Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Szalay László

SZALAY LÁSZLÓ. 211 öntudatra jussanak, s a júliusi forradalom meghozta azt. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy talán soha esemény ily mély és általános hatást Európában nem gyakorolt, mint ez. Az elsó' franczia forradalom Európa népeinek egy részét elveinek elfogadására készületlenül találta, s kicsapongásai a szabadság legbuzgóbb hiveit is visszaijeszték. A rövid küzdelemnek, melyben a sza~ badság a júliusi napokban gyó'zött, semmi nem fertó'zteté meg tiszta dicsőségét, s mig a reactio elijedve látá, mi kevés kellett, hogy minden, mit 15 év alatt fáradsággal épitett, halomra dó'ljön, addig a szabadság barátai egy új aera küszöbén láták magukat. A hatás, melyet e nagy esemény nálunk előidézett, nem volt forradalmi. Az 1830-iki országgyűlés egész lefolyása, s még inkább azon állás, melyet a nemzet a lengyel forradalom irányában elfoglalt, s mely azon óhajtásra szorítkozott, hogy e testvér népet halálos küzdelmeiben segithessük, eléggé bizonyítja ezt; de annál nagyobb volt annak hat reform mezején. Széchenyi, bátran leleplezve hátramaradásunk okait, fellépésével mély benyomást idézett eló'. De ha sokan szomorúan elismerék is, hogy a kép, melyet a múltról s jelenről festett, való, kevesen osztoztak reményeiben, s épen mert nem hivék, hogy a magyar lesz, rosz néven vevék a nagy férfiúnak, midó'n kimondá, hogy a magyar nem is volt, s feltakarta sebeinket, melyek a legtöbbeknek véleménye szerint orvosolhatlanok valának. S ez oka azon ellenzésnek, melyet a Hitel és Széchenyi egész működése oly férfiaknál is talált, kik, mint Dessewffy József, a szabadság és haladásnak egész életökön át a leghívebb 14*