Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Széchenyi István

140 GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. hazában ő emelte fel először, nem fogja megtagadni azon férfiútól, ki az ősiség s fiscalitás eltörlését, a nemnemesek birtokszerezhetési jogát, a haza minden polgárainak törvényelőtti egyenlőségét, úgy azt, hogy a nem-nemesek, érdekeiknek a kiváltságos osztályok irányában való védelmére magoknak megyei pártvédet válaszszanak, hogy az országos közlekedési vonalok föntartására mindenki egyenlőleg adózzék, s a monopóliumok, czéhek és limitátiók töröltessenek el, Stádiumában már 1833-ban merte inditványozni. Egy nemzet megújulása egyes embernek műve nem lehet; s ha Széchenyi törekvéseit siker követte, az annak köszönhető, mert a bátor újító buzgó támogatókra talált, kik az elveket, melyeket ő évekig követett, tisztábban formulázni, vagy a szónoklat adományával megáldva, azok iránt általánosabb lelkesedést ébreszteni képesek voltak; s kétségen kivűl vannak e hazában mások is, kiknek e szent ügy kivívásában előkelő részök volt: de olyan, kiről elmondhatnék, hogy Széchenyinél korábban lépett föl e pályán, vagy azon következetesebben s több sikerrel járt el, oly férfiú, ki vele e téren a koszorúért versenyezhetne, nem volt s nem lesz e hazában; és ha mindazon egyes intézetek, melyeknek alakulását neki köszönjük, rég nem léteznének is többé, s az óriás műből, mely által fővárosunk két partját összeköté, mint Traján hidjából csak az oszlopok sülyedő romjai maradnának fon: — amaz egy érdemnek emléke elég, hogy a jövő megértse a népszerűséget, mely Széchenyit pályája kezdetén környezé, s mely őt sirjához kisérte. Népszerűségét! — roszúl választám a szót. — Széchenyiben voltak hibák s voltak nagy tulajdonok, mik azon köz vetetlen befolyásnak útjában