Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám

22 magyar állampolgár közötti jogviszony megállapítása. A vdb. megállapíthatja akár a Magyar Állam, akár egy magyar állampolgár kártérítési felelősségéi a háborús kivételes rend­szabályok illetve szerződésszegés címén, de a magyar állam és állampolgára egymás közötti jogviszonyának, vagy kár­térítési felelősségének elbírálására kizárólag a magvai- bíró­ság illetékes. A Bsz. a Magyar Államot teszi felelőssé a hábo­rús károkért — ez pedig a magyarság egyeteme. Nem lehet tehát kizárólag egyedekre hárítani a kártérítési köte­lezettséget, különösen oly esetben, amikor az illető a magyar törvények szerint járt el — hanem a közteherviselés elve alapján az ily módon előállt és a vdb. által itéletilegmeg­állapított kár az összesség vagyis az államkincstár által fizetendő. A visszkereseti jog egyesek szerint fennáll a szóbanforgó Bsz. cikk c) pontjának 2-ik bekezdésében foglaltak alkalma­zása eseten a végrehajtatóval szemben. Szerintük ez sem jogos, még kevósbbé méltányos. A végrehajtató saját államának jogszabályait nem sér­tette meg. Miért volna felelős tehát egyénileg'? De még ha ezt a felfogást elfogadnánk is, akkor sem áll meg az a tétel, hogy nemcsak a végrehajtató, hanem az árverési vevő is felelős és pedig nem a tényleg birtokában levő, sőt esetleg meg sem levő ingók reális értéke, hanem a vdb. által a Magyar Állam terhére, a háborús rendszabályok és a háborús felelősség elve alapján önkényesen kiszabott kár­térítési összeg erejéig, amely összeg esetleg jóval felülmúlja a törvényes uton birtokába került ingók értékél. Kár, hogy a tényállás hiányos az Ítéletben és igy nem tudjuk biztosan, vájjon az összes ingóságok eladattak e és hogy a vételárat teljesen felemésztették-e a végrehajtást szen­vedő lakbére és a felmerült költségek, vagy pedig maradt fenn bizonyos pénzösszeg és hová lett az. Ezen tények ismeretében talán meg lehetne állapítani, hogy kit terhel esetleg bizonyos mérvű kártérítési kötelezettség, — de csak a fennmaradt pénzösszeg valorizált értéke erejéig. A törvény betartása esetén azonban semmi körülmények között sem tehető félidőssé az egész megítélt 40.000 frank erejéig sem a végrehajtató sem az árverési vevő. A vdb. Ítéletének ezen része különben is csak elméleti jelentőséggel bírhat, mert a magyar bíróság ez alapon nem fogja marasztalni azt a magyar állampolgárt, aki a magyar törvények joghatálya alatti magyar állam területén a magyar törvények szerint járt el. ])r. Geőcze Bertalan.

Next

/
Thumbnails
Contents