Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 6. szám - Szakértők díjazása

24 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 6. SZÁM. A védőben is, magában a fogalomban, magában a hivatásban, nem az az érték, hogy névszerint ki volt, hanem csak az, hogy egyáltalán volt. És ha mindössze talán három név : a Demosthenes-é, a Ciceró-é és még Berryer-é mégis örökre fennmarad közülük, az sem a védői hivatásnak magának az egyénekben való történelmi értékelésében, hanem csak az ő káprázatos külön jélességüknek az elismerésében rejlik. S az se tévesszen meg senkit, hogy a védőről magasztalóan szólunk. A történelmileg egjrütt fejlett másik két hivatással szemben kiemelni, vagy éppen ellentétbe állítani igazán nem kívánjuk. Hiszen tudva tudjuk, hogy a névtelen történelmi érdemnek nem egyedüli részese a védő. Osztályos társai a névtelenségben is az ítélő bíró és a vádló. Mindhárom hivatás önmagukban túl nagyok és túl magasztosak ahhoz, hogy az azokat betöltő egyének maradandó hírrel kinőhetnének azokból. Ebben az együttesben vannak adva azonban azon sorozatos sorstragédiáknak a szereplői, akik mint maguk is emberek s folyton és folyton ismétlődő scénákban, a bűnperben, döntő, elhatározó kifejlésig viszik a nemcsak önmagában, de a történelmi változások szerint is esendő egyes embernek : a mindenkori vádlottnak a sorsát. Szakértők díjazása. A Ppé. 104. §-a felhatalmazza az igazságügy minisztert, hogy egyebek között a tanúk és szakértők díját és az ügyvédi díjszabást rendelettel szabályozza. Az ügyvédi díjszabás rendeleti szabályozása állandóan sürgetett égető probléma. Némelyik vidéki bíróság költségmegállapítási gyakorlata mind időszerűbbé teszi az ügyvédi díjszabás rendeleti szabályozását. Erről ezúttal nem kívánunk szólni. Nincs szabályozva a szakértők költségeinek kérdése sem. Ez pedig a felek érdekei szempontjából igen jelentős hiány. Az ügyvédi költségek mértékét hozzávetőlegesen a felek előre is számításba vehetik. A szakértői költségek tekintetében ilyen lehetőség nincs. A szakértő költsége a legötletszerűbb módon olyan keretek között nyer bírói megállapítást, amely keretek az élet gyakorlati szempontjaival a legtávolabbról sem egyeztethetők össze. Ugyanazon pertárgy, azonos perbevitt érdek mellett, hasonló vitás kérdésben adott szakértői véleményért az egyik bíró x összeget, a másik ennek töredékét, a harmadik ugyanazon összegnek sokszorosát állapítja meg. Távol áll tőlünk, hogy a felek által indítványozott és gyakran elkerülhetetlennek tartott szakértői közreműködés esetén a szakértő munkájának értékét lebecsüljük. A szakértő az esetek túlnyomó részéhen iskolázott, rendszerint okleveles ember, kinek munkája, megbízhatósága, véleményéhez szükséges elméleti és gyakorlati képzettsége kellő jutalmat érdemel. Ezért a legnagyobb mértékben helytelenítjük, hogy büntető ügyekben a gépészmérnök-szakértő, építészmérnök-szakértő vagy orvosszakértő egy-egy eljárásért, írásbeli véleményért, vagy a vélemény szóbeli kifejtéséért 6—8 pengőt kapjon. Ezek az összegek méltatlanok, nemcsak azokhoz, akik ilyen összegeket kifejtett értékes munkájukért kapnak, hanem azokhoz is, akik ilyen összegeket fizetnek. A másik oldalon : polgári perekben rendszertelen és az esetek igen nagy részében oly magas megállapítások vannak, melyek a perbevitt érdekkel, a felek vagyoni helyzetével és a kifejtett tevékenységgel semmiféle arányban nincsenek. Bérleti jogviszonynál a bérlő gazdasági lehet etlenülésre hivatkozik. A bíróság köny vszakértőket hallgat meg a bérlő vagyoni helyzetének, műszaki szakértőt a bérlemény térfogatának és a környező bérlők bérének megállapítása céljából. A szakértők áttekinthető és rövid jelentés helyett egyegy könyvet írnak. Leírják az adós múltját, szinte születésétől egész a mai napig. Összehordanak közömbös, teljesen érdektelen és értéktelen, az ügyre nem tartozó és bosszantó részleteket, melyek a bíróságot és a feleket fárasztják, kimerítik és az ügyre vonatkozó tényállást nemcsak előbbre nem viszik, de elhomályosítják. A szakértői vélemény külső kiállítása azonban elsőrangú : a lapoknak csak az egyik oldalára Írnak széles margóval és a célzatosan megduzzasztott szakértői véleményt szépen beköt fetik. Az ilymódon kiállított «mű» költségét ezrekben számítják fel. Vita volt a felek, között, vájjon a bér évi 55,000 pengő vagy 20,000 pengő legyen. Az ügyvédnek megítéltetett elsőfokon előkészítésért és tárgyalásért összesen 626 pengő, másodfokon előkészítésért, tárgyalásért és bélyegért összesen 679 pengő, felülvizsgálati fokon pedig 200 pengő. A szakértőknek fejenként (négyenvoltak) 900—900 pengőt, illetőleg 700 pengőt, összesen 8400 pengőt ítélt meg a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság. (A kir. ítélőtábla a szakértők költségeit összesen 1900 pengőre mérsékelte.) Egy más esetben 2020 pengő áruvételárat igényel a felperes. A két első fok megítéli a járandóságot és megállapít összesen első- és másodbírósági költség fejében 837 pengőt, számos tárgyalásért és előkészítésért. A kir. ítélőtábla az ítéletet feloldja, új eljárást rendel, a felülvizsgálati felperesi előkészítés és tárgyalás költségét 44 pengőben állapítja meg. Szakértőt hallgatnak meg. A kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság felperest 80 pengő szakértői költség előlegezéséi'e kötelezi. A szakértő elkészíti véleményét. Az ítélőtábla egyetlen kérdésére, melyet a szakértőnek — ha élőszóval adja meg véleményét - öt perc alatt j meg kell válaszolnia, a szakértő ismét egy j könyvben válaszol. Felszámít a 2020 pengős áru vételári perben, mely időközi fizetés folytán már csak 1800 pengőre csökkeni, ; 800 pengő szakértői díjat. A kir. törvényI szék a felek egyöntetű állásfoglalása ellenére megállapít a szakértőnek 480 pengőt. A szakértő szerepe lényegében az volt, állapítsa meg, hogy a körülbelül 2000 pengő értékű megrendelt áru át nem vétele folytán felperes eladót milyen kár érhette? Az ügyvédi költségeket első-, másod- és harmadfokon együttvéve 240 pengőben állapítja meg. A Te. 14. §-a szerint «meg nem felelő* előkészítő iratért perköltség nem jár. Ez a szabály alkalmazandó volna mindenekfelett az olyan szakértői véleményre is, mely sokat ad elő, anélkül, hogy érdemben mondana valamit. Elvileg pedig a szakértői költségek megállapításánál sürgetnünk kell az igazságügyminiszteri rendelet kibocsátását, hogy megmeneküljenek' a felek olyan szakértői költségmegállapításoktól, melyek helyrehozhatatlan és meglepő mértékű kárt okoznak a perbeli feleknek. Nem maradhat el ezenfelül annak szabályozása sem, hogy a szakértői költségeket ki előlegezze. Ebben a kérdésben nincsen külön jogorvoslatnak helye, de rengeteg méltánytalanságot és következetlenséget vet felszínre a gyakorlat. P. B. Ügyvédi Egyesületek. Az ügyvédi összeférhetetlenség ankétja. A Budapesti Ügyvédi Kör január 18-án kezdte meg az összeférhetetlenség kérdésében a vitaértekezletét. Boda Ernő az összeférhetetlenségről általánosságban s a Budapesti Ügyvédi Kamarának ide vonatkozó felterjesztéséről szólt. Imrédy pénzügyminiszternek az álláshalmozásra vonatkozó ismert álláspontjából kiindulva arra az eredményre jut, hogy az álláshalmozás lényegileg jövedelemhalmozás, ez pedig nem más, mint összeférhetetlenség. Ezen az alapon bizonyos létminimumot felvéve nem lát összeférhetetlenséget mindaddig, amíg két. vagy több halmozott állás csak együttesen adja ki a létminimumot, az e feletti összeg elérése esetén azonban fennáll az állásba Iniozás. Felhívja a figyelmet arra, hogy a francia miniszterelnök fizetése alig haladja meg egyik-másik budapesti közüzem igazgatójának fizetését, aki többnyire egyúttal nyugdíjas köztisztviselő. Az ügyvédségre nézve az összeférhetetlenség kérdésében a kamarai felterjesztést ismertette, melyei megfelelő szabályozásnak tekint. Taubnrr Géza előadásában a törvényt, a joggyakorlatot, annak helytelen kinövéseit és a helyes szabályozás alapelveit tárgyalta. Abból a meggondolásból indul ki, hogy a trianoni gyászszerződés okozta általános nyomorúságon kívül két oka van az ügyvédi elszegényedésnek. Az egyik a kormányzat ügyvédellenes tendenciája, amely abban nyilvánult meg főképpen, hogy az ügyvédi képviseleti jogot korlátozta, szűkítette, sőt ki is zárta két évtized óta tett intézkedéseiben. A másik, ami minden szabad foglalkozást egyformán sújt, a kötött gazdasági rendszer. A kötött gazdasági rendszer termelte ki ós még mindig erősíti az állani^.és városi üzemeket ; köz-, — a köz által támogatott, — s érdekképviseleti koncentrációkat. Mindezekben el van helyezkedve az ügyvédség' nek egy rétege, amely nem éri be anyagilag biztosított létével, hanem magángyakorlatot