Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A Magyar-Román, a Magyar-Cseh-szlovák és a Magyar-Szerb-horvát-szlovén Vegyes Döntőbíróságokról és azok perrendtartásáról

2 miniszter, a cseh döntőbíró Kadlec Károly, a magyar döntőbíró dr. Bálás Károly. A Magyar—Szerb-horvát-szlovén Döntőbíróság elnöke Van Slooten hollandi állampolgár, a szerb döntőbíró dr. Arangelovics D., a magyar döntőbíró dr. Zoltán Béla, az alexandriai nemzetközi főtörvényszék volt bírája. A döntőbíróság összetételénél megemlítendő, hogy a tárgyaláson nemcsak a bírák és a felek képviselői vesznek részt, hanem az u. n. kormánymegbízottak is, akiket mindegyik érdekelt kormány saját érdekeinek képviseletére és bizonyos esetekben a fél képviselete céljából a döntőbíróság mellé kirendel. A kormánymegbizotti intézmény a II. hágai békekonferencia I. egyezményében szervezett állandó választott bíróság szervezetéből van átvéve (1913:XLIII. t.-c.) némi módosítással és nagyobb hatáskörrel. A Román—Magyar Döntőbíróság Párisban Rue de Varenne 57. sz. alatt, a volt osztrák-magyar nagykövetség palotájában, a Magyar—Cseh Döntőbíróság és a Magyar—Szerb Döntőbíróság Hágában, Bazar-straat 36. sz. alatt működik. A bíróság üléseit rendszerint székhelyén tartja, azonban más helyen vagy más országban is tarthatja. Minden egyes bíróság mellett titkári hivatal működik, a periratokat ezen titkári hivatalban kell benyújtani. Hatáskör: A döntőbíróságok a Bsz. 239. cikke szerint a békeszerződés X-ik részében a III., IV., V. és VII. cimek alatt tárgyalt ügyekre vonatkozó jogviták eldöntésére vannak hivatva. A békeszerződés ezen címeiben a tartozásokról, javak, jogok és érdekekről, a szerződé-ékről, elévülésekről és Ítéletekről, végül az ipari tulajdonról van szó. Ezen cikkből kimaradt a VIII. cím 250. cikk, mely szerint a magyar állampolgárok a volt Osztrákig agyar monarchia területein fekvő javaik, jogaik és érdekeik sérelme esetén szintén a V. D. B.-hoz fordulhatnak panaszukkal. Az eredeti szövegből ez hiányzott s csak a magyar kiküldöttek kérelmére vették fel. A döntőbíróságok hatáskörébe tartoznak továbbá azon szerződésekből folyó vitás ügyek is, melyek a békeszerződés életbelépte előtt köttettek valamelyik szövetséges és társult hatalom alattvalói és magyar állampolgárok között azon kérdések kivételével, amelyek valamely szövetséges, társult vagy semleges hatalom törvényei értelmében e hatalmak nemzeti biróságának hatáskörébe tartoznak. Eljárási szabályok: Minden döntőbíróság saját maga határozza meg eljárási szabályait és megállapítja azon összeget, melyet a vesztes félnek perköltség címen fizetni kell. A Román—Magyar Vegyes Döntőbíróság 1922 július 10-én (Budapesti Közlöny, 1922 -zeptember 1.), a Magyar—Cseh-szlovák Vegyes Döntőbíróság 1922 november 6-án (Budapesti Közlöny, 1922 december 18.), a Magyar—Szerb-horvát-szlovén 1924 októ-