Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

194 RE GUI A* ANTAL. a természettől elvont rendszere fonalán, — mint a volgai finnek között tett utazása alatt írja — két hónap alatt annyit birt tenni, mint azelőtt ily helye­sen s ily teljességben félévig alig," s mi előtte oly tisztán állott, azt miért ne mondhatná el , új irányt adva ez által nemcsak a philologiának, de mindazon fontos vizsgálódásoknak, melyek az emberi nem szel­lemi kifejlődését illetik? Egyes munkái, melyek el­méletének bizonyítványául valának szolgálandók, a vogul, osztyák, csuvasz, cseremisz és mordvin nyel­vek szótárai és nyelvtanai, mint ő hivé, csak még az utolsó kidolgozást várták. Minden anyag, mely a roppant épület felrakására szükséges, birtokában van, elkészítette tervét, ismeri minden részletét, csak össze kell állítania, hogy a világ bámulva álljon nagyszerűsége előtt, s a haza büszkeséggel nézzen fiára, ki neki a tudományok mezején is ily dicsősé­get szerzett. Nem ismertem senkit, ki a dicsőség élvezetére fogékonyabb vala; honszeretetén kivül ez volt szi­vének legerősebb, talán egyedüli szenvedélye, s vala­mint a fő indokot, mely őt e pályára vezette, nem a tudomány iránti tiszta érdekben, hanem honszere­tetében s nemes dics vágyában kereshetjük, úgy ez tartá fenn erejét minden küzdelmei között. Azok közé tartozott ő, kik a tudás fája után csak azért nyújtják ki merész kezöket, mert gyümölcseitől hal­hatatlanságot várnak, s kik ezen reményben minden áldozatért bő elégtételt találnak. Hogy hazájáért fárad, s inig mások egyéb körökben, ő a tudományok mezején vívja ki a magyarnak azon állást, mely után akkor a nemzet lelkesedve törekedett: ez volt azon gondolat, mely őt lankadni nem engedé, mely az Ural kopár bérczei és Szibéria pusztái közepett,

Next

/
Thumbnails
Contents