Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Széchenyi István

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. 119 civilizatio köréhez tartozó más országoknál hátrább állt, hátrább nem csak művészet és tudomány, ipar s mezei gazdaság, közlekedési eszközök s kereskedelem, egy szóval mindazokban, miktó'l az országok anyagi jóléte s az egyesek kényelme függ: hanem, mi ennél fontosatrb, hátrább még azon általános míveltségben is, mely minden haladásnak első' föltételét képezi. Országunk ez állapota, mely azt a kevés idegen előtt, kik e hazát akkor meglátogaták, majd szánakozás, majd gúny tárgyává tevé, nem kerülte el ugyan egyes mélyebben látó honfiak figyelmét; és a század kezdetén tartott országgyűléseken nem hiányoztak egyes fölszólalások, melyek a nemzetet a létező bajokra s azoknak következményeire figyelmezteték: de a nagy síkon, melylyé akkor viszonyaink lapultak, e szózatok viszhang nélkül hangzottak el; s ha az ország helyzetében talán soha sem vala kevesebb , mi által a gondolkozó hazafi magát kielégitve érezheté: bizonyosan alig találunk történetünkben időszakot, melyben jaz elégedetlenségnek, a haladás e fő ösztönének, kevesebb jelei mutatkoztak volna. — A nép hallgatva s csaknem öntudatlanul viselte el megszokott terhét; a nemesség megelégedéssel s teljes biztosságban élvezé jogait, feledve, hogy azok oly szolgálatok díjául adattak, melyeket rég nem teljesitett már; s az élelemszerek bősége, az anyagi jólét, mely ebből következett, s a személyes szabadságnak magas foka, melyet nem csak a nemesség, de a népnek minden míveltebb osztályai az országban akkor élveztek, eltakarta állapotaink nagy hiányait még azok előtt is, kiknek ellenök panaszt emelni okuk s képességök volt.