Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 39. szám - Dr. Pap József

158 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 39. SZÁM. bírálásra kerülő kérdések súlyos és komplikált volta igazolni látszanak panaszlottnak azt a védekezését, hogy más ügyvéd alig vállalkozhatott eredményre való kilátással az egyességgel megtámadott kereset szerkesztésére. Ilyenformán a szerződési hűséggel szemben állott az ügyvédnek ügyfelével szemben való hűségi kötelessége. Panaszlott nem hagyhatta cserben megbízóját ebben a súlyos helyzetben. A megbízóval szembeni hűség ebben az esetben erősebb a szerződési hűségnél. Ennek a nézetnek helyességét megerősítette úgy a per. bírája, valamint az ellenfélnek perbeli képviselője is. Az egyességet megtámadó keresetet panaszlott ügyvéd más kollégájával jegyeztette, de nyíltságának jele, hogy azután a pert maga vezette tovább, és nem bujt el más kartársa mögött. Megfontolandó még, hogy panaszlott képviselhette-e ügyfelét a kereset beadása után, minthogy ügyfelének kényszerhelyzete ekkor már megszűnt. Ezen kérdésben az a fegyelmi bíróság nézete, hogy ezt panaszlott ügyvéd azért tehette meg, mert ügyfele nem volt abban a helyzetben, hogy képviseletével más ügyvédet megbízzon, minthogy díjazás nélkül más ügyvéd alig akadt volna, aki ezt a nehéz és nagy munkával járó képviseletet vállalta volna. Ügyvéd felmondási joga. A budapesti kir. törvényszéknek 31. Pf. 10,230/1934. számú ítélete az ügyvéd felmondási joga tekintetében az alábbi elvi jelentőségű határozatot hozta : «Alaptalan a felmondó levélre alapított alperesi védekezés, mert azt a felperesi ügyvéd nem a saját nevében, hanem mint meghatalmazott írta. Ebbeli minőségét a levélben kifejezetten feltüntette. Ha ebben az alperes kételkedett, joga lett volna a meghatalmazás igazolását kérni, de ennek elmulasztása a felmondás érvényességét nem érinti. Az ügyvéd mint meghatalmazott minden jogcselekményt érvényesen tehet, tekintet nélkül arra, hogy a per vitelére szóló meghatalmazása mikor kelt. Elvileg perenkívüli ténykedésre szóbéli megbízás is elegendő, sőt a gyakorlat is igazolja, hogy a per vitelére szóló meghatalmazást rendszerint csak akkor adják, ha a perenkívüli eljárás sikertelen marad». (Ház és Telek dec. 15-i száma.) Sok felesleges munkától szabadul meg, ha a Budapesti Ügyvédúnió racionalizált nyomtatványait használja. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vétívet? Ne dobja ki a pénzét a méregdrága postai kézbesítésekre, hanem rendeljen azonnal 100 darab ügyvédi vétívet. Ne felejtse el az ügyvédi vétívet a bírósághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2. és 3. számú rovatok). Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Sajtószemle. Kir. Közjegyzők Közlönye. A Magyarországi Kir. Közjegyzők Országos Egylete az egyesület fennállásának ötvenedik és egyben a magyar közjegyzői intézmény törvénybeiktatásának hatvanadik évfordulója alkalmából december 8-án ünnepi közgyűlést tartott. Ez alkalomból a Kir. Közjegyzők Közlönye ünnepi számot adott ki. A több mint száz oldalra terjedő ünnepi szám gazdag és értékes tartalmából kiemeljük a követkézőket: Emléksorokat küldöttek be: Lázár Andor, Fabinyi Tihamér, Osvald István, Tasnádi Nagy András, Pap József, G. B. Curti-Pasini és G. Galbiati milanói közjegyzők. A közjegyzői intézménnyel foglalkoznak a következő cikkek : Kuncz Ödön : Közjegyzők és a részvényjogi reform. Kövess Béla : Közokirati kényszer. Boda Ernő: Nemzeti jogi múzeum a közjegyzőség emlékeivel. Beichel Eduárd, a bécsi közjegyzői kamara elnöke: Az osztrák közjegyzői biztosítás. Buhl Herbert v. berlini közjegyző : A közjegyzőség szellemi alapja. Kubinyi Elek güssingi (Ausztria) közjegyző: Jogalkotás és jogalkalmazás. Lázár Ferenc : Megelőzés a jogélet magánjogi vonatkozásban. Galánffy János (Debrecen) : A közjegyzőség jövője. Holitsclier Szigfrid: Az örökösödési eljárás reformja. Fekete László : A nyugdíjintézet bérháza. Szemerjay-Petrán Tibor : Okiratszerkesztés a magyar jogban. Antalffy Zsiros Aladár : A kir. közjegyzőhelyettessóg múltja, jelene és jövője. Magánjogi kérdéseket tárgyalnak következő cikkek : ülchváry Zoltán, a debreceni kir. ítélőtábla elnöke : A joggyakorlat ismeretének szüksége a közokiratok felvételénél, sándorfalvi Pap István ny. kir. kúriai tanácselnök : A végrendelet pecsétje. Menyhárth Gáspár egyetemi ny. r. tanár : Előjog-e a jobbágyok öröklését szabályozó 1840: VIII. t.-c. Tóth Lajos egyetemi ny. r. tanár : Magánjogunk kodifikációjának kérdéséhez. Schaurek Rafael egyetemi ny. r. tanár: Frank Ignác dr. tanítása a közös végrendeletről. Teller Miksa: Az okirati kényszer múltja és jövője. A Jogi Hírlap új Döntvénytárának büntetőjogi kötete a közelmúltban hagyta el a sajtót. A mű anyaga felöleli a kir. Kúria 1930. szeptembere óta az 1933. évi szeptember haváig hozott határozatainak rendszeres feldolgozását, azonkívül a könyv megjelenési időpontjának kitolódása következtében — az említett idő óta hozott fontosabb kúriai határozatokat is ismerteti. Az adott .keret a Jogi Hírlapban megjelent anyagon túlmenően — a helyszűke miatt ott nem közölt — elvi jelentőségű kúriai határozatokat is feldolgozza. Az anyag rendszeres feldolgozásának és ismertetésének igen nagy körültekintést igénylő fáradságos munkáját Avédik Félix, -a budapesti kir. büntető járásbíróság elnöke végezte. A jogesetek eldöntése iránt érdeklődő részére megkönnyíti a tájékozódást az időrendben szerkesztett törvénymutató és azonkívül a jogesetekre vonatkozó pontos tárgymutató. A mű bolti ára 6.— P. Internationales Anwaltsblatt. December. Heinz Weinmann az 1934. július 3-án hozott ós 1935. január 20-án életbe lépő új csehszlovák biztosítási-törvényt ismerteti. A törvény egységesíti a régi osztrák és régi magyar jogterületeket, melynek során túlnyomókig az 1917. évi osztrák törvényhez alkalmazkodik. Iwan B. Goranow az adósoknak nyújtott könnyítésekről és a hitelrögzítésről szóló 1934. augusztus 7-i bolgár törvény rendelkezéseit mutatja be. Mezőgazdák, iparosok és kereskedők adósságait egy e célból alakított állami törlesztőpénztár veszi át. Az adósok ennek a pénztárnak fizetnek és a hitelezővel szemben mentesülnek. A hitelezőket a törlesztőpénztár fizeti ki kötvényekkel, amelyek 1935. augusztus 15-től kezdődő 20 év alátt kerülrnek kifizetésre és évi 3 %-ot kamatoznak. Az első két évben csak a kamatot fizetik. Fritz Kübl Erwin Noack-nak a német ügyvédi rendtartáshoz írt kommentárját méltatja. Alfréd Karger a Lettországban hozott bontóperbeli ítéleteknek Németországra való kihatását vizsgálja és megállapítja, hogy az ú. n. rigai ítéletek hátrányai állandó természetűek, mert még évtizedek után is a másik házastárs, sőt még annak örökösei is érvényesíthetik a bontóítólet hatálytalanságát egyes más államokban, főleg polgári jogi, de esetleg büntetőjogi téren is. Fritz Hölscher az osztrák, német és csehszovákiai váltójogi bírói gyakorlatot ismerteti. Oesterreichische Anwalts-Zeitung. December 1. Paul Madelsperger «Egy ügyvéd gondolatai az ipartörvény novellájáról)) címen ír cikket. Andre Pfacfffi beható tanulmányban az «árrontás»-sal kapcsolatos kérdéseket fejtegeti. Hans Sperl azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az impedimentum ligaminis alól volt-e dispenzációnak helye. — December 15. Arthur Lenhoff Ármin Ehrenzweignak a jogéletre kifejtett nagy hatását méltatja az ünnepeltnek 70. születésnapja alkalmából. Hanz Spitzer az új osztrák ipartörvény rendelkezéseit ismerteti. Heinrich Herbatschek az ipari vállalatokra vezetett végrehajtások kérdését vizsgálja. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbesítésekhez is használja. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vótíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. :5. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulnt nyomdája : Abrai V.