Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 38. szám - A Budapesti Ügyvédi Kör november 28-án nagyszámú vacsora [...]

38. szÁfo, ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 153 kegy hívta el az ügyvédi kar köréből, úgy jött ma este régi kartársai közé, mintha hazajött volna. Szeretne a szeretetért cserébe sok szépet és jót mondani. De úgy járt, mint a Füstbe ment terv költője, aki hazafelé egész úton azon gondolkodott, milyen szóval köszöntse rég nem látott anyját : s mikor belépett ajtaján, a sok kigondolt kedves mondat helyett hangtalanul borult kebelére. Az ügyvédi kar őt mindenkor nagy megtiszteltetésben részesítette. Fiatal korától kezdve, amíg az államtitkári székbe került az ügyvédi kar a Kamara választmányába, az ügyvédvizsgáló bizottságba, majd a Kúria ügyvédi tanácsába szólította. A mai estélyével pedig szeretetének és megbecsülésének koronáját adta reá, amelyet mindig büszkén fog hordani, s amelynek fényét szeme előtt mindig látni fogja. Szeretné köszönetét és háláját azzal leróni, hogy az ügyvédi kar érdekében az elkövetkező törvényalkotások terén a maximumot nyújtsa. Ezek a törvényes intézkedések munkában vannak. S noha szívesen világosítaná fel azok részleteiről a megnyugvást kereső ügyvédi kart, ezt egyelőre nem teheti, már csak azért sem, mert a készülő intézkedésekről nem ő, hanem az igazságügyminiszter van hivatva nyilatkozni. De a felől tájékoztathatja és biztosíthatja az ügyvédi kart, hogy az igazságügyi kormán \tafk eltökélt szándéka az ügyvédi kar helyzetén segíteni, a kar régi fényének visszaszerzésén munkálkodni, s ebben ő teljes meggyőződésével, a kar iránti egész szeretetével, a pályához fűződő minden megbecsülésével fog közreműködni, s nyugodtan jelentheti ki, hogy a várt intézkedések az ész és a szív harmóniájából fognak megszületni. A vacsorán résztvevők osztatlan tetszéssel fogadták az államtitkár beszédét és szűnni nem akaró éljenzéssel ünnepelték utána. Ezután Lázár Andor igazságügy miniszter emelkedett szólásra, aki nagy feltűnést keltő nagyhatású beszédébon visszautasította a Magyarországot ért külpolitikai támadásokat. Ez az ország, — mondotta — amely kibírta a tatárjárást, a törökdúlást, az elmúlt négy század germanizációs törekvéseit, ebbe a mostani támadásba sem fog belepusztulni. Ezekben az időkben a legfelemelőbb érzés igazságügyminiszternek, tehát az egész nemzet ügyvédjének lenni. Régi természetiigazság az, hogy az a növény, amelynek gyökere nincs, elpusztul a talajban. Az igazságügyminiszter nem tagadhatja meg az ügyvédséget, mert nem vághatja el azokat a gyökereket, amelyekkel talajában él. Az igazságügyminiszternek és munkatársainak évezredes tradíciók hűséges őrzése a feladata. A magyar jogrendszer organizmusa méltó arra, hogy ezzel a hűséggel őrizzék és védelmezzék. Ezt tekinti feladatának és ebben nemcsak számít az ügyvédség támogatására, de abból munkájához erőt is akar meríteni. Az ügyvédség neve és lelke egy a szabadsággal és egy az igazsággal. Erre az ügyvédségre az igazságügyminiszternek, aki a magyarság tradíciójáért harcol, szüksége van. Boklog tehát, hogy az ügyvédség működésével szemben egyre több bizalommal viseltetik. Az ügyvédség már láthatja, hogy nem ígéretekkel, hanem tettekkel kívánja érdekét szolgálni. Az útban lévő törvényes alkotásokhoz is az ügyvédség támogatását kéri, s az ügyvédség meg lehet győződve arról, hogy a kormányzat jövendő intézkedéseiben szem előtt fogja tartani az ügyvédség megerősítésének érdekét. Örömmel látja azt is, hogy az igazságszolgáltatás más-más terén működő minden tényező harmonizál egymással, és ez a harmónia az, amelytől az egész magyar közéletnek felfrissülését ós a nemzet hatóerejének megnövekedését várja. Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvédszövetség Országos Vjyvédmúzeuma. Az elmúlt hetekben Múzeumunk gyűjteménye a következő adományokkal gyarapodott: Tasnádi Nagy András rn. kir. igazságügyi államtitkár úr néhai nagyatyja Tasnádi Nagy Károly, 1849-ben a kir. Kúria helyébe szervezett Országos Törvényszék egykori elnökének 6 drb. eredeti személyi okmányát, valamint egykorú ceruzarajz-arcképét adta át örök letétül Múzeumunknak. Kísérő levélben kifejezve : darunkhoz való ragaszkodását, amelynek kebelében 25 esztendőt töltött és amelyre mindig hálával és szeretettel gondol». Reményi Zoltán csáktornyai és Vajda Béla budapesti kartársaink : Tolnai Festetich László grófnak — Dekány falvi Gyka Konstantin Emánuelné ellen Zala vármegye törvényszéke előtt 1829—1833. években lefolytatott «ellenállási per» — iratait. Munkácsi Ernő 1 drb. acht Gulden bélyegespapíron 1855. évben Csemegi Károly mint aradi ügyvéd sajátkezű aláírásával ellátott nyugtatványt. Sommer Alfréd 1 zárt letétet azzal a meghagyással, hogy az 1950. év előtt nem bontandó fel és egy 1845-ben Földvárott kelt magyar nyelvű üdvözlő levelet. Szálai Emil: Szlemenics Pál: Törvényeink története 1740—1848. Buda, 1860. kötetes művet. Pantheon Advocatorum Arfciumque. Özv. Visontai Sománé néh. férjének, jogtudori oklevelét, Budapest, 1881, Kerkápoly aláírásával, valamint a Tomics Jasa-per egy tárgyi emlékét : a kegyelmet kérő női küldöttségnek a védő részére 1892-ben dedikált csoport fényképeit. Forster Kálmány ny. MÁV. felügyelő Eger, néhai apósának, Megó Alajos volt nagykátai ügyvédnek ügyvédi oklevelét, és 13 drb személyi okmányát életrajzi adatainak feljegyzése mellett adományozta Múzeumunknak. A Múzeum barátainak ezúton is köszönetet mondunk nagylelkű adományaikért. Használjuk levelezésünkön a Múzeum bélyegeit és jogi könyveinken a művészi hatású múzeumi exlibriseket. Boda Ernő. Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. Az ÜR. 71. § 2. bekezdése értelmében a kártérítési kereset a pDlgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint, az illetékes polgári bírósághoz tartozik, viszont az ÜR. 94. §-a szerint a fegyelmi bíróság csupán a fegyelmi eljárásnak az elmarasztalt által viselendő költségeit állapíthatja meg. A most felhívjtt törvényhelyek kétségtelenné teszik, hogy a fegyelmi bíróság a panaszos magánjogi követelését meg nem ítélheti és ezzel kapcsolatban, a végrehajtási eljárás szigorát sem hívhatja fel. (Kúria 1934. október 18. Üft. 321/1934. Elnök: Finkey; előadó: Dési.) I. Öjszbüntetés kiszabásának helye nincs. — II. Az ÜR. nem kívánja meg a panaszlott jelenlétét a főtárgyaláson, de nem ismeri a kötelező védelem intézményét sem. Panaszlott a vétíve szerint szabályszerűen a kellő időben volt a főtárgyalásra megidézve s így módjában állott volna védelmét kellően elkészíteni, a főtárgyaláson magát védővel képviseltetni, sőt — letartóztatásban lévén — esetleg magát elő is állíttatnia. A büntetés kiszabása kérdésében, az elsőfokú ítélet megváltoztatandó volt, mert az ügyvédi rendtartás értelmében összbüntetés nem szabható ki s így a jelen ügyben vád tárgyává tett és megállapított vétség miatt a büntetés külön volt kiszabandó. (Kúria 1934. október 13. Üft. 265/1934. Elnök: Finkey; előadó: Szentgyörgyi.) Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Ne lopja az idejét az alperesi vét íveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vétíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. A racionalizálási ankét határozata szerintmely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap bal, oldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik.