Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 39. szám - Dr. Pap József

IV. évfol yam. 39. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. dec. 22. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. V Dr. Pap József. A Jogtudományi Közlöny mult heti számában olvastuk, hogy dr. Pap József elhagyja a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki székét. Nem ért ugyan bennünket készületlenül •ez a hír, mert hiszen elnökünk már egy év <óta ismételten tett olyan kijelentéseket, melyekből arra kellett következtetnünk, hogy az 1935-ben foganatosítandó tisztújítás alkalmával nem akar aktív szerepet vállalni a kamara vezetésében, mégis most, amikor nyomtatásban látjuk szemünk előtt «ezt a kijelentést, fájó érzés tölti el lelkünket . a válás gondolatára! Dr. Pap József neve egy emberöltó'n át annyira összenőtt a Budapesti Ügyvédi Kamarával, sőt túlzás nélkül mondhatjuk, az- egész ország - ügyvédségével, hogy ma még szinte el sem tudjuk képzelni a jövőt jiélküle. Több mint 16 éven át volt a kamarának elnöke, de még mielőtt a legnehezebb időkben elfoglalta volna az elnöki széket, elődének, Brüll Ignác elnökünknek hosszú betegeskedése alatt is már ráhárult a kamara vezetésének minden gondja, sőt mi, az idősebb generáció, különösen, akiknek szerencsénk volt oldalán a kamara választmányában dolgozni, tudjuk, hogy már kamarai titkár korában is döntő befolyása -volt a kamarai ügyek intézésére. Eperjesnek, az elszakított Felsőmagyar'ország szép városának szülötte, már korán belekerült a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányába ós ott kjváló képzettségével, páratlan munkabírásával, szorgalmával és lelkiismeretességével mindjárt az elsők közé nem is küzdi fel magát, mert erre nem volt szüksége, hanem azok közé kerül, mert a most említett kitűnő képességein felül, különösen két tulajdonsága szinte predesztinálta arra, hogy nemcsak a budapesti, de az egész magyar ügyvédség ellenmondás nélkül elismert vezérévé legyen. Ez a két képessége: csodálatos érzéke minden ügyvédi érdek iráni, és egy hivatásos diplomatát is megszégyenítő bámulatos ügyessége az ellentétek elsimítása körül. Hány olyan kérdés merült lel, melynek mások nem is sejtették ügyvédi vonatkozását, a mi kedves Elnökünk pedig azzal az ő egészen különleges hatodik érzékével, amely szeizmográfként reagált minden hígkisebb megmozdulásra, amely ügyvédi érdokol, érinthetett, már eljárt minisztereknél, bírósági elnököknél, felszólalt a városházán, a felsőházban, kamarai közgyűléseken, értekezleten, és fáradságot nem ismerve kért, könyörgött, kapacitált, magyarázott, csak egyet nem tett soha : nem fenyegetőzött, nem gorombáskodott, nem hangoskodott, amit sokan, kívül állók, akik a felelőtlen kritizálás könnyebb szerepét választották, rossz néven is vettek neki, erélytelenséget vetve szemére, mintha bizony az erély az asztalverésben, durvaságban nyilvánulna meg, azzal volna egyenlő. Ezt a stílust dr. Pap József sohasem tette magáévá, az ő egyéniségének a suaviter in modo, fortiter in re elve felelt meg, szívósan kitartott az általa helyesnek felismert irány mellett, de sohasem feledkezett meg a jó modor, az illendőség szabályairól, jxoj Megvallom azonban őszintén, hogy dr. Pap I József sok .kiváló, tulajdonsága között nekem legjobban imponált mindig az' a páratlan ügyessége, mellyel a legkényesebb helyzetekben az ellentéteket elsimította. Választmányi üléseken, közgyűléseken hányszor fordult elő, hogy a legélesebben álltak egymással szemben a különböző felfogások képviselői, sokszor'már attól lehetett tartani, hogy megfeledkeznek magukról az ellenfelek, mikor azután a lárma, a kiabálás elérte a tetőfokát, Elnökünk, mint egy modern Neptun, még csak a klasszikus «Quos ego»-t sem mondva el, egy kézmozdulattal csendet teremtett ós a legnagyobb nyugalom hangján fejtette ki a maga sok évtizedes tapasztalaton alapuló bölcs véleményét, amely egyszerre lecsillapította a szenvedélyeket és lehetővé tette, hogy túlzástól ment álláspontot foglaljon el a közgyűlés, vagy a választmány. Meg kell adni azt is, hogy Elnökünk tekintélye páratlan volt, nemcsak a budapesti, de a vidéki ügyvédség körében is. Még azok is, akiknek a temperamentuma, világnézete más álláspontot, vagy eljárási módot diktált volna, feltótlenül meghajoltak dr. Pap József jóhiszeműsége és integritása előtt. Mert azzal minden higgadtan gondolkozó kartárs tisztában volt ós van, hogy olyan heterogén elemekből alakuló közületet, mint aminő az ügyvédi kar, a mai és a lefolyt nehéz időkben együtt tartani és végzetes belső harcoktól megóvni nem elvtelen opportunismussal, hanem csak azzal az önfeláldozó, fáradhatatlan munkássággal, tiszta ügyvédi és közéleti erkölccsel .lehetett, melynek megtestesítője dr. Pap Jó-: A nagy érdemek elismerése nem is hiányzott. Nem beszélek azokról a kitüntetésekről, melyekkel a királyi és a kormányzói kegy Elnökünk odaadó, önzetlen munkásságát honorálta. Bármennyire értékeljem is ezeket a magas kitüntetéseket, az én szememben, de azt, hiszem, szeretett Elnökünkében is még ezeknél is drágább a bizalomnak az a négy évtizeden át történt megnyilvánulása, amely elhalmozta őt mindazokkal a kitüntetésekkel, amelyekben a kartársak bizalma, szeretete, hálája egy mindnyájunknál kitünőbbnek elismert kollégánkkal szemben megnyilvánulhat. Öt cikluson át komoly ellenjelölt nélkül a kamara elnökévé megválasztatni, közel négy évtizeden át a fiatal generáció fejlődésót ellenőrizni a bírói és ügyvédi vizsgáló bizottságban, az ügyvédi kar hivatott képviselőjének lenni az országgyűlés felsőházában, ezek olyan kitüntetések, amelyeknél nagyobbakat az ügyvédi kar még egy olyan kiváló tagjának sem nyújthat, mint aminő dr. Pap József. De van még ezeknél a kitüntetéseknél is nagyobb, melyet már nem az elismerés, a hála, hanem a szívünkben iránta érzett szeretetünk juttat neki és ez az, hogy ő a mi szeretett, kedves «Józsi Bácsink». Ezt a becéző nevet nem a szigorú, de igazságos elnök iránti respektus, hanem az igaz jó ember, a mindig szives, előzékeny kolléga iránti őszinte szeretetünk adta neki, mint az elismerés legszebb koszorúját. Senki sem pótolhatatlan, ezt mindnyájan t udjuk, de hogy dr. Pap József távozása igen nagy ürt hagy a kamara vezetésében, ezt tslán érzik azok a kartársak is, akik a kamarai közélettől távol tartják magukat, vagy abban élénkebb részt nem vesznek, mi ellenben, akik mellette és vele dolgoztunk, teljes tudatában vagyunk annak a veszteségnek, mely bennünket Elnökünk immár megmászhatatlannak tekintendő elhatározásával ér és a bizonytalan jövőért való aggódásunkat csak az a tudat enyhíti, hogy dr. Pap József nem hagy el bennünket, hogy bölcs tanácsára, támogatására ezután is számíthatunk. Ebben a meggyőződósben nem is húesúzunk dr. Pap Józseftől, hanem csak arra kérjük, hogy tartson meg ő is továbbra jóindulatában, amint- a mi törhetetlen szeretetünk, megbecsülésünk fogja őt, remélhetőleg még igen soká kísérni az élet útján. Dr. Kövess Béla.