Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 48. szám - Országos Ügyvédszövetség. A III. Országos Ügyvédi Értekezlet [2. r.]

196 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 48. SZÁM. vételi szerződésnek bemutatását megbízás alapján a soroksárpéteri községi jegyző válIfilta és a bemutatást elmulasztotta, mert az anyagi jog szerint a megbízottnak a megbízás körében bekövetkezett mulasztását illetően a megbízó is felelős». A tényállás az, hogy B. P., mint kiskorú B. F. és B. I. törvényes képviselője átadói t egy 5000 pengő értékű ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést a községi jegyzőnek, hogy az árvaszéki jóváhagyás végett mutassa be, ez a bemutatás meg nem történvén, az ingatlant telekkönyvileg átírni nem lehetett, közben a volt tulajdonos tartozása miatt az ingatlanra "zálogjog szereztetett és erre a felek a szerződés hatálytalanítását kérték. B. F., illetve kiskorú gyermekeinek kára az 1000 pengőt jóval meghaladja. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Költségjegyzék felülbírálása. Az Ü. R. 54. §-ának (illő jutalomdíj) értelmezése. Annak az eldöntésénél, hogy az ügyvédi munkadíj megállapítása a költségjegyzékben részletezett ténykedéseknek az egyenkénti értékelése útján, avagy átalányösszeg meghatározásával történjék-e, a bíróság sem tételes, sem a bírói gyakorlatban alkalmazni szokott jogszabállyal korlátozva nincs. Az Ü. B. 54. §-ában foglaltak értelmezése körül állandóan követett bírói gyakorlat szerint az az illő jutalomdíj, amelyet az idézett törvényszakasz első bekezdése az ügyvédet az általa tett készpénzbeli kiadásainak és időveszteségének a megtérítésén felül megillető járandóságként említ, ha az ügyvéd munkadíja jutalomdíjra vonatkozó előleges megjegyzés hiányában bírói megállapítás tárgya, bennfoglaltatok már a megállapított munkadíj összegében, mert a Ppé. törvénynek az ügyvédi munkadíj iránti perben is alkalmazandó 18. §-ának a negyedik bekezdése értelmében a megállapításban figyelembe kell venni — a teljesített készkiadáson és az ügy ellátására fordított időveszteségen felül — mindazokat a további tényezőket is, amelyek lehetővé teszik a megbízott javára azt, hogy végzett munkája kiérdemelt ellenértékét egészben megkapja. (Kúria 1933. nov. 3., P. VI. 5211/1932. Elnök : Térfi ; előadó : Kerekes.) Ügyvédi költsérjek. Ügyvéd sérelmére elkövetett hitelsértés bűntette. (A Kúra III. büntető tanácsának döntése.) Minthogy a polgári perben az alperessel szemben megállapított perköltségek közvetlenül a felperesi ügyvédet illetik meg és az alperes ingatlanára bekebelezett zálogjog a felperesi ügyvéd követelésének biztosítására is szolgált, az utóbbi sérelmére elkövetett hitelsértés bűntettét kell megállapítani, mikor a felperes az egész követelés megtörtént kiegyenlítéséről valótlan tartalmú nyugtát állított ki az alperes részére és ez alapon az alperes ingatlanára bekebelezett végrehajtási zálogjogot töröltette, minek folytán a felperesi ügyvéd elesett attól a jogától, hogy az alperes ingatlanából követelését kiegyenlítse. (Kúria, 1933. jan. 25. B. III. 4595/ 1932. sz.) (Az indokolás részletesen közölve Büntetőjogi Döntvénytár, 171. sz. eset.) Szemle. Ez is lehetséges? A részvénytársaságok alapszabályainak módosításánál meg van engedve, hogy a módosított szöveg a módosított szakaszok alapszabályfüggelék alakjában nyujttassék be a cégbírósághoz, ami kétségtelen könnyítést jelent gyakran a feleknek, bár. a helyes eljárás az lenne, hogy az alapszabályok minden módosítása alkalmával az egész alapszabály a módosítás folytán érvényes új szövegében leírassék és benyujttassék, hogy ezáltal minden tévedésnek eleje vétessék. A cégbíróságok éppen ezért mindig nagyon szívesen fogadták, ha az ügyvédek a függelékekkel módosított alapszabályokat egységes okmányban a cégbíróság rendelkezésére bocsátották, sőt gyakran erre a cégbíróság hivatalból is felhívta a feleket. A napokban megtörtént, hogy a budapesti kir. törvényszék, mint cégbírósághoz benyújtottam egy részvénytársaság ügyfelem alapszabályait, egységes okmányba foglalva, tekintettel arra, hogy az alapszabályok már kétízben is módosíttattak, és a két függelék folytán az érvényes szakaszok három helyen voltak elszórva. Legnagyobb meglepetésemre a cégbíróság visszaadta a záradékolás végett egységes okmányban bemutatott alapszabályokat a következő indokolással : «Uj alapszabálypéldány bemutatásának akkor van helye és ez csak akkor látható el bejegyzési záradékkal, ha a közgyűlés a társasági alapszabályokat módosította, és ezen módosított alapszabályok kapcsán mutat be az igazgatóság teljesen új alapszabálypéldányt ; továbbá, ha a többszöri módosítás következtében már nem áttekinthető alapszabályok helyett a cégbíróság hivatalból felhívja az igazgatóságot, a módosításokat magában foglaló, érvényben levő alapszabályok bemutatására, végül, ha szüksége merül fel annak, hogy a kötelező rendelkezések folytán az alapszabályok a cégbiztosnak, ennek megkeresése folytán megküldessék. Fenti esetek egyike sem forogván ezúttal fenn, az igazgatóság kérelme elutasítandó volt. De cl kellett utasítani az igazgatóság kérelmét még azért is, mert a 22. sorsz. kérvény kapcsán csupán egyszerű, — eredeti aláírások nélküli — alapszabálypéldánymásolatok mutattattak be, amelyek keltezése a valóságnak nem felel meg, mert az alapszabály másolatok szerint az alapszabályok a maguk egészében az 1933. évi október hó 19. napján tartott rendes közgyűlésen fogadtattak el, míg a valóságban ezen közgyűlésen csupán az alapszabályok 17., 21. és 25. szakaszai módosíttattak. Figyelemmel arra, hogy a bíróság az igazgatóságot nem hívta fel alapszabályok bemutatására, az igazgatóságnak, amennyiben szüksége van alapszabálymásolatra, azt a szabályszerű illeték lerovása ellenében a 26992/1875. sz. r. 20. §-a értelmében a céghivatal irattárából igényelheti.)) Azok számára, akik a fenti közlésemet kétkedve fogadnák, közlöm, hogy a végzés száma Cg. 15,939/22., a végzést 1933. november 25-én hozta dr. Zsentkó kir. törvényszéki bíró. rg. Sajtószemle. österreichische Anwaltszeitung. Fritz Hölscher <<f}e\vahrleislung und Schádenersatz» címen hosszabb tanulmányt közöl. Ismerteti a törvény jelenlegi rendelkezéseit, különös tekintettel a kereskedelmi t örvényre. Fejtegeti a kezességre vonatkozó megtévesztés eseteit. Négy ilyet ismer el a szerző. Ludwig Mattausch «Die Aufkündigungsbesclü ánkungen für Hypqthekariförderungen nach den Verordnungen der Bundesregierung» címen ismerteti azokat az újabb rendeleteket, amelyek a jelzáloggal biztosított követelések, helyesebben kölcsönök felmondását korlátozzák. A lap közli még a következő cikkekot : Ernst Lohsing': Die Verteidigung im rechtsanwaltlichen Disziplinarverfahren ; Emil Hoffmannstahl: Die einstweilige Yerfügung im aktienrechtlichen Anfechtungsprozess ; Georg Schüller ; Kann der Urlaubsanspruch eines angestellten im vorhinein für den Fali der Kündigung durch den Dienstgeber abgeclungen werden? E. A. Warner : «Basse und Kecht» Berlin. A negyvennyolc oldalas füzet típusa a hitleri német jogirodalomnak. Élesen szembeállítja a régi germánjogot a bibliai zsidójoggal. A római jog szerinte erősen zsidókeleti befolyás alatt állott a császárság korában és a római jog hatolt be Németországba. Összehasonlítja Bismarck alkotmányát a weimari alkotmánnyal, melynek szerzője a nem árja Hugó Preuss, végül aláhúzza, hogy a német jog éppen abban különbözik a római jogtól, hogy a faji gondolaton alapszik és a jövőben is azon kell felépülnie. Csehszlovák Jog november 16-i száma. Közli dr. Gombos Bertalan «A dohánytermelők és dohány kertészek jogviszonya egymásközött és harmadik személyekkel szemben)) című terjedelmes cikkét. Ezt a jogviszonyt az 1900. évi XXIX. tc. szabályozta és egyrészt a törvény megalkotása óta eltelt idő, másrészt a kialakult bírói gyakorlat sok vitás kérdést okoz. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-05.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.