Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 35. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Javaslat a kamarai választmányi tagok ügykörének módosításáról

35. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 143 nak fel kamarai választottbíróságok. 10; Eré­lyesebb rendszabályokat a zugírászok ellen. 11. Szabályoztassék az ügyvédi sérthetetlen­ség. 12. Megszűnteteridő a közjegyzői intéz­mény és az ügyvédek — bizonyos garanciák­kal — közjegyzői jogokkal ruházandók fel. 18. Legyen kötelező az ügyvédi képviselet minden törvényszéki büntető-ügyben. 14. A kirendelések minimálisan díj áztassanak. 15. Erőteljesebb sajtópropaganda az ügyvédség egyetemes érdekében a hírlapok egyes ügy­védellenes közleményeinek ellensúlyozása vé­gett. Ezek a javaslatok volnának alkalmasak az ügyvédség helyzetén hatékonyan javítani. Egyedül az ügyvédi összeférhetetlenség sza­bályozásával legalább 1500—2000 ügyvéd válna ki a karból a nélkül, hogy ezek minden­napi kalácsukat elvesztenék. Ezeknek a javaslatoknak az életbeléptetése feleslegessé tenné a fiatalság kizárását a karból és ez­által nem kellene a fiatalságot jogaitól meg­fosztani. Nem adják fel a reményt, hogy a mai álla­potok csak átmenetiek. Ezután egy jobb magyar jövő következik el. Nem lehet és nem szabad az örök magyar nyomorúságra berendezkedni. Az emberek máris tisztáb­ban látnak, a helyzet máris javulni kezd. Ezért nem szabad olyan messzire kihaló intézkedéseket hozni, melyeknek alapja a ma, és az alap megváltozásával felesleges bilincsekké válnak és káros hatásuk többé jóvá nem tehető. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvéd-Múzeum gyűjtemé­nyét az elmúlt hónapban adományaikkal gazdagították : Fuchs Jenő Nyíregyháza : A tiszaeszlári perre vonatkozó egykorú külföldi sajtóközle­ményt és a Deutsche Illustrierte Zeitung 1883. júniusi számát. Acs Jenő Budapest : Cserni József­nek, a kommün vörös terror-csapat parancsno­kának sajátkezűleg dedi­kált fényképét, kamarai­lag kirendelt védője Ács Jenő budapesti ügyvéd részére a halálos ítélet ki­hirdetése napján. Szálai Emil Budapest: néhai Günther Antal ügyvéd, majd igazságügyminiszter, a kir. Kúria elnöke művészi karrikatlíráját, mely azt ábrázolja, hogy Günther bevonul a kar­lócai zsinatra kormánybiztos gyanánt. Az Országos Ügyvéd - Múzeum barátai sorába a következő napilapok léptek. (Tag­illetmény 100 db múzeumi bélyeg.) Özdi Nemzeti Újság, Pécsi Hirek, Eákosszent­mihály: Közérdek, Pestkörnyéki Hirlap, Sashalom, Sárospatak című lap, Zemplémi Újság Sátoraljaújhely, Felsőmagyarországi Hirlap, Sátoraljaújhely, Szeghalomvidéki Hirlap,Szerencs: Hegyalja, Kispest: Kispest Szentlőrinc, Komárommegyei Hirlap, Makói Friss Újság ,Szikszó : Abauj-Tornai Hirlap, Szigetvár : Délvidék, Szombathely : Vas­Pantheon Advocatorum Artiumque. vármegye. A bírósági gépírószolgálat vezetősége azt a sürgős kórelmet intézi ügyvéd és ügyvéd­jelölt kartársainkhoz, hogy kizárólag olyan irat másolatot fogadjanak el, amely az Or­szágos Ügyvédszövetség értékjelző bélyeg­zőjével ellátott papíron készült. Amennyi­ben a jegyzőkönyvvezető kivételesen nem rendelkeznék megfelelő értékjelzésű irat­másolati papírral, úgy az iratmásolat a megfelelő értékű irat másolati bólyegjegy fel­ragasztásával kell, hogy értékjegyeztessék. Nyomatékosan felkérjük kartársainkat, hogy minden esetet, amelyben a jegyző­könyvvezetők a fenti szabály ellen vétenek, a vonatkozó irat másolat megküldésével hoz­zák a bírósági gépírószolgálat vezetőjének, Bibáry Géza karfásunknak (Budapest, VI., Andrássy-út 2.) tudomására, mert a nem értékjelzett papíron kiszolgáltatott irat­másolatok a bírósági gópírószolgálat anyagi megkárosodását j elentik és így megtorló in­tézkedést kell, hogy maguk után vonjanak. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. A Ppé. 18. §-a alapján történt megállapí­tás a behajtási perben csak az összegszerűség tekintetében irányadó. A Ppé. 18. §-a alap­ján szabályszerűen történt bírói díjmegálla­pítás a későbbi behajtási perben csupán a díjkövetelés összegszerűsége tekintetében irányadó. Nem irányadó azonban abban a későbbi perben önállóan eldöntendő kérdés­ben, vájjon a számszerűleg megállapított ügyvédi költség az anyagi jog szabályai szerint valóban terheli-e akár azt az ügy­felet, akivel szemben a megállapítás történt, akár pedig annak ügyletnél vagy törvényes szabálynál fogva erre kötelezhető jogutód­ját. (P. VI. 6109/1932., 1938. VI. 14. Elnök : Térfi ; előadó : Almási.) Indítványok az ügyvédi kar érdekében. - Javaslat a kamarai választmányi tagok ügykörének módosításáról. A képviseleti közgyűlésről szóló törvényjavaslat tárgya­lása során Bibáry Géza kartársunk azt a javaslatot terjesztette a kamarai törvény­előkészítő bizottság elé, hogy osztrák rend­szer szerint választassék külön a fegyelmi bíráskodást gyakorló ós egyéb funkciót teljesítő választmányi tagok ügyköre. Bi­báry elgondolása szerint a választmányi tagok létszáma 48-ról 96-ra lenne feleme­lendő, ezek közül 48 választmányi tag fe­gyelmi joghatóságot gyakorolna, 24 vá­lasztmányi tag a Kamara autonómiájával ós közigazgatásával járó funkciókat vé­gezné. Fontos esetekben az összválaszt­mány is ülést tartana, azonban az egyes funkciókat rendszerint csakis a választ­mányi csoportok intéznék, akik már meg­választásuk alkalmával nyernék az egyes csoportokba való beosztásukat. A javaslat indokolása szerint nem vitat­ható tény, hogy vannak bizonyos választ­mányi tagok, akik a fegyelmi bíráskodás­sal annyira túl vannak terhelve, hogy a Kamara más funkcióiban való részvételre idejük nem marad fenn ; vannak választ mányi tagok, akik csakis tudományos kér­dések, törvényelőkészítések iránt mutatnak fogékonyságot, vannak viszont választ­mányi tagok, akiket képességeik a közigaz­gatási kérdések kellő elintézése iránt teszik fogékonnyá. Célszerű tehát, ha minden választmányi tag abban az ügykörben mű­ködik, amely képességeinek legjobban meg­felel, annál is inkább, mert a mai rendszer mellett a választmányi ülések iránti érdek­lődést feltartóztathatatlanul csökkenti az, ha pl. a tudományos kérdések iránt fogé­konysággal bíró és abban igen tevékeny munkát kifejtő választmányi tagokat arra kényszerítjük, hogy órákon keresztül végig­hallgassanak pénztári jelenléseket, tagdíj­elengedési javaslatokat stb. B mellett a ja­vaslat feleslegessé tenné a rendkívül sok bizottságot, mert automatikusan minden kérdés a választmány megfelelő csoportja által tárgyaltatnék. Újabb javaslat az ügyvédi túlzsúfoltság megszüntetésére. Abban talán már egyek volnánk, hogy az ügyvédi túlzsúfoltság meg­szüntetése érdekében sürgősen tenni kell vala­mit, sajnos, majdnem ilyen egyöntetű az ügy­védi kar a segítségre nézve előterjesztett javaslatokat illetően : mindenki a saját javas­latát látja egyedül üdvözítőnek, és ennek folyományaként a, mások által tett javasla­tokat ledroongolja. Ehhez járul sokak részéről a csüggedés, amely szerint már úgysem segít semmi, jól­lehet a csüggedésnek még akkor sem szabad teret engedni, ha az elmúlás holtbizonyosság­gal bekövetkezik, Przemysl hős védői a kapituláció előtti napon is ugyanúgy teljesí­tették szolgálatukat, mint máskor, jóllehet ekkor már semmi remény nem volt arra, hogy a kapituláció feltartóztatható legyen. Bármily sivár legyen tehát a jelen, száműz­nünk kell az ügyvédség köréből a csüggedést, amely, sajnos, nem egy kartársunknak revol­vert adott a kezébe, de nem szabad csüg­gedniük azoknak sem, akiknek talán nem is egy életrevaló ideáját gáncsolta el a kar­társak kritikája. A nélkül, hogy egyedül üdvözítőnek vagy akár csak üdvözítőnek tartanám is az alábbi javaslatot, bátor vagyok az abban megnyil­vánuló és talán újszerű gondolatra t. Kar­társaim figyelmét felhívni: választassék kü­lön az ügyvédjelölti gyakorlat megengedhető­sége ós annak beszámiihatósága. Elgondolásom szerint ügyvédjelölti gyakor­latot folytathat mindenki, aki az előírt tudo­mányos képzettséget és az ügyvédjelölti gya­korlat egyéb törvényes előfeltételeit igazolja, és magát a gyakorlat folytatása céljából valamelyik ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédnél bejegyezteti, — viszont ügyvéd­jelöltet tarthat minden gyakorló ügyvéd, aki valamely ügyvédi kamaránál bejegyezve van. Az ügyvédjelölti gyakorlat megengedett volta azonban nem jelenti annak feltétlen beszámítását az ügyvédjelölt gyakorlati ide­jébe : a) Mindenekelőtt megszüntetném azt a mai rendszert, hogy egy 10—20 éves gya­korlattal rendelkező ügyvédnél bejegyzett ügyvédjelölt gyakorlata ugyanúgy számíttas­sék, mint azé az ügyvédjelölté, aki egty oly ügyvédnél van bejegyezve, aki még csak talán 1—2 napja ügyvéd. Teljes időbeli érték

Next

/
Thumbnails
Contents