Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 28. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet megerősítése.

114 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 28. SZÁM. Tőkefedezetképzés az új karencia alatt (1935—1944.) A statisztika szerint évenként átlag 80 új igény nyílik meg. Ezek a 640 P-re felemelt átlag szerint 51,200 P évi nyugdíjat igényelnek. Az igények megnyíltát követő évben tehát az új karencia 10 éve alatt évenként 512,000 P tőkefedezetről kell gondoskodni. Egy tagra kb. 80P esik, amihez, ha hozzáadjuk a 16 P átmeneti és a 4 P kezelési díjat, az i évi teher : 100 P. Lehet, hogy ez a teher az új karencia későbbi éveiben valamivel emelkedni fog azáltal, hogy olyanok halnak el, akik fiatalabb korukban lettek az intézet tagjai, s így a nyugdíjak magasabb lesz. Az emelkedés azonban semmiesetre sem lesz jelentékeny és semmiesetre sem fogja elérni az eddigi járulék összegét. Tőkefedezet 1945-től kezdve. 1945. január 1-től kezdve tervezetem szerint minden új igényjogosultnak évi 1200 P nyugdíj jár. A 80-as átlagot megtartva, az évi nyugdíjszükséglet 96,000 P-re, a tőkeérték évenként 960,000 P-re emelkedik. Itt már a mai járulékot évi 30—40 P-vel fel kellene emelni. De erre sem lesz szükség, jóllehet, mikor az intézet a mai'nyugdíjaknak 2—3 szorosát fogja nyújtani, ettől, sem kellene visszariadni. Van. azonban mód az eddigi járulékok emelése nélkül is a magasabb tőkefedezet megszerzésére. A statisztika szerint az eddigi nyugdíjasok közül évenként átlag 50 meghal, s ezek további nyugdíjáról gondoskodni nem kell. A tőkefedezettel bíró nyugdíjasok halála semmi változást nem okoz, mert a tőkefedezet az összes nyugdijasok halálával állagában is felemésztetik, elfogy. Másképp áll a helyzet azokkal, akik átmeneti segélyesek s akiknek csak jövedelemfedezetet jelölt meg az intézet. Minden egyes segélyigényes halálával felszabadul az illetőnek járó évi segélyösszeg. Pl. a jelenlegi segélyesek közül az átlagszámítás szerint 1945-ig kb. 500 fog meghalni, s így nem 450,000 P, hanem csak 130,000 P lesz szükséges a fennmaradó igények fedezésére. Erre már egyáltalában nem kell majd igény bevenni az intézeti alaptőke hozamát, s így a jövedelem a tőkéhez kapcsolható (tőkésíthető). A matematikusok ki fogják számítani, hogy 1945-ig a jelenlegi alaptőke a fel nem használt hozammal együtt mily értéket fog képviselni. Annyi azonban bizonyos, hogy ennek az alaptőkének a hozamából könnyű lesz évenként 300,000 P-t a tőkefedezet képzésére igénybe venni. így aztán a 960,000 P helyett csak 660,000 pengőt kell a működő tagoknak összehozni. Ez kb. évi 105 P, illetőleg az átmeneti és kezelési díjjal együtt 125 P teher. (Megjegyzendő, hogy az átmeneti járulék a külön kezelendő segélyesek elhalálozásának arányában csökkentendő, illetőleg megszüntetendő.) * A karenciának új beáll tása és részbeni felemelése biztosítástechnikai okokból szükséges. A belépési kor jelentőségének megszüntetése indokolt, mert eddig is visszás volt az, hogy az intézetnek 26 év óta fizető, de az alakuláskor 50 évet betöltött tagja után jóval kevesebb nyugdíj járt, mint a 25 éves korban belépett tag után, aki hat évi tagdíjfizetés után meghalt. * Elgondolásom megvalósításával nyugdíjügyünk — minden újabb anyagi áldozat nélkül — hatalmas lendületet venne, s ez alapja lehetne a további egészséges fejlődésnek. Kartársaim! A kar anyagiakban szegény, de szellemiekben gazdag; tegyük össze eszünket, energiánkat és fantáziánkat; szeressük az intézetet és biztos az eredmény! . Várom az objektív bírálatot. Popper Tódor. Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. Panaszlottnak az az eljárása, hogy az ügyvédi képviselet változás bejelentése helyett kartársa nevében, annak kifejezett beleegyezése nélkül fellebbezést szerkesztett és azt kartársa névaláírásával is ellátta, továbbá, hogy ezt a fellebbezést felbélyegzés nélkül adta be és a leletezés folytán kartársa által kifizetett összeget ennek meg nem térítette, nemcsak az 1874: XXXIV. tc. 68. § b) pontjába ütköző, de az a) pont tényálladékát is kimerítő fegyelmi vétség tényálladékát látszik kimeríteni, tehát a fegyelmi eljárás elrendelendő volt. (1934. június 9. Üft. 185/1934. Elnök -.Polgár; előadó : Hankovszky.) A fegyelmi vétség két nemét ismeri a törvény : az egyik a 68. §. a) pontja, a másik annak b) pontja alá esik. Az Ü. R. 69. § a—c) pontjaiban példaképpen felsorol ugyan eseteket, amelyek fegyelmi vétségnek tekintendők, de a fegyelmi vétség minősítésénél mindig a 68. § aj vagy b) pontjára kell hivatkozni, s csak ezekkel kapcsolatban az indokolásban van helye a 69. § c) pántjára való hivatkozásnak. (Kúria, 1984. június 23. Üft. 244/1934. Elnök: Polgár; előadó: Szentgyörgyi.) Az ügyvéd magatartásának megítélésénél nem a panaszos magánfélnek a saját sérelme szempontjából magának megalkotott felfogása, hanem az a mértékadó, hogy a cselekmény mennyiben ütközik a fennálló tételes jogszabályokba s az ügyvédi becsületről és tekintélyről kialakult közfelfogásba. Az a tény, hogy a panaszos a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően több ízben kifejezést adott annak, hogy az elítélt működésével meg van elégedve ós hogy utóbb a büntető és a fegyelmi eljárás során hajlandónak nyilatkozott 400—500 pengő fizetése ellenében mindkét eljárás megszüntetéséhez hozzájárulni, — az inkriminált cselekmény súlyosságát tekintve, -— nem alkalmas arra, hogy az elítélt magatartása enyhébb intézkedés alá eső cselekménynek legyen minősíthető. (Mint a fejben.) (Kúria, 1984. június 23. Üft. 224/1934. Elnök : Polgár ; előadó : Osztern.) Sajtószemle, A Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti konferenciája alkalmából a Jogtudományi Közlöny-ön kívül még következő laptársaink adtak ki ünnepi számot : Ügyvédszövetségi Közlöny: Béla de Kövess: Bienvenue aux participants du Congrés de l'International Law Association á Budapest. Emilé Oppler: Le Barreau, propagateur principal de l'assistance juridique internationale. Frangois de Király et Ladislas Szigeti : L'exercice de la profession d'avocat en Hongrie. Maximilián Bernhard: The Legal Position of the Hungárián Barrister-at-Law. Charles Havas : The Spirit of Hungárián Penal Law. Ignace Ballá: The Spirit of Hungárián Priváté Law. Polgári Jog: Nyulászi János : Le droit des livres fonciers et le droit hypothécaire en Hongrie. Szászy István: L'execution des jugements des jurisdictions étrangéres en Hongrie. Vági József: Die Arten der Handelsgesellschaften nach ungarischem Eecht. Ballá Ignác : The legal position of foreign creditors in Hungary. Ifj. Nagy Dezső: Bates of exthange to be applied when discharging debts in foreign currency. György Ernő: The Hungárián law of Insolvency. Beck Salamon: La législation hongroise en matiére de marque de fabrique et de concurrence déloyale. A Magyar Jogászegylet a Magyar Jogászegyleti Értekezések augusztus havi kötetét nyújtotta a konferencia tagjainak a kötetben megjelent tanulmányok angolnyelvű bő kivonatával. • Az Acta Juris Hungarici folyóirat Souvenir Album alakjában első évfolyamának egybefűzött számait ajánlotta fel a vendégeknek. A kötetet 0svaid István, Lázár Andor, Juhász Andor, Mendelényi László és Baumgarten Nándornak a kongresszus alkalmára írt tanulmányai vezetik be. Magyar Törvénykezés. Július 5-i száma közli a következő rendeleteket: 5702/1934. M. E. sz. rendeletetet az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928. évi XII. tc. 24. §-a értelmében alkotott felosztási alapnak a jogosítottak között való felosztása előkészítése tárgyában ; az 5600— 1934. M. E. sz. rendeletet a mezőgazdaságnak az 1934/1935. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában; az 5700/1934. M. E. sz. rendeletet a közúti gépjáróművek közúti célokra való megadóztatásáról szóló 1928 : VI. tc. egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában; az 5701/1934. M. E. sz. rendeletet az adóhátralékok lerovására felajánlott ós beszolgáltatott termények kezelésével és értékesítésével kapcsolatos költségek elszámolása tárgyában ós végül az 1600/1934. P. M. sz. rendeletet az 550— 1934. P. M. sz. rendelet 2. §-ának 2. bekezdésében megállapított időtartam meghosszabbítása tárgyában. Felelős szerkesztő: lir. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.