Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 25. szám - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [4. r.]

25. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 101 & kincstár az olcsóság jegyében többet, mint •az ügyben munkát kifejtő és az illetéket is lerovó ügyvéd. A másik dolog, amit káinoki Bedő Sándor igen t. képviselőtársam mondott, — nem akarom ismételni — a le nem rótt illeték utáni bírságnak ez az óriási mértéke. Hogyan lehet az ügyvédi karon segíteni? Azt hiszem, az a megoldás, amelyet most •divatba jött hangoztatni, sőt a kamarák • többsége is erre az álláspontra helyezkedett, •— Östör igen t. képviselőtársammal szemben mondom ezt — a numerus clausus nem fog segíteni. Nem fog segíteni, mert ennek hatása csak évek múlva fog jelentkezni. Lehetne azonban a munkaalkalmak többletét megteremteni az ügyvédi kar részére. Talán nem az igazságügyminiszter úr tárcája körébe tartozik, de vagyok bátor a Képviselőházat emlékeztetni, hogy a közigazgatási reform tárgyalása alkalmával hívtam fel rá a Képviselőház figyelmét, hogy vájjon a közigazgatás terén fennforgó kontradiktórius eljárásokban miért nem állapíttatik meg ügyvédi költség az eljárásra okot szolgáltatott fél terhére? Telepengedélyezések, kisajátítási eljárások, egyéb iparügyi kontradiktórius eljárások, a rendőri büntetőbírósági eljárások, amelyek a maguk belső konstrukciójában azonosak a bíróság előtti eljárással, olyan tág lehetőséget nyitnák meg az ügyvédi keresetnek, amely a, közönséget nem sújtaná, mert hiszen az .a gyáros, az a nagyobb iparos úgyis ügyvédi képviselettel megy el a tárgyalásra, és vele szemben a másik félnek nincs más választása, mint vagy személyesen védekezik jogi képzettségének hiánya ellenére, vagy pedig ügyvédet választ és a saját zsebéből fizeti. Méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogy ez az állam részéről nem igényel áldozatokat, és az én elbírálásom szerint a gyakorlati eljárásnak és a célszerűségnek is ez a megoldás nemcsak velejárója, hanem •szükségszerű következménye. Egy eljárás drágaságát sohasem az szabja meg, hogy az egyik félnek mibe kerül, hanem az szabja meg, hogy mindkét félnek mibe kerül. Hiába nem marasztalják el az egyik felet a költségben, ha ezer pengőt kell fizetnie, azért az az eljárási költség, de facto ezer pengőbe kerül. Nem értem, hogy ha az egyik fél szolgáltatott az eljárásra okot, miért ne viselje az ő makacsságával vagy konokságával előidézett eljárás költségét? Ez volna az, amire az igen t. miniszter urat kérném. Mi majd csak megvívjuk ezt a nehéz harcot a nyomorúsággal és az élettel, és az ügyvédség a maga történelmi hagyományaival, erejével, élniakarásával és munkakószségóvel, ha a munkára kész fejnek és kéznek munkaalkalom adatik, át fogja magát egyedül is harcolni ezen a veszedelmen. (Bef. köv.) Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kar-!' társakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Válogatás nélkül rendelje meg minden: peres ügyében- az összes jegyzőkönyvek «s határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gópírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet* 20. §. A tag özvegyét ellátás akkor illeti, ha 1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §) és 2. házasságuk a férj intézeti tagsága alatt legalább két évig tartott és 3. a férj halálakor közös háztartásban éltek. Azt a nőt, akinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, vagy akit ágytól és asztaltól elválasztottak, vagy aki a férj halálakor nem ólt vele közös háztartásban, az előbbi bekezdésben meghatározott összegű ellátás szintén megilleti, ha az 1. pontban megszabott előfeltétel meg van és házasságuk a meghalt intézeti tag tagsága előtt vagy az alatt éspedig a férj halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s' az elhalt intézeti tag a nő eltartására törvénynél fogva köteles volt. Az intézeti tagság előtt kötött házasság eltartásra nem jogosít, ha a házasság már a tagság kezdete előtt megszűnt vagy a házasfelek különélése már a tagság kezdete előtt megkezdődött. A jogosult a neki járó ellátásban az intézeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit részesíteni köteles (23. §). Ha a jogosult újra férjhez megy, az ellátási igény reá nézve megszűnik. Az ügyvédnő özvegyen maradt férjét csak akkor illeti meg az özvegyi ellátás, ha vagyontalan és keresetképtelen. Az ilyen ellátásra, áz. özvegyasszony ellátására vonatkozó rendelkezések megfelelően állanak. 21. §. Árvaellátás illeti a meghalt tag törvényes (törvényesített) gyermekét, ha 1. az intézeti tag után nem maradt az előbbi § szerint ellátásra jogosult, vagy a jogosult újra férjhez ment, vagy az ellátási igényről lemondott, avagy meghalt és 2. a meghalt atya a halálát közvetlenül megelőző öt éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. A gyermeknek az ellátás tizennyolcadik életéve betöltéséig jár. Teljeskoruvá vált gyermeket nem illet ellátás. Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit együttesen illeti (23. §). Ha a több gyermek közül utóbb egynek vagy többnek ellátási igénye megszűnt, az egész ellátási összeg a többinek jár. Az árvaellátás együttes összege annyi, mint az özvegyi ellátásé. 22. §. A 20. vagy 21. § szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is, ha az intézeti tag halálakor az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján már törölve volt, akár részesült ő maga ellátásban, akár nem. Az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség, vagy az öregségi ellátás igénybevétele miatt történt törlést közvetlenül megelőző két évben kötött házasság a 20. § második bekezdésében említett nőt nem jogosítja az ellátásra. Nincs joga ellátásra az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az öregségi ellátás igénybevétele végett tör-j * Az előbbi közleményt lásd a 21., 22. és 24. számban. tént törlés után kötött házasságból származó gyermeknek sem. Özvegyi, illetőleg a 20. § második bekezdésében meghatározott nőnek és az árvának ellátás jár az olyan intézeti tag után is, akinek tagsága lemondás folytán szűnt meg és a lemondást közvetlenül követő időben közszolgálati alkalmazott volt. Az ilyen volt tag után halálától kezdve jár az ellátás. Nem jár az ilyen volt tag után e § alapján ellátás, ha a 20., illetőleg 21. §-ban meghatározott feltételek nincsenek meg, vagy ha a tag közhivatalnoki minőségének megszűntét követő hat hónapon át életben volt és jóllehet nem volt munkaképtelen, az ügyvédi lajstromba nem jegyeztette be magát. A második bekezdést a jelen §-ban szabályozott esetre is megfelelően alkalmazni kéli. A csorbítatlan ellátás biztosítása végett a volt tag halálát követő hat hónap alatt be lehet fizetni az intézeti járulékot és 5 %-os kamatát arra az időre is, amelyre a volt tag intézeti járulékot nem fizetett. Ha e pótfizetés nem történik meg, az az idő, amelyre a volt ügyvéd járulékot nem fizetett, hozzászámítandó ahhoz az életkorhoz, amelynek alapulvételével az ellátás különben járna. Az előző két bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az olyan volt ügyvéd hátramaradottaira, akinek közszolgálata alapján özvegyi nyugdíj, illetőleg nevelési járulék jár. Ha azonban a közszolgálat alapján járó özvegyi nyugdíj vagy nevelési járulék kevesebb, mint az az ellátás, amely az Intézettől járna ; a különbözetet az Intézettől igényelni lehet. 23. §. Ha az intézeti tag után több voltházastárs vagy különböző házasságból származó gyermekek vannak az ellátásra jogo* sítva, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult volt házastárs gondozása alatt vannak a gyermekek és nem ő tartja ezeket (20. § utolsóelőtti bekezdése) az eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az Intézet igazgatósága határoz a felől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassák meg. 24. §. Ha az Intézett ől járó ellát ás igénybe* vétele végett törölt intézeti tag magyar állampolgárságát elveszti, vagy ha őt intézeti tagságának ideje alatt elkövetett cselekmény miatt a büntető- vagy a fegyelmi bíróság az ügyvédségtől elmozdításra ítéli, az intézeti tag ellátási igénye megszűnik akkor is, ha már meg volt állapít va. Különös méltánylást érdemlő okból azonban, ha az Intézet vagyoni viszonyai megengedik ós a volt intézeti tag vagyoni és családi körülményei indokolják, az Intézet igazgatósága a volt intézeti tagot a már megnyílt ellátás élvezetében ilyenkor is' egészben vagy részben meghagyhatja, vagy az ellátás összegéi a volt intézeti tag egyébként igényjogosult nejének vagy gyermekének juttathatja. Ha az intézeti tag ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás, vagy az intézeti járulékok nem fizetése okából törlési eljárás van folyamatban és alaposan fel lehet tenni, hogy a bíróság az intézeti tagot áz ügyvédségtől való elmozdításra vagy kizárásra fogja ítélni, avagy hogy a választmány őt az ügyvédi lajstromból törölni fogja, az ügyvédi ka-