Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 25. szám - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [4. r.]

25. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 101 & kincstár az olcsóság jegyében többet, mint •az ügyben munkát kifejtő és az illetéket is lerovó ügyvéd. A másik dolog, amit káinoki Bedő Sándor igen t. képviselőtársam mon­dott, — nem akarom ismételni — a le nem rótt illeték utáni bírságnak ez az óriási mértéke. Hogyan lehet az ügyvédi karon segíteni? Azt hiszem, az a megoldás, amelyet most •divatba jött hangoztatni, sőt a kamarák • többsége is erre az álláspontra helyezke­dett, •— Östör igen t. képviselőtársammal szemben mondom ezt — a numerus clausus nem fog segíteni. Nem fog segíteni, mert ennek hatása csak évek múlva fog jelent­kezni. Lehetne azonban a munkaalkalmak többletét megteremteni az ügyvédi kar ré­szére. Talán nem az igazságügyminiszter úr tárcája körébe tartozik, de vagyok bátor a Képviselőházat emlékeztetni, hogy a köz­igazgatási reform tárgyalása alkalmával hívtam fel rá a Képviselőház figyelmét, hogy vájjon a közigazgatás terén fennforgó kontradiktórius eljárásokban miért nem ál­lapíttatik meg ügyvédi költség az eljárásra okot szolgáltatott fél terhére? Telepenge­délyezések, kisajátítási eljárások, egyéb iparügyi kontradiktórius eljárások, a rendőri büntetőbírósági eljárások, amelyek a ma­guk belső konstrukciójában azonosak a bí­róság előtti eljárással, olyan tág lehetőséget nyitnák meg az ügyvédi keresetnek, amely a, közönséget nem sújtaná, mert hiszen az .a gyáros, az a nagyobb iparos úgyis ügy­védi képviselettel megy el a tárgyalásra, és vele szemben a másik félnek nincs más vá­lasztása, mint vagy személyesen védekezik jogi képzettségének hiánya ellenére, vagy pedig ügyvédet választ és a saját zsebéből fizeti. Méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogy ez az állam részéről nem igényel áldo­zatokat, és az én elbírálásom szerint a gya­korlati eljárásnak és a célszerűségnek is ez a megoldás nemcsak velejárója, hanem •szükségszerű következménye. Egy eljárás drágaságát sohasem az szabja meg, hogy az egyik félnek mibe kerül, hanem az szabja meg, hogy mindkét félnek mibe kerül. Hiába nem marasztalják el az egyik felet a költségben, ha ezer pengőt kell fizetnie, azért az az eljárási költség, de facto ezer pengőbe kerül. Nem értem, hogy ha az egyik fél szolgáltatott az eljárásra okot, miért ne viselje az ő makacsságával vagy konoksá­gával előidézett eljárás költségét? Ez volna az, amire az igen t. miniszter urat kérném. Mi majd csak megvívjuk ezt a nehéz harcot a nyomorúsággal és az élettel, és az ügyvéd­ség a maga történelmi hagyományaival, erejével, élniakarásával és munkakószségó­vel, ha a munkára kész fejnek és kéznek munkaalkalom adatik, át fogja magát egye­dül is harcolni ezen a veszedelmen. (Bef. köv.) Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kar-!' társakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Válogatás nélkül rendelje meg minden: peres ügyében- az összes jegyzőkönyvek «s határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gópírószolgálat fennmaradását és a rend­kívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Az Országos Ügyvédi Gyám­és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet* 20. §. A tag özvegyét ellátás akkor illeti, ha 1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az Intézet­nek (22. §) és 2. házasságuk a férj intézeti tagsága alatt legalább két évig tartott és 3. a férj halálakor közös háztartásban éltek. Azt a nőt, akinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, vagy akit ágytól és asztaltól elválasztottak, vagy aki a férj halálakor nem ólt vele közös háztar­tásban, az előbbi bekezdésben meghatáro­zott összegű ellátás szintén megilleti, ha az 1. pontban megszabott előfeltétel meg van és házasságuk a meghalt intézeti tag tag­sága előtt vagy az alatt éspedig a férj halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s' az elhalt intézeti tag a nő eltartására tör­vénynél fogva köteles volt. Az intézeti tag­ság előtt kötött házasság eltartásra nem jo­gosít, ha a házasság már a tagság kezdete előtt megszűnt vagy a házasfelek különélése már a tagság kezdete előtt megkezdődött. A jogosult a neki járó ellátásban az inté­zeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit ré­szesíteni köteles (23. §). Ha a jogosult újra férjhez megy, az ellátási igény reá nézve megszűnik. Az ügyvédnő özvegyen maradt férjét csak akkor illeti meg az özvegyi ellátás, ha va­gyontalan és keresetképtelen. Az ilyen el­látásra, áz. özvegyasszony ellátására vonat­kozó rendelkezések megfelelően állanak. 21. §. Árvaellátás illeti a meghalt tag tör­vényes (törvényesített) gyermekét, ha 1. az intézeti tag után nem maradt az előbbi § szerint ellátásra jogosult, vagy a jogosult újra férjhez ment, vagy az ellátási igényről lemondott, avagy meghalt és 2. a meghalt atya a halálát közvetlenül megelőző öt éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. A gyermeknek az ellátás tizennyolcadik életéve betöltéséig jár. Teljeskoruvá vált gyermeket nem illet ellátás. Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit együttesen illeti (23. §). Ha a több gyermek közül utóbb egynek vagy többnek ellátási igénye megszűnt, az egész ellátási összeg a többinek jár. Az árvaellátás együttes összege annyi, mint az özvegyi ellátásé. 22. §. A 20. vagy 21. § szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is, ha az intézeti tag halálakor az ügy­védi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján már törölve volt, akár részesült ő maga ellátásban, akár nem. Az ügyvédi lajstromból munkaképtelen­ség, vagy az öregségi ellátás igénybevétele miatt történt törlést közvetlenül megelőző két évben kötött házasság a 20. § második bekezdésében említett nőt nem jogosítja az ellátásra. Nincs joga ellátásra az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az öregségi ellátás igénybevétele végett tör-j * Az előbbi közleményt lásd a 21., 22. és 24. számban. tént törlés után kötött házasságból szár­mazó gyermeknek sem. Özvegyi, illetőleg a 20. § második bekez­désében meghatározott nőnek és az árvának ellátás jár az olyan intézeti tag után is, aki­nek tagsága lemondás folytán szűnt meg és a lemondást közvetlenül követő időben köz­szolgálati alkalmazott volt. Az ilyen volt tag után halálától kezdve jár az ellátás. Nem jár az ilyen volt tag után e § alapján ellátás, ha a 20., illetőleg 21. §-ban meghatározott feltételek nincsenek meg, vagy ha a tag köz­hivatalnoki minőségének megszűntét kö­vető hat hónapon át életben volt és jóllehet nem volt munkaképtelen, az ügyvédi laj­stromba nem jegyeztette be magát. A má­sodik bekezdést a jelen §-ban szabályozott esetre is megfelelően alkalmazni kéli. A csorbítatlan ellátás biztosítása végett a volt tag halálát követő hat hónap alatt be lehet fizetni az intézeti járulékot és 5 %-os kamatát arra az időre is, amelyre a volt tag intézeti járulékot nem fizetett. Ha e pót­fizetés nem történik meg, az az idő, amelyre a volt ügyvéd járulékot nem fizetett, hozzá­számítandó ahhoz az életkorhoz, amelynek alapulvételével az ellátás különben járna. Az előző két bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az olyan volt ügyvéd hátra­maradottaira, akinek közszolgálata alapján özvegyi nyugdíj, illetőleg nevelési járulék jár. Ha azonban a közszolgálat alapján járó özvegyi nyugdíj vagy nevelési járulék keve­sebb, mint az az ellátás, amely az Intézettől járna ; a különbözetet az Intézettől igé­nyelni lehet. 23. §. Ha az intézeti tag után több volt­házastárs vagy különböző házasságból szár­mazó gyermekek vannak az ellátásra jogo* sítva, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult volt házastárs gondozása alatt van­nak a gyermekek és nem ő tartja ezeket (20. § utolsóelőtti bekezdése) az eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az Intézet igazgatósága határoz a felől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassák meg. 24. §. Ha az Intézett ől járó ellát ás igénybe* vétele végett törölt intézeti tag magyar állampolgárságát elveszti, vagy ha őt inté­zeti tagságának ideje alatt elkövetett cselek­mény miatt a büntető- vagy a fegyelmi bíró­ság az ügyvédségtől elmozdításra ítéli, az intézeti tag ellátási igénye megszűnik akkor is, ha már meg volt állapít va. Különös mél­tánylást érdemlő okból azonban, ha az Inté­zet vagyoni viszonyai megengedik ós a volt intézeti tag vagyoni és családi körülményei indokolják, az Intézet igazgatósága a volt intézeti tagot a már megnyílt ellátás élveze­tében ilyenkor is' egészben vagy részben meghagyhatja, vagy az ellátás összegéi a volt intézeti tag egyébként igényjogosult nejének vagy gyermekének juttathatja. Ha az intézeti tag ellen bűnvádi vagy fe­gyelmi eljárás, vagy az intézeti járulékok nem fizetése okából törlési eljárás van folya­matban és alaposan fel lehet tenni, hogy a bíróság az intézeti tagot áz ügyvédségtől való elmozdításra vagy kizárásra fogja ítélni, avagy hogy a választmány őt az ügyvédi lajstromból törölni fogja, az ügyvédi ka-

Next

/
Thumbnails
Contents