Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 39. szám - Külföldi ügyvédség hírei. Az új német ügyvédi rendtartás

1(0 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 39. SZÁM. súlyos megalázásnak lesz kitéve. A tanács elnöke az ügyvédi felszólalás alatt odafordul a mellette levő bíróhoz és vele eszmecserét folytat, nyilván a folyó ügyről, azonban magától étretődőleg ezalatt nem képes az ügyvédre figyelni. Erre az ügyvéd megáll felszólalásában, mire ismét stereotíp módon intézi hozzá a tanács elnöke a felszólítást ; «Tessók kérem, ügyvéd úr, csak folytatni*, amely felszólításban egyúttal benne van az a kijelentés is, hogy egyáltalában nem fontos, hogy halljam, miket beszélsz. Úgy érzem, hogy ezeket egyszer őszintén el kellett végre mondani, és ha ezeken a sérelmeken nekünk ügyvédeknek nem is áll módunkban gyökeresen változtatnunk, akkor legalább is enyhíteni alkalmas ezeket a sérelmeket az a javaslat, amelyeket fentebb előterjesztettem, Ha az ügyvédi felszólalást nem fogadják türelmesen és szívesen, akkor legalább arról kell gondoskodnunk, hogy a tanács összes tagjai előzetesen abba a .helyzetbe kerüljenek, hogy az ügyet legalább nagy vonásokban megismerjék, mert a mai helyzet az, hogy az ügyet csak a referens és legfeljebb még az elnök ismeri, az ő votumukkal szemben az ügyet csak az előadói ismertetés alapján ismerő bírák votumai alig jönnek figyelembe. Azt az ellenérvet, hogy nincs megtiltva ma sem, miszerint az ügyvéd periratát annyi példányban nyújtsa be, hogy mindegyik bíró számára egy-egy külön példány jusson, helyesnek el nem fogadhatom, mert ha ezt a/ ügyvéd ma megteszi, ezt tőle rossznéven veszik, eljárását illetéktelen befolyásolási törekvésnek minősítik. Hogy nem mindegy, vájjon csak élőszóval hallja-e a bíró a periratot vagy pedig egyúttal olvassa-e, arra bizonyítékot is tudok megjelölni, amennyiben éppen a kúriai tárgyaláson lát i nk, hogy az alsóbíróságok ítéleteit a meglevő példányszámban szétosztják az egyes bírák között. Javaslatom figyelemmel van arra, hogy oly újítást kezdeményezzen, ami az államkincstárnak semmiféle anyagi megterhelését nem jelenti, ez nyújt reményt arra, hogy a javalatom megszívlelésre fog találni. libáru Géza. Külföldi ügyvédség hírei. Az új német ügyvédi rendtartás. Németországban a birodalmi elnöknek 1933. évi március hó 18-án «a pénzügy, a közgazdaság és az igazságszolgáltatás terén teendő intézik edésekről» kibocsátott rendelete a német ügyvédi rendtartást is lényegesen módosítja. A rendelet XIII. fejezete életbelé'pteti a birodalmi ügyvédi kamarát. Ennek az új kari intézménynek főcélja — a törvénj' szavai szerint — hogy «az ügyvédi kamarák vezetőségei (választmányai) között amelyeknek hatásköre érintetlenül marad, állandó kapcsolatot létesítsen. Kötelessége, hogy a birodalmi törvényhozásban résztvevő szervek, vagy bizottságaik bármelyikétől, illetve valamely felsőfokú birodalmi hatóságtól avagy fegyelmi bíróságtól érkező megkeresés esetén véleményt adjon. A birodalmi ügyvédi kamara jogképes ; székhelye Berlin. Úgy a bíróságok előtt, mint a bíróságokon kívüli eljárásban a kamarai választmány képviseli. A birodalmi ügyvédi kamara összetételére és szervezetére vonatkozóan, ideértve a kamara ülését és a választmányt is, az ügyrend megfelelően intézkedik. Az ügyrendet ós annak változtatásait a kamarai ülés határozza el és a birodalmi igazságügyminiszter hagyja jóvá ; ezeket a hivatalos lapban (Beichsanzeiger) közzé kell tenni. A birodalmi ügyvédi kamara költségei fedezésére az ügyvédi kamaráktól a hozzájuk tartozó ügyvédek számának arányában hozzájárulásokat szedhet be.» A törvény e fejezetének II. cikke szerint a birodalmi ügyvédi kamara első ülését a Német Ügyvédi Kamarák Választmányai Egyesületének választmánya és a Német Ügyvédszövetség választmánya közösen hívják egybe. A jóváhagyott ügyrendnek a hivatalos lapban való közzétételével a birodalmi ügyvédi kamara felállítottnak tekintetik. Az első választmány megválasztásáig a birodalmi ügyvédi kamara ügyeit a Német Ügyvédi Kamarák Választmányai Egyesületének Választmánya vezeti; ennek kötelessége a tagválasztást elrendelnie és az első kamarai ülést egybehívnia. A novella ezenkívül egyéb, főleg a fegyelmi jogba tartozó kérdéseket is szabályoz. Az időközben felállított birodalmi ügyvédi kamara ügyrendjét is már megalkotta. Ez ügyrend szerint a birodalmi ügyvédi kamara tagjait az egyes ügyvédi kamarák választmányai választják éspedig minden kamarai választmányból egy tagot és egy helyettest küldenek a birodalmi kamarába, a berlini ügyvédi kamara két-két további tagot és póttagot is delegál. E delegátusok a szavazásoknál megbízóik utasításaihoz kötve nincsenek. A valamely kamarai választmány által kiküldött birodalmi kamarai tagnak önkéntes kilépéséhez annak a választmánynak hozzájárulására van szükség, amely az illető tagot delegálta. A birodalmi kamara ügyeit az elnökség intézi, amely sürgős esetekben határozatokat is hozhat és végrehajthat. Az elnökség 3—5 tagját a birodalmi ügyvédi kamara tagjai választják. Az elnökség saját tagjai sorából választ elnökhelyettest, jegyzőkönyv- ós pénztárvezetőhelyettest, valamint mindezek esetleges helyettesítésére egy további helyettest. A kamara «választmánya» (vezetősége) alatt az elnököt vagy helyettesét kell érteni. Szemle. Vekerdy Géza, a Budapesti Ügyvédi Kamara agilis titkára nyilt levelet intézett az elmúlt héten az Igazságügyminiszter úrhoz, amelyet nyomtatásban megküldött minden fővárosi ügyvédnek is. Vekerdy nyilt levelében az Igazságügyminiszter úrnak ama kijelentésével polemizál, amely szerint ^jogszabályokkal nem lehet kenyeret adni». Ha ez a véleménye a miniszter úrnak — mondja Vekerdy — még akkor is elvárhatjuk tőle, hogy legalább megfelelő jogszabályok létesítése iránt a szükséges lépéseket megtegye és legalább komoly kísérletet tegyen arra, hogy az ügyvédi nyomóikérdésének megoldását előmozdítsa, de ne mondjon le minden kísérletezés előtt a segítésről és vérbeli ügyvéd létére ne engedje végkép elesni hivatásbeliéit. Azt javasolja, hogy az Igazságügyminiszter úr végre hívja össze azt az ankétet, amelynek összehívását még Zsitvay Tibor megígérte, — üljön össze mindazokkal, akik az ügyvédi kérdések problémáival naponta foglalkoznak és ezen a konferencián ki fog derülni, hogy nagyon sok olyan terv és idea van', amelyek megvalósítása az ügyvédi bajokon a nemzet más társadalmi rétegeinek megterhelése nélkül is segíteni tudna. Több ilyen konkrét javaslat felsorolása után tiltakozik a levélíró a kisközgyűlés reformjának tervbevett megvalósítása ellen. a szatmárnémeti ügyvédi kamara utolsó elSchönpílug Jenő nöke, a nyíregyházi ügyvédi kamara választmányi tagja 63 éves korában meghalt. Vele a régi ügyvédi generáció és a vidéki magyar ügyvédség egyik legkiválóbb tagja szállt a sírba. Bchönpf lug Jenő neve fogalom volt a tiszántúli kartársak között, jelentette a megtestesült korrektséget, a nagy jogi tudással párosult ügyvédi etikai érzéket. Igazi mintaképe volt a magyar ügyvédnek, akinek a román megszállás alatti gerinces magatartása például szolgált a megszállott területek ügyvédségének. mezőtúri ügyvéd hirtelen halálával is nagy veszteség Török Miklós érte a magyar ügyvédi kart. Kitűnő kollégát, alapos készültségű jogászt, melegszívű, kedves jó barátot vesztettünk el benne, akinek fiatal korban bekövetkezett elhúnyta mindnyájunknak őszinte szomorúságot okozott. Sajtószemle. Kereskedelmi Jog október havi számában Pethő Tibor törvényszéki bíró «Gazdaadósságok és devalorizáció» című cikkében beszámol arról a tendenciáról, amely a devalorizációt tűzte ki céljául és ezzel kapcsolatban ismerteti gondolatait a gazdaadósságok rendezéséről. Besnyő Bernát «A kölcsön és kamatügylet a jogrendszerben* címen érdekes cikket közöl a kamatmatériának a jogrendszerbe való helytelen beállításáról, úgyszintén a kölcsönről, amelyet fogalmilag a bérlet alá soroz. Ennek a megállapításnak a kamat szabályozásánál gyakorlati jelentősége lehet. Sós Ernő cikkében vizsgálja a kérdést, vájjon kényszerítő jellegűek-e a Biztosítási Novella rendelkezései? Idézi a Kúria 2047/1930. számú ítéletét, amellyel, illetve az abban foglalt állásponttal szembehelyezkedik. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szatay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.