Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 21. szám - Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet. [Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet.] [1. r.]

86 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 21. SZÁM. Országos Ügyvédszövetség. A magyar ügyvédi kar szereplése a budapesti nemzetközi jogi konferencián. Az Országos Ügyvédszövetség külügyi bizottsága május hó 15-én Nyulászi János elnöklete mellett, Pap József kamarai elnök és Kövess Béla kamarai elnökhelyettes részvételével ülést tartott, amelyen Király Ferenc ügyvezető alelnök eló'terjesztése alapján az International Law Association (Nemzetközi Jogi Egyesület) Budapesten ez év őszén tartandó konferenciájával foglalkoztak. Az ülés kimondotta, hogy a magyar ügyvédi kar arra hivatott tagjainak a konferencián való szereplése egységes tudománypolitikai, kari, gazdaság- és jogpolitikai szempontok szerint szervezendő meg, e szervezőmunkálatok irányítására *v^í" külön bizottságot s J * •" rw***o - • ' • T küldött ki, amelynek elnöké Nyulászi János, másodelnöke Király Ferenc, alelnökei Konkoly Elemér és Szalay Zoltán, főtitkárai Fábián László és Wagner György, titkárai pedig Fromm József és Vali Ferenc lettek. Az ülés egyúttal felkérte a konferencián való felszólalásra Nádas László, Kelemen Sándor (kartelek), György Ernő, Nyulászi Alajos (fizetésképtelenség joga), Lévy Béla, Konkoly Elemér, Vályi Lajos, Beck Salamon, Jacobi Andor (védjegyek és kereskedelmi cikkek), Oppler Emil, Doroghi Ervin (nemzetközi bíráskodás, különös tekintettel a nemzetközi választott bíráskodásra és a hatáskör kérdésére), Auer Pál (a Briand-Kellogegyezmény hatása a nemzetközi jogra), Proszwimmer Béla, Groák László, Varannai István, Nyeviczkey Zoltán (fizetések aranyban és külföldi 'pénznemekben), Doroghi Kálmán, Havas Károly és Boda Ernő (férjes nők állampolgársága) ügyvédeket. Kimondották ezenkívül, hogy a konferencia tiszteletére az Országos Ügyvédszövetség a budapesti ügyvédi kamarával karöltve külön ünnepi ülést rendez, amelyen a magyar ügyvédség múltját, hagyományait, jelenlegi szervezetét és jogszabályait fogják ismertetni és a Magyar Ügyvédmúzeum eddigi gyűjtési anyagát mutatják be ; gondoskodnak arról is, hogy a konferencia tagjai a mai magyar jogintézményeket és a magyar jogfejlődést ismertető külföldi nyelvű tanulmányokhoz jussanak, valamint szakszerű «jogászi» idegenvezetésben is részesüljenek, amelynek során az Országos Ügyvédszövetség a konferencia tagjainak hazánk Budapesten levő igazságügyi intézményeit fogja bemutatni. Az ülés örömmel vette tudomásul, hogy az International Law Association londoni vezetősége részéről magyar jogászt is felkértek bizottsági főelőadóként való közreműködésre Király Ferenc ügyvezető alelnök személyében, aki a budapesti konferencián is a nemzetközi karteljogi bizottság 7nunkálatait fogja, mint a bizottság főelőadója, irányítani. A külügyi bizottság ezután a Francia Ügyvédszövetség ezévi caeni kongresszusára történt meghívás kérdésével, valamint a Szövetségnek a Nemzetközi Ügyvédúnió szeptemberben Bécsben tartandó konferenciáján való részvétele ügyével foglalkozott. Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet. Az igazságügy miniszter véleményezés céljából az ügyvédi kamaráknak a következő törvénytervezetet küldötte le : Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi j Gyám- és Nyugdíjintézetről. ( Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj, intézet székhelye. | 1. §. Az 1908 : XL. törvénycikk által lóto; sített Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet székhelye Budapest. Az Intézet tagjai. 2. §. Minden ügyvéd, aki valamely ügyvédi kamara lajstromába fel van véve, a a felvétel napjától kezdve az Intézetnek törvénynél fogva tagja. Az intézet; tagság áz ügyvédi kamarai tagság megszűnésével végződik. Az intézeti tagság szakadatlanul tovább folyik akkor is, ha az intézeti tag más kamara területére átköltözik. Minden ügyvédi kamara köteles a tagjaink sorában és családi állapotában beálló változásokról, az új kamarai tagok korát is jelezve, évenkint kimutatást készíteni és az Intézetnek február hó végéig beküldeni. Az intézeti járulékok. 3. §. A tagok évi járulékot kötelesek fizetni az Intézetnek. Járulékot kell fizetnie a törlését követő naptári évtől kezdve az olyan volt tagnak is, akit az ügyvédi lajstromból az öregségi ellátás igénybevétele miatt töröltek. Az ilyen tag azonban csak akkor köteles járulékot fizetni, ha és amíg van ellátásra igényjogosult felesége vagy gyermeke ; (járulékfizetési kötelessége megszűnik annak a naptári évnek végével, melyben a felvétel megszűnt). A naptári évre eső járulék egységes egész, ehhez képest teljes összegében jár az ügyvédi lajstromba bejegyzés naptári évére, valamint arra a naptári évre is, amelyben a tag ügyvédi minősége törlés következtében vagy más okból megszűnt. Ha azonban az ügyvédi lajstromból törölt ügyvédet még ugyanabban a naptári évben akár korábbi ügyvédi kamarájának, akár más kamarának ügyvédi lajstromába újra bejegyezték, erre az évre a járulék csak egyszeresen jár. Ugyanez áll akkor is, ha öregségi ellátásban részesülő, de járulék fizetésére köteles volt tagot az ügyvédi lajstromba újra bejegyezték. Az intézeti tagság megszűnése alapján a befizetett járulékot visszakövetelni nem lehet akkor sem, ha a tagság ellátási igény megnyílta nélkül szűnt meg. Áll ez akkor is, ha az ügyvédet az intézeti járulék vagy a kamarai tagdíj nemfizetése miatt törölték az ügyvédi lajstromból (8. §) vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntetőbírósági ítélet által elmozdították. E bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából közömbös az is, hogy a volt tag a tagság megszűnéséig kitöltötte-e a 18—20. §-okban meghatározott várakozási időt. 4. §. Az évi járulék teljes összege június hó 30. napján esedékes. Ha azonban a kamarai tagdíj vagy egy része korábban esedékes, vele együtt esedékes az intézeti járulék, illetőleg aránylagos része is. A bejegyzés naptári évére eső intézeti járulék a bejegyzési kérelem előterjesztésével esedékes s a járulék befizetése előtt a kórelem nem teljesíthető. Ha a bejegyzés kérelmezésekor az arra az évre eső járulék még nincs megszabva, a kérelmezőnek a. megelőző évre megszabott összeget kell elszámolásra befizetnie. Ha a kérelmezőt nem jegyzik be, a befizetett összeg visszajár. A járulék után esedékességének napjától 5 %-os kamat jár. A hátralékos kamatot minden június hó 30-án hozzá kell számítani a tőkéhez s azon túl az így tőkésített, Összeg után jár az 5 %-os kamat. (Folyt, kov.) Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. Május havi számábanHein István «A részvénytársaság igazgatóságának felelőssége)) című cikkében kifejti,, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjai milyen kötelezettségekkel vannak terhelve a Kt. szakaszai értelmében. Minthogy az. igazgatósági tagoknak nem kell jogvégzetteknek lenniök, nem kötelezhetők arra, hogy a felelősségükre vonatkozó, gyakran nem is egyöntetű judikatúrát ismerjék. Magyarázza, hogy a józan laikus ember mit olvas ki a Kt. vonatkozó rendelkezéseiből. — Fazekas Oszkár «Á mintaoltalom reformja»címen rövid szemlét tart a mintaoltalmi tervezet alapkérdései felett. — Gárdonyi István ismerteti a külföldi követelések érvényesítésénél követett újabb gyakorlatot. — Grossmann László az egységárakon árusító üzletekről szóló törvényt ismerteti. A Kereskedelmi Jog mellékleteként megjelenő Tőzsdei Jog joggyakorlatot közöl. Az ügyvédi élet kuriózumai. Mikor tekintendő az ügyvédnő férje — özvegyasszonynak? Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet 20. §-ának ut. bekezdése: «Az ügyvédnő özvegyen maradt férjét csak akkor illeti meg az özvegyi ellátás, ha vagyontalan és keresetképtelen. Az ilyen ellátásra az özvegyasszony ellátására vonatkozó rendelkezések megfelelően állanak)). Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vétíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. Ne fogadjon el olyan ügyvédi: vétívet,. mely nincs az «OÜSz kiadványa)) jelzéssel ellátva, mórt csak ezek forgalomképesek. Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 8.. (Tel.: 20-3-9Ö.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.