Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 23. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

96 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 23. SZÁM­és célravezetőnek, természetes, hogy Ka­maránk választmánya hivatalosan ezúttal sem akar más álláspontra helyezkedni, de mindenesetre éberen figyeli a különféle ér­tekezletek és különösen a nemrég megindult Magyar Jogászegyleti vita anyagát, amely­nek eredménye kell, hogy döntő súllyal bír­jon Nagy méltóságod előtt is akkor, amikor ennek a nagy problémának a megoldását időszerűnek fogja tartani. Az ügyvédi kar helyzete azonban ma annyira katasztrofá­lis, hogy a leggyorsabb segítségre van szük­ség, éppen azért csak mint esetleg évek múlva megoldandó kérdésekre mutatunk rá a bifurkációnak, az ügyvédhelyettesi in­tézmény visszaállításának, az ügyvédi össze­férhetetlenség korszerű reformjának, á köte­lező leckeoktatás, kötelező kollokviumok, a •joggyakorlati idő újonnan való szabályozá­sának stb. kérdéseire. Vannak azonban «so­íort» megoldandó és megoldható olyan kér­dések, amelyek minden különösebb nehéz­ség nélkül megoldhatók és még a mai szo­morú gazdasági helyzetben is legalább némi morú gazdasági helyzetben is legalább enyhületet jelentenének az ügyvédségre nézve. Kívánatos, hogy a zugirászatról szóló tör­vényjavaslat mielőbb a parlament elé ke­rüljön, sürgős intézkedést kíván. A középfokú közigazgatási biróságok fel­állítása immár a legközelebbi programm­puntját képezi kormányunknak. Általában: a közigazgatás küszöbön álló általános reformja alkalmával revízió alá kell venni azokat a magánjogi viszonyokat is, amelyek most — a leggyakrabban indoko­latlanul — közigazgatási hatáskörbe van­nak utalva (pl. : háztartási és mezőgazda­sági munkások bérigényei). A fizetésképtelenségi jog reformja tovább fejlesztendő és átépítendő olyan irányban, hogy az ügyvédi kar ne legyen háttérbe szorítva az 0. H. E. és egyéb érdekképvi­seletek által. Az ügyvédi kar régi kívánságai közé tar­tozik, hogy bizonyos perenkívüli teendők a bíróságok köréből kivonatnának és ügyvédekre bízassanak. A községi jegyzők és a bírósági végrehajtók államosítását ezúttal is kívánságaink leg­fontosabb egyikének tartjuk. A békebírói intézmény létesítése — az ügyvédi kar tagjainak bekapcsolásával — nem csekély mértékben csökkentené az ügyvédi kar katasztrofális helyzetét, vala­mint a régen vajúdó okirati kényszerről szóló töroényjavaslatnak — a már többször megtartott ügyvédi értekezleteken elfoga­dott szövegezésével — tető alá hozása kí­vánatos lenne. Mind olyan kérdések, amelyekre vonat­kozó törvényjavaslatok készen vannak, s több-kevesebb módosítással a legrövidebb időn belül törvényekké válhatnának. Soh felesleges munkától szabadul meg, .ha Budapesti Ügyvédúnió rí cionalizált nyomtatványait használja. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalá­sait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Indítványok az ügyvédség köréből. Isme­retes az a hallatlan anomália, hogy a jegyző­urak, milyen magas díjakat számítanak az árverés céljára tőlük kért adó- és becsbizo­nyítványokért. E tekintetben vármegyén­ként más és más a díjszabás. Igen magas pl. Nógrádmegyében, ahol pl. Heréd község egy 3000 pengős követelés behajtása céljára szükséges bizonyítványért 29 P kiállítási díjat számított, ugyanakkor hasonló bizo­nyítványért Heves vármegyében csak 16 P a díj. Sokkal méltányosabb a pestmegyei díj­szabás. Nagyon sok bosszúsága van az ügyvédek­nek ezekkel a felszámításokkal, mert hiszen megközelítőleg sem keresnek ma annyit, mint a jegyző urak és a legtöbb esetben nem kapnak az árverési kérvényekért annyit díjban, mint amennyit kifizetnek az ilyen bizonyítványért. Egy 49 pengős behajtási ügyben Csány község elöljáróságától adó és becsbizonyít­ványt kértem. A bizonyítványt a mai napon megkaptam. A bizonyítvány törté­netesen 28,570 P értéket képviselő 10 drb parcelláról szól és 19*07 P-t fizettem ki azért. Oda kellene hatni, hogy 1. a vármegyék egységesen szedjék a díjakat és 2. a válto­zott viszonyokhoz képest ezek a díjak a legminimálisabbra mérsékeltessenek. Foly­tonosan szónokolnak a gazdatársadalom terheiről és elfelejtkeznek arról, hogy a közigazgatás milyen súlyos áldozatot köve­tel ezen a téren is a gazdától. Fodor Lajos, hatvani ügyvéd. Ügyvédi költségek. A kir. Kúria 54. sz. JEH. A községi bírás­kodásra megállapított értékhatárt meg nem­haladó összegű ügyvédi jutalom és költség iránt indított perek a községi bíróság hatás­körébe tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből avagy más perből illetve egyéb ügyből merült fel. Szemle. «Szerény véleményem szerint» vájjon van-e ügyvéd, aki hivatása teljesítése közben nem írta le, vagy nem ejtette ki egy-egy szónok­latában ezeket a szavakat : «szerény véle­ményem szerint». Most megtörtént, hogy ezt az általánosan használt ügyvédi szókapcso­lást egy tanárember méltatta figyelemre azért, hogy a tudós felkészültségével bonc­kés alá vegye. (Kertész Manó : Szállok az in nak.) Érdekes a megállapítása. Tudomá­nyos kutatások eredményeként kimutatja, hogy ez a kifejezés az önlebecsülés és a meg­alázkodás megnyilatkozásának egyik régi formája. (Eredete : XVII. század.) «A be­szélő a maga szellemi képességét — olvas­suk a könyvben — csekélynek állítja és egy-egy kérdésben való ítéletét úgy nyilvá­nítja, hogy annak elfogadását látszólag re­mélni sem meri.» Ha ez így van, úgy valami nincs rendjén.. Az ügyvédet a reábízott ügy védelmében megillető teljes szólásszabadság -— Ügyvr. 52. § — és a megalázkodás valahogy alig egyeztethető össze ... Az ügyvédi szótárba az egyenes, a bátor, a határozott és meg­győző kifejezés illő és való ... H. V. Sajtószemle. Polgári Jog. Májusi szám. Ifj. Szigeti László : Szolgáltatások értékaránya vissz­terhes szerződéseknél*) című cikkében ki­indul az érték fogalmának, az értékelés alapjának fejtegetéséből és különösen a vál­ságjog, valamint a gazdasági lehetetlenülés vonatkozásában vizsgálja a kérdést. Vályi Lajos : A gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelméről ír. Ismerteti a törvényjavaslatot, melynek célja, hogy a megszolgált bér bármi módon is, de kiszol­gáltassék. Ballá Ignác : «Törvényileg támo­gatott álláshalmozás» címen a Végreh. Nov. 15. §-át teszi kritikai tárgyává. Amennyire szociális a létminimum érintetlenül hagyása,, annyira antiszociális fenti szakasz, amelyet már megalkotásakor sem sikerült megnyug­tatóan indokolni, most pedig egyenesen anakronizmus. Zoltán József vizsgálja a MT. javaslatának felszívódását a bírói gyakorlatban. Ismerteti a Javaslat alkal­mazásának történetét. Közli a lap György Ernő és Huppert Leó «Kezesség és kényszer­egyesség» című cikkváltását. Csehszlovák Jog. Május 18-i szám. Dar­vas Sándor megírja értekezését a fundus instruktus végrehajtás alá vonásáról azzal kapcsolatban, hogy a legfelsőbb bíróság az igazságügyminisztérium megkeresésére hi­vatalos véleményt nyilvánított arról, mi­ként kell értelmezni a végrehajtási novella 2. szakaszát. Weiss Jenő ((Egyetemleges adóstársaknak a csődönkívüli kényszeregyes­ség megindítása iránt tett indítványa)) címen írt cikket. Österreichische Anwaltszeitung. Hans Spitzer «Zum Entwurfe einer neuen Ver­gleichsordnung)) című cikkében ismerteti az 1914. ós 1925. években kiadott rendelkezések novellájának tervezetét, amely most jelent meg az osztrák igazságügyminisztérium ki­adásában. Szerző azt a nézetét nyilvánítja, hogy az önhibáján kívül megrendelt egzisz­tencia megmentésére a kényszeregycsség ele­gendő. Lieban Ludivig «Wucherverordnung und Ausbfcutungsverordnung)) címen szembe állítja az 1933. évi március 17-i rendeletet a régi, 1914. évi uzsoratörvénnyel. Ne tévessze szem elől, hogy ((közönséges kézbesítésekhez)) az I. sz. minta,. «keresetkézbesítésekhez» a II. sz. minta, (delekkönyvi kézbesítésekhez)) a III. sz. minta használandó. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents