Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 27. szám - Kamaránk újjáalakított székházáról

27. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 109 ülése a külföldi vendégek tiszteletére a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében (V., Szemere-utca 10.). Tea. — Este 9 órakor: Budapest székesfőváros polgármestere a gróf Wenckheim-palotában (VIII., Keviczky utca 1.) fogadja a kongresszus tagjait. Tea. Szeptember 8. Este 8 órakor : A Magyar Jogászegylet vacsorája a konferencia tagjainak és családtagjainak tiszteletére a Szent Gellért-szállóban. Szeptember 9. Kirándulás autóbuszokon Egérbe, Párádra, Mezó'kövesdre. A kirándulást az íbusz. rendezi-. Szeptember Í0. Este 8 órakor: Hajókirándulás a Dunán. Vacsora, tánc. Kendezi az Ibusz'. * A konferencia idején a titkárság irodája a Magyar Tudományos Akadémián lesz. Azok, akik a konferencián részt venni kívánnak, lehetőleg már szeptember 5-én jelentkezzenek a titkári hivatalban. A konferencián résztvevőknek be kell lépniök a Nemzetközi Jogi Egyesület magyarországi csoportjába. Jelentkezni lehet a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál (M. kir. Kúria, telefon : 21—5—72) vagy a Nemzetközi Jogi Egyesület magyarországi csoportjának titkáránál (V., Báthory-utca 3. IV. em. 21. Telefon : 26—2—27.)' Tagsági díj a Jogászegylet tagsági díján felül évi 8 pengő. A meghívásokat és a konferencia iratait a titkárság Csak személyes jelentkezés esetén adja ki. — A konferencia titkárai: C. J. Colombos, Geőcze Bertalan, Király Ferenc, James Petrie, Ruhmann Emil és Szászy István. — Augusztus 15-e után minden megkeresés a Magyar Tudományos Akadémián működő titkári hivatalhoz intézendő. A vidékről érkező résztevők utazásukról és elszállásolásukról az Ibusztól kapnak részletes felvilágosítást. Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. Elévülés. L Elévülés kezdő időpont]at Megjegyzi a kn\ Kúria Ügyvédi Tanácsa, hogy téves az elsőfokú fegyelmi bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint bár a házmesteri állásnak a panaszlott ügyvéd mint házgondnok által pénzért történt közvetítését és ezen illegális keresménynek ügyvédi tiszteletdíj címe alatt legális formába való öltöztetését fegyelmi* szempontból súlyosan kifogásolhatónak minősíti, mégis panaszlott vád tárgyává lelt ténykedésének ezt a mozzanatát, büntethetőségének elévülése okából, a jelen fegyelmi eljárás keretében elbírálhatónak nem találta. Téves pedig az elsőfokú fegyelmi bíróságnak ez az álláspontja azért, mert a panaszlottnak vád tárgyává tett az az eljárása, hogy a szerény anyagi viszonyok között élő panaszostól — formailag ügyvédi tiszteletdíj címén, lényegileg azonban házmesteri állás közvetítése fejében — 1000 P-t jogellenesen felveti, azzal a további magatartásával, hogy ezt az öSSzéget jogidlenesen visszatartotta és a. panaszosnak a. polgári bíróság vonat kozó jogerős ítélete ellenére stmi térítette vissza, szoros összefüggésben áll, sőt egységes és folyamatos cselekményt alkot, amelyre vonatkozólag éppen ezért az elévülés is egységes és az mindaddig meg sem kezdődhetik, míg panaszlott a jogellenesen felvett és visszatartott összeget a panaszosnak vissza nem térítette. (Kúria, 1934. április 21. Üft. 75/1934. Elnök: Osvald; előadó : Sztankovits.) II. Az Ü. R. 68. § ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt folytatott fegyelmi eljárás során mindenkor az vizsgálandó* hogy az ügyvédnek valamely ügyien, vagy valamely üggyel kapcsolatban tanúsított magaviselete a maga egészében sérti-e az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét és figyelembe kell venni az ügyvéd magatartására vonatkozó s azzal kapcsolatos összes körülményeket, tehát azokat is, amelyek esetleg a feljelentést két évvel megelőzőleg történtek. A fegyelmi bíróság panaszlottat abból az okból mentette fel, mert úgy találta, hogy panaszlott — panasz és vád tárgyává tett — cselekményeinek, illetve magatartásának fegyelmi úton való büntethetősége az Ü. E. 102. §-a rendelkezése értelmében elévült azért, mert a vád tárgyát képező cselekmények elkövetésétől kezdve két év folyt le anélkül, hogy a fegyelmi feljelentés megtétetett volna. A fegyelmi bíróságnak ez a megállapítása téves. A fegyelmi bíróság ugyanis a 7. sorszám alatt hozott határozata szerint panaszlott ellen a fegyelmi eljárást és vizsgálatot az Ü. R. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt rendelte el és a 21. sorszámú határozata szerint a panaszlottat a 68. § aj és b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt helyezte vád' alá. Az idézett törvényszakaszra alapított vád alapja a panaszlottnak az N. N. X-i lakos megbízásából és képviseletében végzett ügyvédi munkáknak az ellátása körül, valamint ezzel kapcsolatban nevezett panaszossal szemben általa érvényesített ügyvédi költségek elszámolása és biztosítása körül tanúsított magatartása, nemkülönben a panaszlottnak ezekkel szintén összefüggésben levő az a cselekménye volt, hogy panaszlott harmadik személyek, mint hitelezők jogainak a meghiúsítására irányuló célzattal kebeleztetett be a maga javára N. N. ingatlanaira 800 pengő erejéig zálogjogot. Nem vitás, hogy utóbbi zálogjognak a törlése csak az 1931. évben, a jelzálogul szolgált ingatlan bírói elárverezésével kapcsolatban, a panaszlott által panaszossal szemben igényelt költség címén visszatartott 488 P 04 fillér összegnek a panaszos részéről való bírói letétbe helyezése pedig csak a fegyelmi eljárás során történt, s ugyancsak az elévülési határidőn belül történt panaszlott költségeinek N. N. ellen a panaszlott által követelt aránytalanul nagyobb összeggel szemben 244 pengőben való megállapítása, s így megállapítható, hogy panaszlottnak vád tárgyává tett magatartása részben még az elévülési határidőn bélül, sőt még a fegyelmi eljárás során is folytatódott. E mellett (.. .Mint a fejben...). A panaszlottnak panasz és vád tárgyává telt cselekményeit, mint egységes ügyvédi megbízat ássál kapcsolatosakat is, mint egységes magatartási kellelbírálni.Mini hogy panaszlot bnak N. N. ügyeiben tanúsított magatartásának fentebb kiemelt részletei fegyelmi eljárás szempontjából elévülteknek nemtekinthetők, s mivel azok a vád tárgyává tett összes cselekményekkel kapcsolatosak, — tévedett a fegyelmi bíróság akkor, amikor az Ü. R. 102. §-ára való hivatkozással panaszlottat az ellene emelt vád alól felmentette*Mivel pedig ilyképpen a fegyelmi bíróság a panaszlott ellen emelt vád érdemi elbírálásába nem is bocsájtkozott, ez okból a fegyelmi bíróság ítéletét feloldani és a fegyelmi bíróságot újabb főtárgyalás tartására és a vád érdemi elbírálására kiterjedő újabb ítélet hozatalára kellett utasítani. (Kúria, 1934. április 28. Üft. 99/1934. Elnök : Osvald ; előadó : Rásó.) III. Az Ügyvédi Tanács határozataiban (Üft. 311/1929. stb.) kifejezésre juttatott jogi álláspont szerint az, hogy az ügyvédnek valamely üggyel kapcsolatban tanúsított magaviselete az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti-e, nem csupán a panasz tárgyává tett konkrét ténykörülményekből, hanem a fegyelmi eljárás során vizsgálat tárgyává tett egész magatartásából ítélendő meg, következésképpen az 1874. évi XXXIV. tc. 68. § b) pontjába ütköző fegyelmi vétség vádjának alátámasztására olyan kapcsolatos tények is szolgálhatnak, melyek a vád emelésekor már két évet meghaladó idővel előbb történtek, ha egyébként a fegyelmi eljárás a vádlottnak az eljárás alapjául szolgáló ügyben tanúsított magaviseletére vonatkozóan az elévülési határidőn belül tétetett folyamatba. (1934. június 9. Üft, 185/1934. Elnök : Polgár ; előadó : HanJcovszky.) Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. A Kir. Közjegyzők Közlönye legutóbbi számában a hozzá beérkezett nagyszámú esetből újabb csokrot állított össze a jegyzői magánmunkálatok ékes vadvirágaiból. Ezek közül itt adunk néhány szemelvényt : 1. D. M. és özv. S. M.-né fábiánházai lakosok 1928. január 11. napján az anya? könyvvezető községi jegyző előtt házasságot kötöttek. Ugyanezen a napon s ugyanaz a községi jegyző, ugyanazokkal a felekkel, elhallgatva, hogy azok már házastársak, vagy legalább is jegyesek, egy okiratot íratott alá. amelyben az asszony részére férje vagyonának holtigtartó haszonélvezeti jogát biztosítja. Az okiratot a, jegyző csak az asszony hosszas sürgetése ulán 1933-ban adta be a telekkönyvi hatósághoz, amely a haszonélvezeti jog bekebelezését el is rendelte. A vonatkozó végzés kézbesítése után kis idővel a férj a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatta a telekkönyvi hatósághoz s ezzel igazolta azt. hogy a nyilatkozat kiállítása idejűnn a felek már házastársak voltak, s mert a megállapodás nem volt közokiratba foglalva, az érvénytelen, ezért a bekebelezést elrendelő végzés hatályonkívül helyezésével az eredeti állapot helyreállítását s a haszonélvezeti jog törlését, kerté, amit a telekkönyvi hatóság elrendelt. Az asszony előadásából megállapítható volt, hogy a jegyző adta a férjnek a tanácsot, hogy az érvénytelen okirat alapján történt érvénytelen bejegyzést hatálytalaníttassa.