Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 2. szám - A bírói függetlenség

2. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 7 vevény két példányát egymástól elválasztja és a kézbesítésben érdekelt ügyvédnek szóló címzéssel, valamint a «hivatalból díj át alányozva» megjegyzéssel és a bíróság pecsétjével már ellátott egyik példányt postára adja, a másik példány kezelésében pedig a 42,3000/1914. I. M. sz. rendelet értelmében jár el. b) Amennyiben viszont a kézbesítést a községi elöljáróság (jegyzőség) eszközölte, úgy alkalmazást nyer a most kiadott 40,285/1933. I. M. VIII. számú rendelet, mely szerint «a községi kézbesítők az ügyvédi vétív mindkét példányát, elválasztás nélkül, a megkereső' bíróságnak küldik meg, az elválasztás a bírósági vevénykezelő feladata, aki a bírósághoz visszaérkező vétíveknek az ügyvédek részére szánt másodpéldányát még a beérkezés napján postára adni köteles.» A most kiadott igazságügyminiszteri rendelet, amely egyébként hangsúlyozza az ügyvédi vétívek használatának közérdekű voltát, teljes szövegében a következőképpen szól : «A m. kir. igazságügyminisztertől 40,285/1933. I. M. VIII. szám. Tárgy : Az ügyvédi vétívek postai szállítása. Az úgynevezett ügyvédi vétívek tárgyában 1932. évi március hó 16. napján 7060/1932. I. M. VIII. szám alatt kelt rendelet akképp rendelkezett, hogy a kézbesítés teljesítése után a kézbesítő közeg az ügyvédi vétív két példányát egymástól elválasztja és a kézbesítésben érdekelt ügyvédnek szóló címzéssel, valamint a «Hivatalból díj átalány ozva» megjegyzéssel és a bíróság pecsétjével már előre ellátott egyik példányt postára adja, a másik példány kezelésében pedig a 42,300/1914. I. M. számú rendelet értelmében jár eh Az ügyvedek részére szóló példányokat ezideig az igazságügy minisztérium postai levéldíjátalánya terhére adták fel akkor is, ha a feladást a községi kézbesítő eszközölte. Ennek a gyakorlatnak további fenntartása, minthogy a községi elöljáróságok (jegyzőségek) a díjátalányozás kedvezményében nem részesülnek, csak az igazságügyi díjátalány összegének felemelésével volna lehetséges, a felemelésre azonban fedezet hiányában nincsen mód. Abból a célból, hogy az eljárás gyorsítását, tehát közérdeket is szolgáló ügyvédi vétívek használatát — anélkül, hogy ezek postadíjának utólagos megfizetésével az ügyvédeket megterhelném — továbbra is biztosítsam, elrendelem, hogy ezentúl a községi kézbesítők a 7060/1932. I. M. VIII. számú rendelet említett rendelkezésétől eltérően az ügyvédi rétin mindkét példányát elválasztás nélkül a niet/kereső bíróságnak küldjék meg. Az elválasztás a bírósági vevénykezelő feladata, A bíróságok . vezetői gondoskodjanak, hogy a kézbesítő közegektől a bírósághoz visszaérkező vétíveknek az ügyvédek részére szánt másodpéldányt a bírósági pecséttel való ellátás ulán a többi közönséges postaküldeménnyel egy üti az igazságügyminisztérium díjátalánya terhére még a beérkezés napján postára adják, a járásbíróságok vezetői pedig még arról is, hogy a községi kézbesítők a rendeletemről tudomást szerezzenek és ennek megfelelően járjanak el. Budapest, 1933. évi december hó 18. napján. A miniszter helyett: Tasnádi-Nagy András s. k. államtitkár.* Ügyvédi Egyesületek. A Bűnügyi Védők Egyesülete f. hó 9-én nagy és előkelő jogászközönség jelenlétében tartotta meg felolvasó ülését, amelynek tárgya Medvigy Gábornak, az Egyesület újonnan választott elnökének székfoglaló előadása volt a bűnvádi perrendtartás reformjáról. A nagyszámú közönség soraiban ott láttuk az ügyvédi és védői kar jeleseit, élükön Pa/p Józseffel, a Kamara elnökével, míg a bírói, ügyészi és miniszteriális jogászok sorából Mendelényi László kúriai bíró, Harmath Jenő táblai tanácselnök, Horváth Dániel igazságügyminiszteri tanácsos, Zehery Lajos, Kovács Miklós, Bary Zoltán és mások jelentek meg. Az ülést Wenczel Árpád alelnök nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy az Egyesület immár évtizedes működése során állandóan figyelte a büntető jogélet elméleti és gyakorlati jelenségeit és örömmel állapította meg, hogy noha számos visszásság mutatkozik nálunk is, a körülöttünk keleten és nyugaton zajló jogbizonytalanság közepett nálunk viszonylag kiegyensúlyozott állapotok uralkodnak. Meleg szavakkal köszöntötte Medvigy Gábort ós ünnepélyesen átadta neki az egyesület elnöki székét. Medvigy Gábor, mielőtt előadásába fogott volna, magasröptű beszédben emlékezett meg az egyesület nyugalomba vonult korábbi elnökéről, Zboray Miklósról, akit jellemezve, az igazi magyar ügyvédnek klasszikus descriptióját adta. Hangsúlyozta, hogy a magyar ügyvédet mindenkor a hűség nemzeti hagyományainkhoz ós a törhetetlen ragaszkodás a személyi szabadságjogok védelméhez jellemezte. Utalt az ügyvéd, bíró ós ügyész harmonikus együttműködésének szükségességére az igazságkutatás munkájában. Ezután több, mint másfél órán át tartó hatalmas előadásban, melyei egyébként- a Jogtudományi Közlöny közölni fog, mély történelmi perspektívából világította inog az alaki bűnvádi jog- és vita kérdéseit, szembeállítva a történelmi jogfejlődést a racionális kodifikációkkal és belekapcsolódva bűnvádi perrendtartásunk reformja tárgyában az elmúlt évben a Jogászegylet bon lefolyt vitaankét anyagában körvonalazta reformok tekintetében Bajái álláspontját. A nagysikerű előadást a közönség zúgó tapsokkal köszönte meg a kiváló előadónak. Ne tévessze szem elől, hogy ({közönséges kézbesítésekhez)} az I. sz. minta, {(keresetkézbesítésekliözb a II. sz. minta, {{telekkönyvi kézbesítésekhez* a III. sz. minta használandó. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Hegyi Gyula budapesti ügyvéd alábbi gondolatainak megvalósítására hívja fel a közeljövőben összeülő igazságügy miniszteri ankét figyelmét : 1. A Pp. 94. §-a alapján cégvezető is megjelenhetik a bíróság előtt, ha az ügyvédi képviselet nem kötelező. Ezzel a szabállyal sok visszaélés történik, mert igen gyakran olyan kereskedelmi alkalmazott tárgyal a cégtulajdonos helyett, aki nem cégvezető. Gyakran a cégek éppen arra a célra tartanak maguknak alkalmazottat, hogy szinte hivatásszerűen készítse el a peres beadványokat és lássa el tömegesen a tárgyalásokat, a nélkül hogy cégvezető volna. Ezért indítványozza, hogy a bíróságok a jövőben követeljék meg a cégvezetői minőségnek hitelesített cégkivonattal való igazolását. 2. A Te. sérelmes intézkedéseinek megváltoztatása kérdésében : a) megszüntetendő az ügyvéd részére az elrendelt végrehajtások, árverési hirdetmények postai kézbesítése. Történjók a kézbesítés ezentúl is bírósági kézbesítő útján; b) megállapítandó, vájjon elérte-e az eddigi tapasztalatok szerint a célzott eredményt a fizetési meghagyásos eljárás értékhatárának felemelése? és ha ez nem vált volna be, úgy a 100 P-s értékhatár újból visszaállítandó, mert a fizetési meghagyásos eljárásban a tárgyalási határnaphoz legalább 45 nap szükséges, míg a keresetre már 14 nap alatt lehet terminushoz jutnia; c) az alaptalan ellentmondások riasztassanak el azzal, hogy 25 %-kal magasabb költség állapíttassék meg az adós ellen akkor, ha az ellentmondással csak az időt akarta húzni. Olcsóbb gépírószolgálatot a szegényjogos ügyekben. A munkaügyi, gyermek- és nőtartási, tehát a legnagyobb részben szegényjogos perekkel foglalkozó kartársak a gépírószolgálat megkezdésétől fogva panasz.kodnak, hogy részükre az írógópmásolat drága. Éppen ezért ezek a kartársak ezt a hasznos intézményt a legritkább esetben vették igénybe. Ezáltal a jogkereső közönség nyilván kárt szenved, mert a másolatok igénybevétele a per jobb elláthatása végett múlhatatlanul szükséges. Különösen szükséges a nagy horderejű munkaügyi, gyermek- és nőtartási perekben, inelyek természetüknél fogva rendszerint komplikáltak, de egyszersmind szegényjogosak is. A fent megjelölt okoknál fogva ezúton a következő indítványt teszem az Országos Ügyvédszövetsóg gópírószolgálata vezetőségének : Mondja ki a vezetőség, hogy szegényjogos ügyekben a közp. kir. Járásbíróságnál és a budapesti I—III., ker. kir. Járásbíróságnál a másolatokért az azokat igénybevevő kartársak értékre való tekintet nélkül laponként 10 fillért fizethessenek. A budapesti kir. Törvényszéknél pedig a szegényjogos ügyekben az írógépmásolatok díja 40 fillér maradjon, azonban az esetben is, ha a jegyzőkönyvek terjedelme az eddigi két oldalt akármennyivel haladja is túl. Vas Imre.