Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-9. szám - A Vegyes Döntőbiróságok itélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p.) körüli hatásköri vitakérdésekben. 2. r.

VEGYES DiTÍBIíttl HATÁROZATOK TÁRA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN ügyvéd Felelős kiadó : BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u. 19. 111.14. — Tel. 62—27^ „ . } 7—9. szám. Budapest, 1926 szeptember—november hó. I. köfef V*. \ * «üj 15. \^ A Vegyes Döntőbíróságok ítélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p.) körüli hatásköri vitakérdésekben. Irta: Dr. Kráhl Vilmos ügyvéd. (Folytatás.) A két alternatíva köziül a döntőbíróság a 304 b, 2. p.-iiak olyan értelmezést tulajdonit, hogy a döntőbírósági hatáskör megalapozottsága, illetve a vegyes honosság fennforgása szempontjából nem az az időpont releváns, amely időpontban a peres felek közötti jogügylet megköttetett (... the conclusive date is not the day when the contract came into existence...), hanem a döntőbirósági hatáskör a 304 b, 2. p. alapján helyet fog olyan személyek jogvitáiban, amely személyek között a békeszerződés hatálybalépése időpontjában forgott fenn a szükséges vegyes honosság („.. .between such persons as were respectively nationals oC the Powers conceirmed ot the moiment wíben tihe Treaty was to conie into force..."). Habár ennek a döntőbirósági állásfoglalásnak jogászi értékéből sokat von le az a körülmény, hogy további érvekkel nincsen támogatva, hanem egyszerűen utalás történik más döntőbirósági határozatokra (és ezek között épen a fentebb ismertetett belga-német Vdbsgi határozatra), mindazonáltal annyi ebből is kitűnik, hogy a fentebbi belganémet Ítéleti állásfoglalásnak első felét az angol-német Vdbsg is magáévá tette. A belga-német Vdbsg fentebb ismertetett jogértelmezésének első részével azonos álláspontot foglalt el a jugoszláv-német Vdbsg is Peinitseli — Német Állam és Bleichroeder bankház perben (Rec. II. évf. 610.), azonban abban a további kérdésben, hogy vájjon a békeszerződés hatálybalépésének időpontja előtt, vagy pedig a hatálybalépés időpontjában kell-e fennforognia a szükséges vegyes honosságnak? ellentétben a belga-német határozat felfogásával, ugy döntött, hogy a honossági minősítésnek a békeszerződés hatálybalépése időpontjában kell fennforognia. A döntés megvilágítása céljából szükséges a perbeli — nagyon kuszált — tényállás ismertetése is; ez az ismertetés azonban a tényállásnak csupán azon részére fog szorítkozni, amely a hatásköri kérdésben hozott döntés megértéséhez szükséges. Felperes 1873-ban született osztrák területen (Karinthiában), majd pedig egy másik osztrák községben nyert illetőséget, amely utóbbi község is a st.-germaini szerződés által az S. H. S. királysághoz csatolt osztrák területen fekszik. 1918 május 29-én egy Stempel nevü berlini uiral szerződést kötött egy Berlinben nyitandó képkereskedés közös folytatására. Felperes szerint ez társas szerződés volt; mig alperesek szerint szó sem lehet társas viszonyról, hanem egyszerű alkalru áztat ás i viszony állott fenn. Ez a Stempel a Bleichröder bankcégtől — harmadik közbenjöttével — tilos uton szerezte meg a társasági betétjét S