Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

REGULY ANTAL. 199 hiányzanak, az emberi nem kifejlődésének története csak a nyelvek tanulmányozása által derittethetik fel, hanem főként, mert a nyelvészet körében tett haladások, meggyőződésem szerint, egy nagy igazság megczáfolhatlan bebizouvitásához fognak vezetni. Valamint minden lépéssel, melyet a tudományos philologia előbbre tett, új rokonságok fedeztettek föl oly népek között, melyeknek összeköttetését előbb senki sem gyanitá, úgy e tudomány újabb haladásai megmutatták, hogv azon nagy csoportok között is, melyekre a nyelveket osztályozzuk, a semi s indogermán, ezek és az ural altáji, sőt a kifejlődés alantabb fokán álló nyelvek között is a különbségek mellett sok hasonlatosság létezik, mely ha nem is az ősnyelvnek egységét s közös eredetét, legalább az egész emberi nem szellemi képességének, mely nyelveit alkotá, közösségét bizonyitja be, s ha korunk irányait tekintjük, ha látjuk, hogy épen most, midőn az egyenlőségnek elve az egyénre nézve oly hangosan hirdettetik, s törekvéseink oda irányozvák, hogy ezen elvnek következései elismertessenek, a népek között válaszfalak állíttatnak fel, melyek szerint az egyik minden kifejlődésre képes, mások örök kiskorúságra teremtvék: akkor valóban el fogjuk ismerni, hogy a tudomány, mely ezen civilizatiónkat alapjaiban aláásó előítéletet megsemmisíti, az emberi nemnek nagy szolgálatokat tesz, s hogy azok, kik a roppant kérdés egyes részein dolgozva, a nagy igazság egykori földerítését lehetővé teszik, egy nagy eredménynek szentelik életöket. Ezek között első sorban áll Reguly Antalunk. A mit ő mindent áldozva, a finn nyelvek tudományos megismertetésére tett, fenn fogja tartani nevét az