Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Kazinczy Ferencz

KAZINCZY FERENCZ. 109 feladatain dolgozik, midó'n annak küzdelmeiben s haladásában részt vesz, foglalhat el magához méltó helyet: ez az, minek e hon fenmaradását köszöni, s e hon jövője attól függ, hogy azon irányhoz, melyet követve elö'deink e nemzetet annyi vészek között fentarták, hivek maradjunk! A század új eszmékért lelkesül, melyek, épen mert a keresztyénség elveiből fejló'dtek, mint ez, a polgárisodott világ minden részeire kiterjesztik hatásukat; a haladásnak elébb nem ismert ösvényei tevékenységünknek új, csaknem határtalan mezeje nyilik eló'ttünk, mely termékenységet igér, de melynek gyümölcseit senki sem ismeri még. De ha bár a jövőt sűrű fátyol takarja még, e hosszú vajúdások eredmények nélkül nem fognak maradni, és csak, midőn korunk haladásában részt veszünk, midőn, mint elődeink, a civilizatio nagy küzdelmeiben helyünket betöltjük, nem csak véres csatamezőkön, hanem az értelmiségben, a tudományban, és minden téren, hol a civilizatio nagy harczai folynak: akkor biztosítottuk nemzetiségünket, melyet csak egy veszély fenyegethetne, az: ha annak fenmaradása az emberiség közös érdekében közönyössé válnék. Ez feladatunk! s ha az utolsó hetven évre azon öntudattal tekinthetünk vissza, hogy annak megoldásához közelebb állunk, és a honfi szivét napjainkban egy szebb jövőnek reménye tölti el: bizonyosan Kazinczy Ferencz az, kinek mindenek előtt hálával tartozunk; mert ő az, ki ezen feladatot első fogta fel, mert a nemzetiségért lelkesülve, egyszersmind azon feltételeket jelölte ki, melyektől annak kifejlődése függ, mert mélyen érezve népünk sülyedését, kimutatta az ösvényt, mely egy szebb jövőhöz vezet.