Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 23. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

96 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 23. SZÁMés célravezetőnek, természetes, hogy Kamaránk választmánya hivatalosan ezúttal sem akar más álláspontra helyezkedni, de mindenesetre éberen figyeli a különféle értekezletek és különösen a nemrég megindult Magyar Jogászegyleti vita anyagát, amelynek eredménye kell, hogy döntő súllyal bírjon Nagy méltóságod előtt is akkor, amikor ennek a nagy problémának a megoldását időszerűnek fogja tartani. Az ügyvédi kar helyzete azonban ma annyira katasztrofális, hogy a leggyorsabb segítségre van szükség, éppen azért csak mint esetleg évek múlva megoldandó kérdésekre mutatunk rá a bifurkációnak, az ügyvédhelyettesi intézmény visszaállításának, az ügyvédi összeférhetetlenség korszerű reformjának, á kötelező leckeoktatás, kötelező kollokviumok, a •joggyakorlati idő újonnan való szabályozásának stb. kérdéseire. Vannak azonban «soíort» megoldandó és megoldható olyan kérdések, amelyek minden különösebb nehézség nélkül megoldhatók és még a mai szomorú gazdasági helyzetben is legalább némi morú gazdasági helyzetben is legalább enyhületet jelentenének az ügyvédségre nézve. Kívánatos, hogy a zugirászatról szóló törvényjavaslat mielőbb a parlament elé kerüljön, sürgős intézkedést kíván. A középfokú közigazgatási biróságok felállítása immár a legközelebbi programmpuntját képezi kormányunknak. Általában: a közigazgatás küszöbön álló általános reformja alkalmával revízió alá kell venni azokat a magánjogi viszonyokat is, amelyek most — a leggyakrabban indokolatlanul — közigazgatási hatáskörbe vannak utalva (pl. : háztartási és mezőgazdasági munkások bérigényei). A fizetésképtelenségi jog reformja tovább fejlesztendő és átépítendő olyan irányban, hogy az ügyvédi kar ne legyen háttérbe szorítva az 0. H. E. és egyéb érdekképviseletek által. Az ügyvédi kar régi kívánságai közé tartozik, hogy bizonyos perenkívüli teendők a bíróságok köréből kivonatnának és ügyvédekre bízassanak. A községi jegyzők és a bírósági végrehajtók államosítását ezúttal is kívánságaink legfontosabb egyikének tartjuk. A békebírói intézmény létesítése — az ügyvédi kar tagjainak bekapcsolásával — nem csekély mértékben csökkentené az ügyvédi kar katasztrofális helyzetét, valamint a régen vajúdó okirati kényszerről szóló töroényjavaslatnak — a már többször megtartott ügyvédi értekezleteken elfogadott szövegezésével — tető alá hozása kívánatos lenne. Mind olyan kérdések, amelyekre vonatkozó törvényjavaslatok készen vannak, s több-kevesebb módosítással a legrövidebb időn belül törvényekké válhatnának. Soh felesleges munkától szabadul meg, .ha Budapesti Ügyvédúnió rí cionalizált nyomtatványait használja. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Indítványok az ügyvédség köréből. Ismeretes az a hallatlan anomália, hogy a jegyzőurak, milyen magas díjakat számítanak az árverés céljára tőlük kért adó- és becsbizonyítványokért. E tekintetben vármegyénként más és más a díjszabás. Igen magas pl. Nógrádmegyében, ahol pl. Heréd község egy 3000 pengős követelés behajtása céljára szükséges bizonyítványért 29 P kiállítási díjat számított, ugyanakkor hasonló bizonyítványért Heves vármegyében csak 16 P a díj. Sokkal méltányosabb a pestmegyei díjszabás. Nagyon sok bosszúsága van az ügyvédeknek ezekkel a felszámításokkal, mert hiszen megközelítőleg sem keresnek ma annyit, mint a jegyző urak és a legtöbb esetben nem kapnak az árverési kérvényekért annyit díjban, mint amennyit kifizetnek az ilyen bizonyítványért. Egy 49 pengős behajtási ügyben Csány község elöljáróságától adó és becsbizonyítványt kértem. A bizonyítványt a mai napon megkaptam. A bizonyítvány történetesen 28,570 P értéket képviselő 10 drb parcelláról szól és 19*07 P-t fizettem ki azért. Oda kellene hatni, hogy 1. a vármegyék egységesen szedjék a díjakat és 2. a változott viszonyokhoz képest ezek a díjak a legminimálisabbra mérsékeltessenek. Folytonosan szónokolnak a gazdatársadalom terheiről és elfelejtkeznek arról, hogy a közigazgatás milyen súlyos áldozatot követel ezen a téren is a gazdától. Fodor Lajos, hatvani ügyvéd. Ügyvédi költségek. A kir. Kúria 54. sz. JEH. A községi bíráskodásra megállapított értékhatárt meg nemhaladó összegű ügyvédi jutalom és költség iránt indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből avagy más perből illetve egyéb ügyből merült fel. Szemle. «Szerény véleményem szerint» vájjon van-e ügyvéd, aki hivatása teljesítése közben nem írta le, vagy nem ejtette ki egy-egy szónoklatában ezeket a szavakat : «szerény véleményem szerint». Most megtörtént, hogy ezt az általánosan használt ügyvédi szókapcsolást egy tanárember méltatta figyelemre azért, hogy a tudós felkészültségével bonckés alá vegye. (Kertész Manó : Szállok az in nak.) Érdekes a megállapítása. Tudományos kutatások eredményeként kimutatja, hogy ez a kifejezés az önlebecsülés és a megalázkodás megnyilatkozásának egyik régi formája. (Eredete : XVII. század.) «A beszélő a maga szellemi képességét — olvassuk a könyvben — csekélynek állítja és egy-egy kérdésben való ítéletét úgy nyilvánítja, hogy annak elfogadását látszólag remélni sem meri.» Ha ez így van, úgy valami nincs rendjén.. Az ügyvédet a reábízott ügy védelmében megillető teljes szólásszabadság -— Ügyvr. 52. § — és a megalázkodás valahogy alig egyeztethető össze ... Az ügyvédi szótárba az egyenes, a bátor, a határozott és meggyőző kifejezés illő és való ... H. V. Sajtószemle. Polgári Jog. Májusi szám. Ifj. Szigeti László : Szolgáltatások értékaránya visszterhes szerződéseknél*) című cikkében kiindul az érték fogalmának, az értékelés alapjának fejtegetéséből és különösen a válságjog, valamint a gazdasági lehetetlenülés vonatkozásában vizsgálja a kérdést. Vályi Lajos : A gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelméről ír. Ismerteti a törvényjavaslatot, melynek célja, hogy a megszolgált bér bármi módon is, de kiszolgáltassék. Ballá Ignác : «Törvényileg támogatott álláshalmozás» címen a Végreh. Nov. 15. §-át teszi kritikai tárgyává. Amennyire szociális a létminimum érintetlenül hagyása,, annyira antiszociális fenti szakasz, amelyet már megalkotásakor sem sikerült megnyugtatóan indokolni, most pedig egyenesen anakronizmus. Zoltán József vizsgálja a MT. javaslatának felszívódását a bírói gyakorlatban. Ismerteti a Javaslat alkalmazásának történetét. Közli a lap György Ernő és Huppert Leó «Kezesség és kényszeregyesség» című cikkváltását. Csehszlovák Jog. Május 18-i szám. Darvas Sándor megírja értekezését a fundus instruktus végrehajtás alá vonásáról azzal kapcsolatban, hogy a legfelsőbb bíróság az igazságügyminisztérium megkeresésére hivatalos véleményt nyilvánított arról, miként kell értelmezni a végrehajtási novella 2. szakaszát. Weiss Jenő ((Egyetemleges adóstársaknak a csődönkívüli kényszeregyesség megindítása iránt tett indítványa)) címen írt cikket. Österreichische Anwaltszeitung. Hans Spitzer «Zum Entwurfe einer neuen Vergleichsordnung)) című cikkében ismerteti az 1914. ós 1925. években kiadott rendelkezések novellájának tervezetét, amely most jelent meg az osztrák igazságügyminisztérium kiadásában. Szerző azt a nézetét nyilvánítja, hogy az önhibáján kívül megrendelt egzisztencia megmentésére a kényszeregycsség elegendő. Lieban Ludivig «Wucherverordnung und Ausbfcutungsverordnung)) címen szembe állítja az 1933. évi március 17-i rendeletet a régi, 1914. évi uzsoratörvénnyel. Ne tévessze szem elől, hogy ((közönséges kézbesítésekhez)) az I. sz. minta,. «keresetkézbesítésekhez» a II. sz. minta, (delekkönyvi kézbesítésekhez)) a III. sz. minta használandó. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.