Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 34. szám - A nyugdíj intézeti törvényjavaslat 2. [r.]

34. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 139 Tudjuk és méltányoljuk azokat az okokat, amelyek ezen hozzájárulásnak a megszüntetését szükségessé tették, hálás elismeréssel vagyunk úgy Nagyméltóságod, mint hivatali elődje iránt, akik nagy nehézséggel, az ügyvédség iránt érzett nagy jóakarattal legalább leszállított összeget biztosítottak a Nyugdíjintézet részére, mégis fel kell vetnünk ezt a kérdést. Reá kell mutatnunk arra, hogy a fenti törvénycikk ezen összeggel az a-ggkori ellátást óhajtotta biztosítani, amely biztosítás ezidó'szerint szünetel. A fenti hozzájárulás helyett a Nyugdíjintézet részére kiutalt összeg pedig csak arra elegendő, hogy a Nyugdíjintézet elveszett vagyonának hozadékát némileg pótolja s így az özvegyi ellátást javítsa. Az ügyvédség mai helyzete az aggkori ellátást fokozott mértékben teszi szükségessé, arról azonban saját erejéből gondoskodni nem tud. Ezt az ellátást már a fentemlített 1914. évi LII. te. indokolása is állami feladattá tette és azok az indokok, amelyek akkor a kormányt erre a belátásra bírták, a mai viszonyok mellett fokozottan állanak fenn.» Mezey Sándor. Hírek a vidéki Kamarák köréből. Szmrecsányi Lajos egri érsek, az Ügyvédi Kamarák egri értekezlete alkalmából Petro Kálmán országgyűlési képviselőhöz, az Egri Ügyvédi Kamara elnökéhez a következő sajátkezűleg írt levelet intézte: «Nagj-ságos Képviselő Úr! Mélyen megilletődve értesültem arról, hogy a Nagytekintetű Magyar Ügyvédi Kamarák Egerben egybegyűlt Tagjai itteni első találkozásuk alkalmával lekötelezően megemlékeztek arról, hogy ón a múlt napokban hatvanéves áldozári emléknapom hálaáldozatát mutattam be s jóságos üdvkívánataikkal megtisztelve, enyészhetlen hálára köteleztek engem. Nem zavarhatom meg a nagyfontosságú értekezletet azzal, hogy személyesen megjelenve fejezzem ki mélyen átérzett hálámat, azért most is, mint mindenkor, teljes bizalommal teszem ügyemet szeretve tisztelt Képviselő úr kezébe, kérve, fogadja maga és tolmácsolja a nagyrebecsült Testület előtt kitüntető megemlékezése által bennem felköltött fogyhatatlan hálámat. Eger, 1933. szeptember 17. Őszinte tisztelettel Szmrecsányi Lajos, s. k., egri érsek. Az Ügyvédi Kamarák országos értekezletét, amelyen csaknem valamennyi Ügyvédi Kamara kiküldöttei, körülbelül százan, vettek részt, vasárnap tartották meg Egerben. A budapesti ügyvédek autóbuszon már szombat este odaérkeztek. Este vacsora volt a kiküldöttek tiszteletére a Koronaszálloda nagytermében. A vacsorán a vendégeket az Egri Kamara nevében Petro Kálmán, Eger város nevében Track Géza polgármester, az egri bírák nevében Gálbory József törvényszéki elnök üdvözölte. A felszólalásokra Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke válaszolt és köszönte meg a szívélyes fogadtatást. A vacsorán megjelentek a különböző hatóságok vezetői, Hedry Lőrinc főispánnal az élükön. Okolicsányi Imre alispán és az egri érsek képviseletében vitéz Subik Károly kanonok. Tárgyalás alá került az Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet kérdése, amelyet Nyáry Béla, a Kalocsai Ügyvédi Kamara elnöke referált. Beszédét élénk vita követte, amelyben csaknem valamennyi kamara kiküldöttje részt vett. A közigazgatási reform kérdését Simon Mihály Pál budapesti ügyvéd ismertette. Az értekezlet kívánatosnak tartja, hogy az alsó- és középfokú közigazgatási bíróság mellett az ügyvédi kötelező képviselet törvényileg legyen szabályozva. Foglalkozott az értekezlet a járási ügyészi hivatal rendszeresítésével és községi ügyészségek felállításának kérdésével is. Szegő Ferenc, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, az ügyvédség terheinek könnyítéséről tartott előadást. Boda Ernő budapesti ügyvéd az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlására tett javaslatokat az értekezleten, amelyeket egyhangúlag elfogadtak és amelyeknek az illetékes minisztériumhoz való felterjesztését elhatározták. Az értekezlet vasárnap délben ért véget. Utána a kamarák kiküldöttei Mátraházára rándultak ki, ahol díszebéd volt, amelyen Puky Árpád, Gyöngyös polgármestere, Cserba Béla, a gyöngyösi járásbíróság elnöke és Kurz Jakab gyöngyösi ügyvéd üdvözölték a vendégeket. A kamarák nevében Gerlóczy Endre, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze válaszolt, megköszönve a szíves fogadtatást, amelyben a kiküldötteket részesítették. Pantheon Advocatorum Artiumque. Országos Ügyvédszövetsécj. Nemzetközi Ügyvédmúzeum. A nemzetközi Ügyvédúnió 1933. évi Dubrovnikban (Baguza) megtartott kongresszusához egy Nemzetközi Ügyvéd-Múzeum felállítása és nemzeti ügyvédmúzeumok közti kölcsönös kapcsolat kiépítése tárgyában javaslatot nyújtott be Boda Ernő a magyar Országos Ügyvéd m ú zeum előadój a és az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának tagja. (Ismertette: Király Ferenc, az Országos Ügyvédszövetség ügyvezető alelnöke.) «Proposition au sujet de la création d'un Musée International des Barreaux et de Vorganisation des ra,pports réguliers entre lés Mussées des Barreaüx Nationaux.yy A magyar Országos Ügyvédszövetség életre hívta a magyar Országos ÜgyvédMúzeumot ; ezzel egy régen hiányzó intézményt létesített a magyar ügyvédség részére : Országos keretekben megszervezte és a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában elhelyezte ügyvédtörténeti gyűjteményét, az Országos Ügyvéd-Múzeumot. Az Országos Ügyvéd-Múzeumnak kellős feladatköre van : 1. Muzeális emlékeiben bemutatja az ügyvédi intézménynek fejlődését karunk jeleseinek Pantheonjában és 2. statisztikai adatok gyűjtésével feltárja a még alakuló jogélet jelenségeit, főként szemléltető módon. Első részében az ügyvédség ősi hivatására vonatkozó emlékeinek mintegy kirakatintézménye ; modern részében pedig arra van hivatva, hogy tudományos kutató intézetté kifejlesztve, azt a feladatot töltse be, hogy a kari érdekvédelmi szolgálatban meggyőzően szemléltető anyagot szolgáltasson. Egyben olyan intézmény, amely kuta t ó munkálataival megkönnyítse a belföldi ankétek és a külföldi kongresszusok előmunkálatait és sajátos eszközeivel (grafikonokkal, sematikus rajzokkal, stb.) nyomtatott reformjavaslatok helyett, melyek többnyire könyvtára k poros polcainak vannak szánva, — eleven és meggyőző anyagot nyújt. Az Országos Ügyvédszövetség ennek az intézménynek úgy tudományos, mint gyakorlati vonatkozásaiban annyira fontos kari jelentőségét ismerte fel, hogy a Nemzetközi Ügyvédúnió dubrovniki ügyvédkongreszszusán ezennel a következő indítványt terjeszti elő : s A nemzetközi Ügyvédúnióban képviselt valamennyi nemzet alkossa- meg egyfelől a maga hivatásának történeti emlékeit feltáró, másfelől az alakuló jogélet keretében a kari élet jelenségeit statisztikailag és kartografikailag gyűjtő ügyvédmúzeumát. Egyidejűleg alakíttassák egy nemzetközi ügyvédmúzeum az egyes nemzeti múzeumok kölcsönös együttműködése segítségével, amely a Nemzetközi Ügyvédúnió által tartassék fenn Budapest székhellyel a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában erre a célra felajánlott külön helyiségekben. A nemzeti ügyvédmúzeumok kérdése első látszatra pusztán a jogtörténeti tudományosság körébe vág ; azonban ne felejtsük el, hogy ez a tudományág egyik jogírónk megállapítása szerint olyan, mint egy épület fundamentuma.: nem látszik, de mégis tart: Tartja a múlt hagyományainak oszlopain a jogélet mai épületeit. Márpedig a jog mai épületei elsősorban a mi hajlékaink. Múzeumunk megszervezése, során a szemlélet közvetlen erejével bizonyítjuk hivatásművészetünk emlékeit és felsorakoztatjuk az ügyvédi kar szellemi produktumainak okiratokban, képekben és egyel) ereklyetárgyakban megnyilvánuló hivatásbeli emlékeit. Az a hivatás, amely az emberi szociális létnek a törvények keretén belül való célszerű jogalkalmazását gyakorolja — az ügyvédkedés —, vájjon nem érdemel meg egy ereklyetartó céhládát, amely a jogi műemlékeinket az elkallóclástól -megóvná? Ez az ereklyetartó céhláda: a magyar ügyvédség múzeuma. Nem véletlen, hogy Franciaország után elsőnek Magyarországon létesült ilyen intézmény. A mi nemzetünk, amely Keletről jött, mint a Nap és Nyugatnak tart, mint a Nap, magával hozta ősi jogának fényforrásait és a nyugati kultúra felé fordulva Párizsban, a fény fókuszában «La ville-lumiere» látta meg először a francia szellem nagybecsű alkotásaként a párizsi Ügyvéd-Múzeumot, az ügyvédség Pantheonját, azok részére, akik életük javát, szívük érzését és eszük minden értékes gondolatát az igazság szolgálatába állították.