Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 32. szám - Az öngyilkosságok sorozata - Ingyenes jogi tanácsokat biztosító segélyiroda

32. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 131 kenységek bármily szerényen is, de hono­ráltatnának. A miskolci Kamara javaslatánál sokkal hathatósabban ós biztosabban szolgálná az elérni kívánt célt az, hogyha az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet kizáró­lagos jogot nyerne a peres és perenkívüli ügyekben felhasználható ügyvédi meghatal­mazások árusíthatására, mert ez — dara­bonként 10 fillérjével —• számításunk szerint cca 80,000 Pengó'bevételhez juttathatná az intézetet, a. nélkül, hogy ez bárkit is érez­hetően terhelne meg. Országos Kamarai Értekezlet. Egerben szeptember hó 17-én, vasárnap, az ügyvédi kar Országos Kamarai Értekezletet tart és azután Gyöngyös város meghívására a Mátrába társaskirándulást rendez. A bu­dapesti kartársak szombaton, 16-án d. u. 1 órakor indulnak a Kamara épületéből Mavart-autóbuszokon Gyöngyösön át Eger­be, ahol este 9 órakor a város notabilitásai­nak részvételével közös vacsora lesz. Az értekezlet vasárnap d. e. 9 órakor kezdődik és azon a következő előadásokat tűzték programmra : 1. A nyugdíj intézeti kérdésről. Előadó : Nyáry Béla, a kalocsai Ügyvédi Kamara elnöke. 2. A közigazgatási reform kérdéséről. Előadó : Simon Mihály Pál, a budapesti Ügyvédi Kamara választmányi tagja. 3. A jogvédő irodákról. Előadó: Szo­kolay Lajos, Heves vármegye tiszti fő­ügyésze. 4. A betegsegélyezésről. Előadó : Blauner Mór,& budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára. 5. Az ügyvédség terheinek könnyítésé­ről. Előadó : Szegő Ferenc, a budapesti Ügy­védi Kamara titkára. 6. Az ügyvédség elvesztett munkaterü­leteinek pótlásáról. Előadó : Boda Ernő, a budapesti Ügyvédi Kamara választmányi • tagja. Az előadók rövid határozati javaslatokat rövid indokolással és a történeti rész ki­kapcsolásával terjesztenek elő. Az értekezlet befejeztével a résztvevők Mavart-kocsikon Sirokvár-Parádon át Mátra házára mennek. Itt ebédelnek. Az ebéden felszólalnak Puky Árpád, Gyöngyös város polgármestere és Gerlóczy Endre, a buda­pesti Ügyvédi Kamara ügyésze. Uzsonna a Kékes-szállóban, ahonnan d. u, 6 órakor indulás Gyöngyösön át haza. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédek Túrista Egyesülete szep­tember hó folyamán a következő gyalog­túrákat rendezi : 10-én : Nagymaros — Kövesmező—Rigó­mező—Nagymarosra. Indulás reggel 3/4 8 órakor. Vezető : Szűcs Albert. 17rén : Pomáz — Oszoly — Kevélyek — Ezüsthegy—Békásmegyerre. Indulás reg­gel Vé 8 órakor. Vezető : Nemes Zsigmond. 23-án és 24-én: kétnapos munkatúra a Mátrába, a Magyar Túrista Szövetség által az ÜTE részére kijelölt munkaterület bejárása. Nagybátony—Galyatető (hálás)— Mátraballa. Indulás reggel 8/46 órakor. Ve­zető : Szóld Ferenc. Az ÜTE heti összejöveteleit szeptember­ben a Hangli-kioszkban tartja, minden csü­törtökön este 9 órakor. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A készkiadásos megállapodások tipikus példáit mutatják azok a megállapodások, amelyeket egy szolnoki kolléga küldött be hozzánk és amelyeket három különböző bank kötött ügyvédjeivel. A bankok, ame­lyek soha egy fillér előleget nem adnak ügyvédjüknek, kegyesen megengedik, hogy «az intézet ügyfeleivel szemben a szokásos költségeket az intézeti ügyész úr felszámít­hassa, az igazgatóság kiköti azonban, hogy e felszámításnak mindenkor méltányosan kell megtörténnie. Nézeteltérés esetén az intézet igazgatóságának megállapítása irány­adó. Egyéb joga azután az «intézeti ügyész úrnak» igazán nincs, mert : «az intézeti ügyész urat a részvénytársa­sággal szemben csupán készkiadásainak megtérítésére való jog illeti meg és olyan ügyekben, amelyekben az ellenféltől vagy az üzletet kötő féltől költségeit meg nem kaphatja, az intézettel szemben tiszteletdíj címén semmiféle felszámításnak helye nincs.» Egy másik bank ugyanezt a kérdést így oldja meg : «Munkadíjra csak akkor tarthat igényt, ha a munkadíj az ügyfeleken behajtható.)) Ezenfelül még arra is kötelezi magát az ügyész úr, hogy «minden, valamely pere­sített követelésre teljesítendő fizetmény az intézet pénztárába fizetendő be és elsősor­ban a tőke és kamatokra számoltatik el. Önöktől nekem semmiféle ügyben és semmi­féle tevékenységért más, mint készkiadá­saim megtérítése, nem jár.» Igazán itt az ideje annak, hogy a Kama­rák" erélyes és egységes fellépéssel útját állják az ilyen erkölcstelen szokás élterje­désének ! Panaszok a községi jegyzők munkálatai ellen. A Közjegyzők Közlönyének júniusi szá­mából vettük a következő esetet: A múlt számunkban közöltünk egy szerződést, amelyben a jegyző tudatosan mellőzte a szerződő felek házastársi minőségének fel­tüntetését. Ezúttal az ellenkezőre közöl­hetünk példát. Vagyis a házastársak között létesült szerződést az 1886 : VII. tc. 22. § b. pontjának kifejezett rendelkezéseinek ellenére foglalták magánokiratba. Egyébként a szerződés egész szövege iskolapéldája a minden szakértelem nélkül való jogi vad­orzásnak : «Átadási mjilatkozat. Melynek erejénél Nagy János tisza­becsi lakos átadó ezennel átadja a Tisza­becs község 494. és 455. számú betét­jében az ő nevén álló ingatlan birto­kát nejének Bétéri Terézia, ugyancsak tiszabecsi lakosnak a következő feltóte­lek mellett : 1. Fentnevezett átadó a fentjelzett ingatlanbirtok telekkönyvileg leendő átírását minden további megkér­dezése nélkül megengedi átvevőnek. 2. Átadó az átadott ingatlanra a haszonélve­zet bekebelezését nem kívánja, sőt azt részére nem tartja fent. 3. Átadó a fent­jelzett ingatlan birtokát azért kívánta átadni, mivel ő neki gyengélkedésében átvevő, mint hűséges neje hosszú évek során a legnagyobb hűséggel gondozója volt és ma is az. 4. Az átadó által fentjel­zett ingatlan mai becsértéke 100, azaz Egyszáz pengőt tesz ki. 5. Átvevő a túl­lapon jelzett ingatlanbirtokot átveszi és annak viseli az átírással járó költségét és kincstári illetéket. 6. Átvevő az átadott ingatlannak a mai napon birtokába lép és húzza annak minden hasznait. 7. Jelen nyilatkozat felek előtt felolvastatott, meg­magyarázván elfogadtatott és a jelenlévő tanuk előtt aláíratott. Kelt Tiszabecsen, 1933. évi június hó 13. Nagy János s. k. átadó, Bétéri Terézia Bay Ferenc név­írója. Előttünk : Bay Ferenc s. k., Bekeji Sándor s. k.» Sternberg Gyula, kir. közjegyző, Fehérgyarmat. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Kisszakasz — a bíróságok között. A né­gyes relációban a kisszakasz a Margit-sziget pesti hídfőjénél kezdődik és a budai híd­főnél már végződik — szembeötlő, hogy ez a kisszakasz aránytalanul rövid: csak két megálló. Ez azonban főleg az ügyvédekre, de a jogkereső magánfelekre nézve is felette hát­rányos, mert az ügyvédek zöme a pesti bíróságoktól a budai bíróságokhoz a Margit­hídon villamoson megy át, ezt az utat a Pálffy-térig, noha az egész út csak öt megálló, három kisszakasszal kell megten­niük, éspedig 1. Országház-tér—Margit híd pestihídfő egy kisszakasz: két megálló. 2. Margithíd pestihídfő—budaihídfő egy kisszakasz : két megálló. 3. Margithíd budai­hídfő—Pá.ffy-tér egy kisszakasz : egy meg­álló. Ezen a bajon úgy lehetne segíteni, hogy a Beszkárt a Margithíd pesti hídfőjénél kezdődő kisszakasz határát a Pá!fíy-tér felé irányuló forgalomban a Pálffy-tórro helyezné át, miáltal a pesti és budai bíró­ságok közötti út két kisszakasszal volna megtehető. A Beszkárt a 48-as vonal megszünte­tésével már amúgy is érzékenyen meg­károsította az ügyvédeket ós a jogkereső közönséget, a fent kért méltányosság tehát több, mint indokolt. Vajda Petur ügyvéd. Szemle. Koszorúmegváltás. Pikler Mór kartársunk tragikus halála alkalmából a Bibáry-cso­port ügyvédbaráti társaság 20 P értékű ka­marai menzaebódjegyet küldött szerkesz­tőségünknek a nélkülöző kartársak között való szétosztás végett —• ezzel a kegye­letes aktussal óhajtván adózni szerencsétlen kartársunk emlékének.

Next

/
Thumbnails
Contents