Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4. szám

35 Ezek alapján a vdb. azon következtetésre jut, hogy a Bsz. szerint valamely társaság azon hatalom honosának tekintendő, melynek törvényei alapján létrejött („a company is a national of tlie Power to the laws of whích it owes its existeuce"). Elismeri a vdb., hogy valamely hatalom állampolgárai gyakran érdekelve vannak más államokban honos társaságnál, úgyszintén, hogy egy nem bulgár honos társaság bulgár honos egyének ellenőrzése alatt állhat. A Bsz. ennek megfelelőleg kellő intézkedéseket tartamaz is, de viszont kétségtelen, hogy különböző államok honosaiból alakult társaság tőkeérdekeltsége nem egyértelmű azon állammmal, amelynek törvényei szerint a társaság alakult, továbbá, hogy bizonyos állam polgárai által gyakorolt ellenőrzés valamely társaságnál még nem jelenti azt, hogy az illető társaság ugyanazon állam honosa. — Ez az itélet azért érdekes, mert minden részletkérdéstől elvonatkoztatva, határozottan kimondja a „székhely" elvét, — ami a nemzetközi magánjogban általában elfogadott felfogásnak megfelel. Hasonlóképpen a székhely elvét fogadta el az angolnémet vdb. a Chamberlain and Hookham c/a Solar-ügyben (Kecueil 1.722.), ahol a németek érveltek az ellenőrzési elvvel, amit a francia-német döntőbíróság a fentemlített DamaskusHamah vasutügyben mondott ki annak idején azért, mert az a németekre volt kedvezőtlen. Az angol-német vdb. azonban nem döntötte meg a francianémet vdb. precedensét, nem mondta ki, — mint itt a jelenleg ismertetett angol-bulgár vdb. itélet, — hogy a jogi személyek honossága a Bsz. értelmezésénél a székhely vagy azon állam törvényei szerint igazodik, amelynek alapján a társaság létezik, hanem azon az alapon nyilvánította német társaságnak alperest, hogy ugy Anglia,, mint a Német birodalom hivatalosan a székhely elvét fogadták el a jogi személyek honossága tekintetében a Bsz. értelmezése terén. Az elvi kérdést ez az itélet tehát érintetlenül hagyta. A Dawson-Balkanische A.-G. itélet indokolása nagyon ügyes jogászi munka és elvi jelentőségű a jogi személyek honosságának kérdésében. Meg kell azonban jegyeznem, hogy eddig a honosságot mindég ugy döntötték el a vdb.-ok, hogy legyőzött államra kedvezőtlen ítéletet eredményezzen. A francia-német vdb. az ellenőrzési elvet alkalmazta ott, ahol 2 török társascég közül a felperes főrészvényesei franciák, az alperesé németek voltak (Damaskus-Hamah), az angol-német vdb. a székhely elvét alkalmazta ott, ahol a felperes angol cég bírta az alperes (német cég) egész alaptőkéjét (Chamberlain-Solar) 5*