Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 22. szám - Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet. - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [2. r.]

:22. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 89 hogy a jelon esetben nem lehet szó a tiszteletdíjnak a megbízás visszavonása folytán való aránylagos leszállításáról, hanem a joghatályos díjlevelek világos rendelkezése szerint kell a felperesek igényét kielégíteni. B szerint pedig a felperesek jogosultak a részükre biztosított tiszteletdíjat, tekintet nélkül az ügyben végzett munkálatok menynyisógére és minőségére, az alpereseknek mindazon vagyonából, amiben a perenkívüli egyesség szerint részesedtek, teljes mértékben követelni.)) (P. VI. 2980/930. Közölve Ügyvédi Közlöny 1932. évf. 91. lap.) A következő esetben az ügyfél eló're lefizette a kikötött tiszteletdíjat egy büntetó' ügyben a «vádtanácsi szakra». A megbízást minden ok nélkül megvonta a vádtanácsi tárgyalás eló'tt és pert indított ügyvédje ellen a lefizetett díj egy részének visszafizetése iránt. A Kúria a keresetet elutasította a következő' indokolással: «az elperes a védelem ellátásáért közös megegyezéssel kikötött és a 3.*/. alatti levél szerint a «vádtanácsi szakra» vonatkozó tiszteletdíj megfizetését előre kívánta és a felperes azt előre ki is fizette. Ebből kitűnik az, amit a felperes is felismerhetett, hogy az alperes csak úgy volt hajlandó az ügyben eljárni, ha a kikötött egész tiszteletdíját megkapja. A felperes magatartásából pedig, amely szerint az egész díjat előre kifizette, a felperesnek az a szándéka ismerhető fel, hogy olyan összeget, mint amennyi ki volt kötve, mindenesetre fizet az alperesnek, hacsak az alperes valami hibát el nem követ, vagy egyéb nyomós ok nem teszi szükségessé, hogy a felperes más védőt válasszon. Az alperes a felperes magatartását mindenesetre így érthette. Ilyen körülmények között az alperes a felvett tiszteletdíjjal úgy rendelkezhetett, hogy az végleg őt illeti, mert azt a felperes maga sem állítja, hogy az alperes valami hibát követett yolna el, de elő sem adta, hogy a megbízást miért vonta meg. Ha tehát való is, hogy az alperes a vádtanács előtti tárgyalást — a megbízás visszavonása folytán — már nem látta el, ez az adott esetben a fent kifejtetteknél fogva nem alap arra, hogy az alperes a tiszteletdíj egy részének visszafizetésére köteleztessék.» (P. VI. 8499/1930. közölve Ügyvédi Közlöny 1933. évf. 2. lap.) Ez á döntés legélesebb ellentétben áll a Kúria gyakran hangoztatott álláspontjával, hogy megvonás esetén csak a jutalomdíj aránylagos része ítélhető meg. A közölt esetek igazolják azt a meg jegyjegyzésemet, hogy csak «úgy látszik)), mintha a Kúria gyakorlata állandó volna. Ténjdeg ott, ahol nem ítéli meg legfelsőbb bíróságunk visszavonás esetén a teljes jutalomdíjat, rendszerint sikerül kimutatni, hogy a döntés helyes ós méltányos, csak az indokolás nem találó és nem megnyugtató. Persze vannak esetek, amelyekben úgy látszik, hogy a Kúria mereven alkalmazza az általam kifogásolt tételt. így például a következő, tudtommal eddig nem publikált őseiben : Az ügyfél az ügyvédi képviseletet a pernek harmadbírósági befejezése előtt megvonta és más ügyvéd képviselete mellett az ellenfeleivel bíróságon kívül kiegyezvén, a felülvizsgálati kérelmet visszavonta. Tudjuk, hogy a felülvizsgálati tárgyaláson az ügyvéd szerepe — ritka kivételektől eltekintve — ünnepélyes statisztálásban merül ki. A konkrét esetben tehát az ügyvéd igazán mindent elvégzett, ami érdemi munka el volt végzendő. És a Kúria, a kikötött 30,000 pengő tiszteletdíj helyett a felénél is kevesebbet ítélt meg, mert «az ügy máskép nyert befejezést, mint aminő esetre a díj levél rendelkezett, s így ezúttal nem állapítható meg a teljesített ügyvédi tevékenységnek az egész perbeli ténykedéshez viszonyított aránya, mivel az nem is tudható, hogy amennyiben alperes a felülvizsgálati kérelmet vissza nem vonja, a felülvizsgálati bíróság mily módon döntött volna, esetleg a kir. Kúria feloldó határozatot is hozhatott volna, amely esetben még további ügyvédi ténykedés szüksége is felmerülhetett (P. VI. 4604/1932.). Lehet, sőt, Kúriánk méltányosságát és bölcsességét ismerve, biztos, hogy ebben a konkrét esetben is a döntés az összes körülmények mérlegelése mellett méltányos volt. De akkor — ami sajnos, elég gyakori — az ítélet indokolása egy helytelen álláspontot tol előtérbe, a helyett, hogy a döntést előidéző összes körülményeket felsorolná. Másként nem lehet ezt a döntést (a felülvizsgálati kérvény beadása után az ügyvéd háta mögötti egyességkötés) az előbb idézett esetekkel összhangzásba hozni. (Bef. köv.) Teller Miksa. Nemzetközi Jogi Egyesület. Az International Law Association folyó évi szeptember hó 6-tól 10-éig Budapesten tartandó konferenciájának előkészítő munkálatai serényen folynak. A titkári hivatal perrnanenciában van. A magj^ar jogásztársadalom örvendetes érdeklődést tanúsít a konferencia iránt és máris többen nyilvánították azt a szándékukat, hogy a konferencián fölszólalni kívánnak. Az elnökségnél állandóan jelentkeznek az International Law Association magyarországi csoport jába való felvételre. Az Egyesület londoni központjának értesítése szerint a konferencia tárgyalni fogja a már az oxfordi konferencia napirendjón is szerepelt, de ott nem tárgyalt kérdéseket, úgymint a kartelek, a fizetésképtelenség, a védjegyek ós a kereskedelmi elnevezések problémáját. Új témák lesznek : a nemzetközi bíráskodás, különös tekintettel a nemzetközi választott bíráskodásra és a hatáskör kérdésére, a BriandKellogg-egyezmény hatása a nemzetközi jogra, fizetések aranyban és külföldi pénznemekben, végül a férjes nők állampolgársága. Az ülések szeptember 6-án, naponként délelőtt 10 és délután 3 órakor kezdődnek, ós a Magyar Tudományos Akadémiában tartatnak. A titkári hivatal azonban már augusztus 1-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által rendelkezésre bocsátott helyiségben fog működni. A konferencia tagjainak tiszteletére a m. kir. kormány szeptember 6-án estélyt ad a belügyminisztérium dísztermében, 7-én délután Lázár Andor igazságügyminiszter felesége ad teát a hölgyek részére, 8-án este a Magyar Jogászegylet látja vendégül vacsorán a konferencia tagjait, 9-én, vasárnap a vendégek kiránduláson vesznek részt, melynek keretében megtekintik Egert, Parádot és Mezőkövesdet, 10-én este pedig hajókirándulás lesz, vacsorával egybekötve. A konferencia vezetőségét a kormányzó úr is fogadni fogja. A konferencia külföldi résztvevői vízumdíjat nem fizetnek. A magyar királyi államvasutak 33 %, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási részvénytársaság 40 %, az Air Francé 10 % kedvezményben részesíti a konferencia tagjait. A külföldiek utazását egyébként az Ibusz és a Cook utazási iroda rendezi. Azok, akik a konferencián tésztvenni, vagy felszólalni szándékoznak, augusztus hó l-ig jelentkezzenek a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál, vagy az International Law Association magyarországi csoportjának titkáránál, hogy részvételi jegyeiket és egyéb irataikat kellő időben megkapják. Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet. ^Az Országos ÜgyívcH Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet tárgyában Lázár Andor igazságügyminiszter május hó 23-ra szakértekezletet hívott össze, amelyre meghívást nyertek az összes ügyvédi kamarák, a Nyugdíjintézet, az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kör kiküldöttei. Lázár Andor igazságügyrainiszter elnöki megnyitójában kifejtette az indokokat, amelyek figyelembevételével helyesebbnek mutatkozott a kérdésnek kódexben való feldolgozása a novelláris intézkedésnél. Az autonómiába nem kíván beleszólni, így mindenkor a Nyugdíjintézet állapíthatja meg, hogy melyik rendszer alkalmazását tartja megfelelőnek és időszerűnek. Az autonómiába csak átmenetileg avatkozott a tervezet, amikor megállapította, hogy az elkövetkezendő öt évben mennyi legyen a járulók. Ez alacsonyabb a jelenlegi 130 pengős járuléknál, minthogy az első évben 80 pengőt tesz ki, ami fokozatosan, évi 10 pengővel az ötödik évben éri el a 120 pengőt. Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara, elnöke a Nyugdíjintézet rendkívüli jelentőségét fejtegette. 1933-ban 848 igényjogosult nyert ellátást. Eeformra szükség van, bár az Intézet egészséges alapokon van felépítve. A legnagyobb baj az, hogy a kamarák 1,400.000 pengő körüli összeggel tartoznak. Fizetőképessé kell tehát tenni aZ ügyvédeket és emellett fizetőkészségüket is fokozni. Ebből a szempontból biztatónak tartja a törvénytervezetet. Segíteni kell azokon a hátralékosokon, akik eddig nem tudtak fizetni. Helyesli a váromány-fedezeti rendszer további fenntartását. A várományosok szerzett jogait nem lehet megrövidíteni. Oppler Emil, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese szerint a gyökeres javulásnak előfeltétele a rendszerváltoztatás.