Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 19. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [1. r.]

80 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19. SZÁM. Az Országos Ügyvédmúzeum további bemutatók kapcsán ismertető tudományos előadások megtartására felkérte a történeti szaktudományok neves kutatóit. A Nemzetközi Ügyvédúnió ezévi kongreszszusát szeptember havában Eaguzábantartja a napirendjére tűzött következő kérdésekkel: aj az ügyvédi védelem immunitása; b) jogászok és ügyvédek működésének kölcsönös megengedése külföldi államokban ; c) a nemzetenkénti fegyelmi joggyakorlat összehasonlító áttekintése ; d) &z ügyvédi kar szerepe erkölcsi veszedelemben forgó gyermekek védelménél; e) nemzetközi ügyvédi távíró-kódex szerkesztése ; f) az egyes országokban fennálló jogszabályokról az ügyvédi kamarák által kiállítandó bizonyítványok (affidavitok) garanciális problémái; g) a tulajdonjog fenntartásával, elhalasztott vételárfizetés mellett történő vételi ügylet jogszabályainak egységesítése ; h) az ügyvédi karok jelenlegi helyzetének és törekvéseinek országonkénti áttekintése. E kérdésekhez a Nemzetközi Ügyvédúnió elnöksége máris gyűjti az anyagot. Az Országos Ügyvédszövetség a Nemzetközi Ügyvédúnió felkérésére szintén folyamatba tette a kongresszus szervezői által bekért anyag egybegyűjtését. Itt említjük meg, hogy a- Nemzetközi Ügyvédúnió tervbevette a raguzai kongresszussal kapcsolatosan nemzetközi ügyvédi kiállítás rendezését is, amelynek keretében nemzetenként való csoportosítással be fogják mutatni az ügyvédi karok mai legfontosabb eseményeire, szervezeteire, intézményeire, akcióira stb. vonatkozó képeit, összeállításait, plakátjait, kiadványait, folyóiratait, jelvényeit, stb. A Nemzetközi Ügyvédi Múzeum magyar részének összeállítására az Országos Ügyvédszövetség elnöksége a Révay Bódog elnöklete alatt működő magyar ügyvédi múzeumbizottságot kérte fel. Magyar Jogászegylet. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről tanácskozó nagyjelentőségű ankét május 6-i ülésén Juhász Andor, a magyar kir. Kúria elnöke szólalt fel elsőnek. Felszólalását főlapunkban szószerint közöljük. Utána Venczel Árpád, Szokola Leó árvaszéki ülnök, Popper Tódor, Bene Sándor és Leopold Elemér terjesztették elő véleményüket. Az ankétet szombaton •— május 13-án — délután G órakor folytatják, amikor is Blauner Mór, Grünhut Ármin, Gerlóezy 'Endre, Kadosa Marcel, Niamessny Mihály ós Varannai István felszólalásai kerülnek sorra. Előreláthatólag ez lesz az utolsó ülés. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyvéd a saját ügyében a hatóságokkal szemben használt sértő kifejezések miatt is fegyelmi felelősséggel tartozik. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú fegyelmi bíróság ítéletének a vádlott vétkességet kimondó részét indokai alapján helybenhagyandónak találta és a fellebbezésre tekintettel még azért is, mert nem helytálló a vádlottnak az a védekezése, hogy az ügyvéd a saját ügyében a hatóságokkal vagy bíróságokkal szemben beadványokban használt sértő kifejezések miatt nem tartoznék fegyelmi felelősséggel. Akár meghatalmazotti minőségben, akár saját ügyében készít az ügyvéd beadványt és ebben sértő kifejezéseket használ, mindkét esetben fegyelmi vétséget valósít meg ; az első esetben az 1887: XXVIII. tc. 8. §-ában meghatározott, az utóbbi esetben az 1874. XXXIV. tc. 68. §-ában meghatározott fegyelmi vétséget. Helyesen mellőzte tehát az elsőfokú bíróság a vádlott által saját ügyében — és tehát nem meghatalmazotti minőségben — használt sértő kifejezések minősítésénél az 1887: XXVIII. tc. 3. §-ára való hivatkozást. Elnök : Osvald, előadó : Szűcs. Egyességkötés az ügyvédi költségekre való tekintet nélkül. Az alperes, mint a M. J. által ellene indított perben volt peres fél a nem vitás tényállás szerint elfogadta ellenfelének egyességi ajánlatát, amelynek értelmében M. J. a perben támasztott minden igényének (tőke, kamat ós perköltség) teljes kielégítéséül 2500 pengőt elfogad, ennek kifizetése esetén a pertől eláll és a perben felmerült összes költségeket maga viseli. Ennek az egyességi ajánlatnak elfogadásával az alperes a perköltség tekintetében csak annyiban rendelkezett, hogy a maga részére nem igényelt az ellenféltől költséget. Ellenben arról, hogy a M. J. ügyvédjének (a felperesnek) jár-e költség, kitől ós mennyi jár, — egyedül a megbízója, M. J. volt jogosult s köteles rendelkezni, s az rendelkezett is akként, hogy az összes költségeket maga viseli, abba tehát az alperesnek sem befolyása, sem beleszólása nem lehetett s az nem is állott érdekében. Annak az egyességi ajánlatnak elfogadásával tehát, hogy a felmerült összes költségeket (tehát a felperes ügyvédi járandóságát is) M. J. magára vállalta, s azt o& ellenfelétől külön nem követeli, hanem az egyességi összeggel minden igényét kielégítettnek tekinti, —• az alperes nem sértette meg a jelen perbeli felperesnek jog védte érdekét, amelyet egyébként is nem neki, — a perbeli ellenfélnek — hanem a felperes volt ügyfelének kellett volna az egyességkötésnél figyelembe venni, annyival is inkább, mert a díj levél szerint a felperes díjazása a per eredményétől függő módon százalékos kulcsban állapíttatott meg. Arra pedig nincs adat a perben, hogy az alperes tudott volna a per befejezési módja tekintetében a felperest megillető eme jogi érdekről, amely az egyezséggel sérelmet szenvedett. E nélkül ugyanis az alperes eljárása jogellenesnek nem tekinthető. Amennyiben pedig a felperes jogvédte érdeke vétlenül szenvedett jogellenesen sérelmet, az ebből eredő vagyoni kárát elsősorban saját felétől követelheti, viszont az alperes megtérítési kötelezettségét a körülményekre tekintettel a méltányos ág nem indokolja. De nem sértette meg az alperes az egyesFranklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán. séggel a Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdésében foglalt és a kiérdemelt ügyvédi járandóságot a megbízó féllel szemben biztosító rendelkezését sem, amely szerint a perben már megítélt — tehát a pervesztes féltől már követelhető — perköltség tekintetében van az ügyvédnek harmadik személy igényével szemben elsőbbségi joga. A jelen esetben ugyanis a perköltség még jogérvényesen megítélve nem volt. (1933. április 20. Elnök : Térfi, előadó : Kerényi.) Sajtószemle. Az Ügyvédszövetségi Közlöny 1933. márciusi számából: Zsitvay Tibor : Szolidaritási serlegbeszéd. (A Eibáry-csoport Ügyvédbaráti Társaság kiadmánya.) Zsitvaynak a II. Ügyvédi Értekezlet tiszteletére 1932. évi november hó 26-án rendezett ügyvédi szolidaritási banketten elmondott nagyhatású beszédjét örökíti meg írásban a Kibáry-Csoportnak ez az újabb kiadmánya, amely lehetővé tette, hogy a szónok a magyar ügyvédség dicséretében és egyúttal a magyar ügyvédi kar önbecsülésének, önérzetének emelésében elhangzott ragyogó gondolatai az utókor számára megrögzíttessenek és nemes ékkőként kapcsolódjanak az évenkénti szolidaritási serlegbeszédek koszorújába. Csehszlovák Jog. Kovács Gyula és Dr. M. L. folytatják az április 27-i számban az ingatlan tartozékának jogi helyzetéről való vitákat. Az április 20-i számban Moys István felsőbírósági tanácsos tollából érdekes cikk jelent meg, amely a bírák magánjogi felelősségéről szól. Az 1920. évi 270. sz. tv. életbeléptette újra az 1872. évi 112. sz. bir. törvény rendelkezéseit, amelyet szembeállítva az 1871: VIII. tcikkel, kitűnik, hogy nem kívánja meg a kötelesség szándékos, vagy csak vétkes gondatlanságból eredő megsértését. Ottlyk Iván, pozsonyi ügyvéd «Még egyszer a fundus instructusról, mint az ingatlan tartozékáról)) című cikkében fejtegeti a Legfelső Bíróságnak egy már az előbbi számokban leközölt és sokat vitatott határozatát. Tagadja, hogy a Legfelső Bíróság gyakorlatának a m. kir. Kúria gyakorlatával egyenlő erejű jogforrásként minősítése helytálló lenne. Vizsgálja a kérdést az Optk. és a Code Civil, valamint a Bürgerliches Gesetzbuch szemszögéből. Péchy Pál, a Legfelső Bíróság nyugalmazott bírája «Fundus instructus tekinthető-e az ingatlan tartozékának)) című cikkében a Csehszlovák Jog f. évi 10. számában megjelent Gombos Bertalan ügyvéd cikkére válaszol. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert: ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-8-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos.