Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 6. szám - Ügyvédi díjszabás. A budapesti kir. ítélőtábla területéhez tartozó bíróságoknál

24 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 6. SZÁM. II. Büntető ügyekben. a) Járásbírósági eljárásban : 1. feljelentésért, vádindítványért 10"— P 2. érdemleges tárgyalásért 12-— « 3. érdemleges folytatólagos tárgyalásért . . 10*— « 4. nem érdemleges tárgyalásért 4-— « 5. fellebbezés írásbeli indokolásért 10*— « 6. indokolásra észrevételért 8-— « b) Törvényszéki eljárásban: 1. fellebbviteli főtárgyalásért 12"— P 2. vádirat elleni kifogásért 25"— « 3. kifogási tárgyalásért 20'— « 4. főtárgyalásért 25"— « 5. nem érdemleges főtárgyalásért és határozathirdetés végett megjelenésért 10-— « 0. folytatólagos érdemleges tárgyalásért . . 20"— « 7. fellebbezés vagy semmisségi panasz írásbeli indokolásáért 25"— « 8. újrafelvételi kérvényért 25*— « 9. indokolt kérelemért (szabadlábra helyezés stb. iránt) 15'— « c) ítélőtáblai eljárásban: 1. fellebbviteli főtárgyalásért 40'— P 2. érdemleges folytatólagos főtárgyalásért 30-— « 3. nem érdemleges főtárgyalásért 151— « A díjszabás alkalmazásánál a szabad mérlegelés jogának érintetlenül hagyása mellett a következő elvek figyelembevétele mutatkozik célszerűnek : A feltüntetett díjtételek az egyszerű ügyekben kifejtett ténykedés legalacsonyabb díjtételei, amelyek bonyolultabb és nagyobb szabású bűnügyekben a fél társadalmi állására, vagyoni viszonyaira, tovább az ügy jelentőségére, a jogi kérdés nehézségére és a kifejtett ténykedésre figyelemmel megfelelően felemelendők. A bíróság székhelyén kívüli ténykedésekért a díjtétel kétszerese állapítandó meg a szokásos fuvardíjon felül. A bűnügyi végrehajtás vagy zárlat elrendelése iránti kérelemért a polgári ügyekben irányadó díjazás szerint állapítandó meg a munkadíj. Budapesten, 1938. évi január hó 9. napján. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. IUetékügyi sérelmek. I. A m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal fizetési meghagyást kézbesít. A címzett hibát talál a számításban, vagy nem ismeri ki magát benne és felmegy a díj- és illetékkiszabási hivatalba, hogy a kiszabási iratok alapján ellenőrizze a kiszámítás helyességét. Ezt azonban nem teheti meg, mert tudtára adják, hogy az iratok a pénzügyminisztériumban vannak. A hivatal ugyanis minden hó elején az előző hónapban kibocsátott fizetési meghagyásokat az Összes kapcsolatos iratokkal felküldi a pénzügyminisztériumba ellenőrzés végett s az iratok onnan csak kb. egy hónap múlva érkeznek vissza. Tehát éppen a birtokon belüli (halasztó hatályú) fellebbezés beadására nyitvaálló határidő alatt az iratok nem tekinthetők meg a -hivatalnál. A fél, — ha nem hajlandó a hibásnak látszó kiszabást ellenőrzés nélkül helyesnek elfogadni — felmehet Budapest egyik legmagasabb pontjára, a pénzügyminisztériumba, ahol azután hosszabb-rövidebb keresgélés és kérdezősködés után megtalálja az illetékes tisztviselőt, akihez az ügy tartozik s megtekintheti az iratokat. És e mellett az a fél, aki mondjuk Kőbányáról rándult fel a pénzügyminisztériumba, hogy' egy 15 pengős illetékkiszabás helytelenségéről meggyőződjék, még igazán irigy lésreméltó helyzetben van vidéki sorstársával szemben. Mert tudnunk kell, hogy vidéki adóhivatalok ugyanúgy felterjesztik az általuk kibocsátott fizetési meghagyások iratait, amint ezt fentebb a díjés illetékkiszabási hivatalról elmondottuk. Tehát a vidéki fél, ha halasztó hatállyal akar fellebbezni, felutazhat Budapestre, hogy a minisztériumban megtekintse az iratokat, vagy esetleg budapesti ügyvédet bízhat meg ezzel. Elméletben ugyan még egy mód is rendelkezésére áll: kívánhatja, hogy a helybeli adóhivatal az iratokat betekintésre kérje vissza a minisztériumtól. Ismerve azonban a pénzügyi hatóságok ügyvitelének tempóját, úgy hisszük, hogy ez a mód csak azok számára ajánlatos, akik el akarják mulasztani a halasztó hatályú fellebbezés határidejét. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy ez a nagy apparátust foglalkoztató ellenőrzés csak az esetek elenyészően jelentéktelen hányadában állapítja meg az elsőfokú kiszabás téves voltát. De a rendszer elvitázhatatlanul érdekes. Jogerő előtt a legmagasabb pénzügyi hatóság vizsgálja felül a csekély jelentőségű elsőfokú határozatokat! Mintha pl. az összes járásbíróságok minden ítéletet meghozataluk után azonnal felterjesztenének egy a Kúriához hasonló fórumhoz felülvizsgálat céljából, tekintet nélkül arra, hogy kívánnak-e az érdekeltek fellebbezni vagy nem. Boldog ország — gondolná az idegen — amelynek hatóságai ilyen féltő gonddal őrködnek az elsőfokú intézkedések helyessége felett. És csak természetes — hinnők — hogy ha az ellenőrzés alkalmával az nyer megállapítást, hogy a fizetési meghagyást kibocsátó szerv a fél kárára tévedett, akkor ezt a — még jogerőre nem emelkedett — hibát helyesbíteni fogják. Tévedés! «Ez csak békében volt így» — mondották illetékes helyen. És hol van ma béke? II. Ismételten előfordul, hogy a pénzügyi hatóságok leletet vesznek fel, amiért az egyébként szabályszerűen felbélyegzett meghatalmazáson a bélyeg nincs átírva. A legutóbbi évekig eltekintett a gyakorlat a meghatalmazás bélyegének átírásától, mivel ezt — sokkal authentikusabban — pótolta a ráütött bírósági keletbélyegző. Most aztán évekre visszamenően megleletézik az akkori gyakorlatnak megfelelően, átírás nélkül bélyegzett meghatalmazásokat. Talán az igazságügyminiszter úrnak módjában állana az illetékes pénzügyi hatóságok figyelmét felhívni arra, hogy milyen méltánytalan dolog a mai idők ezer nehézségével küzködő ügyvédséget ilyen kicsinyes tűszúrásokkal vexálni, amelyek mögött alig lehet komoly és jogosult kincstári érdekeket kimutatni. Marer László. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Sajtószemle. Munkajog. Első szám. Fornheim Ernő kartársunk bevezetőjében írja, hogy ennek az új lapnak legfőbb célja, hogy felkeltse a magyar jogászság érdeklődését a tudományos munkajog iránt és, hogy előkészítse a gazdasági viszonyokkal számoló egységes modern munkajog kialakulását. Schwartz Tibor törvényszéki bíró «A tisztviselői jelleg megállapíthatósága a munkaügyi rendelet szempontjából*. Az 1910/920. M. E. sz. rendelet a kereskedősegédek s az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyait szabályozza. A tisztviselő jelleget azonban nem írja körül és az erre vonatkozó gyakorlatot ismerteti a szerző. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 1400/1933. M. E. számú rendelet az állam és az önkormányzatok személyi kiadásainak további csökkentése tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1290/1933. M. E. számú rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengő értékben való befizetéséről szóló 6900/1931. M. E. számú rendelet módosítása, kiegészítése és hatályának újabb meghoszszabbítása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. sz.) 1210/1933. M. E. számú rendelet az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. sz. rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1360/1933. M. E. számú rendelet a kamatilleték felemeléséről és az osztalékilleték,, rendkívüli pótlékának emeléséről. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1380/1933. M. E. számú rendelet a pénzügyi vámok alá eső egyes árucikkek vámjának emelése tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1390/1933. M. E. számú rendelet az egyenesadók után kivetendő rendkívüli pótlékok és egyes adótételek felemelése tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1370/1933. M. E. számú rendelet a villamos áram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek megadóztatása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 16,400/1933. P. M. számú rendelet az előbbi rendelet végrehajtása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 4600/1933. P. M. számú rendelet a szivarkahüvely és szivarkapapír után fizetendő kincstári részesedés újabb szabályozása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 16,458/1933. P. M. számú rendelet a szeszadó és kincstári szeszeladási árrészesedés újabb szabályozása tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 1300/1933. M. E. számú rendelet a lakásügyi korlátozások megszüntetése tárgyában. (Bpesti Közi. 27. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.