Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Széchenyi István

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. 117 minden órája egy-egy a haza fölvirágzására vezető külön czélnak vala szentelve, egy beszéd szűk korlátai között méltóan leírni, ki nagyszerű személyiségét kevés vonásokban híven lefesteni képes legyen? vagy ki részrehajlatlan Ítéletet merne mondani e férfiú fölött, most, midőn a könyek, melyeket sirjánál egy egész nemzet ontott, még alig száradtak föl. Alakja nagyobb, semhogy ily közelről, való arányaiban föltűnjék; s a küzdelmek, melyek között élete lefolyt, s melyekben majd oldalánál majd ellenei közt részt vettünk, újabbak, semhogy azokról mi hozzunk igazságos Ítéletet. Mi e helyen legfeljebb munkás életének eredményeit sorolhatjuk el, s Ítélet helyett hálánkat fejezhetjük ki; s én erre fogok szorítkozni előadásomban, egyszerűen elmondva: mit Széchenyi tett, s annak megbírálását, a mi ő volt, a jövőre bízva, mely korunk előitéletei, érdekei s szenvedélyeinek határán kivűl állva, a küzdelmekről, melyeken mi keresztülmentünk, majdan ki fogja mondani igazságos Ítéletét s vele együtt Ítéletét azon férfiúról, kit mig élt, még ellenei is a küzdelem legszenvedélyesebb pillanatában a legnagyobb magyarnak neveztek, s kinek sirjánál az egész nemzet gyászt azért öltött, mert érezé, hogy a hely, melyet ő üresen hagyott, e hazában egyes ember által soha betöltetni nem fog. * Hazánk újabb történetében nincs oly esemény, mely a nemzet kifejlődésére nagyobb befolyást gyakorolt volna, mint az 1825-ki országgyűlés; —mert habár azon mozgalom, melynek nemzetiségünk újabb föléledését köszönjük, előbb vevé kezdetét, s a fő