Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 29. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A büntetőbírósági gépírószolgálatról

120 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 29. SZÁM. képességét illetően a felperest oly körülményekről fogja felvilágosítani, amelyeket ez kellő gondossággal egyebütt és a telekkönyv tartalmából is megtudhatott, vagy oly joggyakorlatra vagy a jelzálogi törvény 29. §-ának arra a szabályára fogja figyelmezetni, amelynek hangsúlyozása az állandó ügyfelének a szerződés létesítésére irányuló érdekeit hátrányosan befolyásolhatná. A bérleti szerződés írásba foglalása és az előre fizetett 9000 pengő biztosítása céljából a bérleti jog telekkönyvi bekebelezése tekintetében ugyan az alperes kétségtelenül a felperes megbízottja is volt. Azonban ez a megbízás sem tette rosszhiszeművé, sem szándékosan jogellenessé, sem pedig vétkesen gondatlanná az alperes amaz eljárását, hogy a régebbi, állandó ügyfelének vagyoni viszonyait a felperes előtt, aki ezekről nem is kérdezősködött, nem fedte fel, és hogy a felperest erre irányuló külön kérdés nélkül nem figyelmeztette azokra a veszélyekre sem, amelyeket a bér két évi előrefizetésével a bérleti j og bekebelezése dacára is vállal. Az alperes így az ügyvédi rendtartás 71. §-a alapján nem tehető felelőssé azokért a károkért, amelyek a bérnek 1929. évi augusztus hó 1. napját követett időre történt másodszori fizetéséből eredtek. Ezek szerint a felperesnek az anyagi jog megsértésére vonatkozó panaszai is megdőlnek és a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. (1933. május 17. P. VI. 159/1932. Elnök : Térfi, előadó : Almási.) Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A büntetőbírósági gépírószolgálatról. Ha a polgári peres eljárásban üdvös hatással van, sőt nélkülözhetetlenné vált a gépírószolgálat, úgy a büntető eljárásba való bevezetése még eminensebben szükséges, mint amabban. A büntető eljárás a legtöbb esetben nagy érdekek — erkölcsi érdekek — szolgálatában áll s e szempontból fontosabb érdeket szolgál, mint a polgári eljárás, miért is a gépírószolgálatnak a büntető eljárásban való felhasználása sok zavaró problémát oldana meg. A büntető törvényszéki eljárásban a gépírószolgálat folytán a jegyzőket megkímélhetnek ugyanazon munka kétízbeni elvégzésétől, éspedig a tárgyalás anyagának a tárgyaláson való feljegyzésétől, majd pedig a tárgyalási jegyzőkönyvnek szerkesztésétől, elkészítésétől, mert a gépírószolgálat folytán a tárgyalást vezető bíró a tárgyalás anyagát már a tárgyalás alkalmával jegyzőkönyvbe diktálhatná. Ezzel meggyorsítható lenne az egész elsőfokú büntető eljárás is, mert a büntetőbíró a tárgyalás befejezése után már a kész anyagot kapná s így az ítélet szerkesztéséhez az egész tárgyalási anyag azon frissiben rendelkezésére állana. A jegyzőkönyvvezetők fáradságos és felelősségtelejes munkája megkönnyíttetnék. A büntető járásbírósági eljárásnál a gépírószolgálat bevezetésével a tárgyalás menete tétetnék gyorsabbá, mert a lassú kézírás helyébe a sokkal gyorsabb gépírás lépne. A büntető eljárásban a gépírószolgálat bevezetését nem utolsó sorban indokolja az is, hogy a gépírás folytán elkerülhető lenne az egyéniséghez alkalmazkodó — sokszor nehezen olvasható — kézírás elolvasásával felmerülő nehézség, amely különösen a fellebbviteli bíróságok munkájára volna befolyással, mert a gépírásos jegyzőkönyvek áttanulmányozása lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, mint a kézzel írottaké. De szükséges lenne azért is,, mert ezáltal elkerülhető lenne az a vita, hogy a jegyzőkönyv mindazt tartalmazza-e, amit abba a bíró felveendőnek tart. Vallomások nyilatkozatok, bejelentések, bírói megállapítások szószerint is bekerülhetnek a tárgyalási jegyzőkönyvbe, ha azt a tárgyalástvezető bíró szükségesnek találja. A védő perbeli helyzete is megjavulna, mert az az iratmásolatok birtokában az egész tárgyalási anyag mindig rendelkezésére állana, különösen a bejelentett fellebbezésének indokolásánál, illetőleg elkészítésénél és a fellebbviteli eljárásban. A védő is, de meg a pótmagánvádló is, vagy akár maguk a felek nyugodtak lehetnek a tekintetben, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv mindazt megörökítette, ami a per szempontjából lényeges : vallomások, kérelmek, nyilatkozatok, indokolások. És az iratok elveszte, elkallódása, megsemmisülése esetén is könnyen rekonstruálható lenne a peranyag, hiszen annak nagyrésze valamelyik perbeli képviselő, vagy a peresfelek birtokában van. A technikai megoldás sem okoz nehézséget. Az Országos Ügyvédszövetség már kitaposott utakon halad, már sok tapasztalattal rendelkezik e tekintetben és magára vállalná a gépírószolgálatnak megszervezését és fenntartását. A technikai vonatkozásokat illetőleg a büntető eljárásban nem lesz szükség külön gépírókra, hiszen jegzőkönyvvezetők alkalmaztattak már eddig is a büntető perekben, úgy a büntető törvényszéken, mint a büntető járásbíróságon. A jegyzőkönyvvezetők a gépírást egyhónapos kurzus alatt tökéletesen elsajátíthatják s olyan eredményt érhetnek el, hogy a tárgyalások idejét a gépírásos jegyzőkönyvek vezetése által a felére csökkenthetnék. Az Országos Ügyvédszövetség vállalná egy ilyen egyhónapos gépírókurzus felállítását is a büntetőbírósági jegyzőkönyvvezetők részére. Végül az Országos Ügyvédszövetség magára vállalja a kérdés anyagi részének megoldását is. A büntető törvényszéki eljárásban a védő, esetleg' a sértett képviselője részére a tárgyalási jegyzőkönyvekről .iratmásolat adatnék ki már a tárgyalás folyamán, illetőleg befejezésekor. Az iratmásolat egy ilyen lapjának díja a törvényszéki eljárásban 50 fillérben, a járásbírósági eljárásban 30 fillérben volna megállapítható. A gépírószolgálat bevezetése a büntető eljárás technikai részét nagymértékben modernizálná és a büntető eljárások lefolytatását meggyorsítaná. Vajda Rezső. Szemle. Gerlóczy Endrét a kormányzó a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel" tüntette ki. Bármily közel áll hozzánk és bármily természetes volna is ennélfogva, hogy kitüntetését csak jelentsük, mégsem mulaszthatjuk el ezt az alkalmat, hogy ne méltassuk néhány szóval azokat az érdemeket, melyeket különösen mint választmányi tag és kamarai ügyész szerzett. Szükséges ez különösen azért, mert Gerlóczy a közélet terén dolgozó férfiak ama napról-napra kisebb térre szoruló csoportjához tartozik, akik csendben működnek, és akiknek munkájáról, munkájuk terjedelméről ós értékéről csak az az aránylag kis kör tud, mely tevékenységét közelről látja. Az ügyvédi kar legnemesebb tradícióit követi úgy ügyvédi gyakorlatában, mint a közélet terén. Minden önző szempontot meggondolás nélkül félretolva, kizárólag a közérdeket tartja szem előtt minden lépésénél. Ez teszi munkáját különösen értékessé a választmányban és ügyészi hatáskörében. Mint a Budapesti Ügyvédúnió és lapunk egyik alapítójának és irányítójának is, vezető szerepe van a magyar ügyvédi karban. Mint munkatársai, szeretettel üdvözöljük Gerlóczy Endrét. Sajtószemle. Magyar Törvénykezés. 12. szám. Közli a következő jogegységi döntvényeket : 54. számú polgári döntvényt az ügyvédi költségre vonatkozólag, 55. számú polgári döntvényt perjogra vonatkozólag ós a 32. számú büntető döntvényt. A 13—14. szám közli ;i következő rendeleteket : 6000/1933. M. E. számú rendeletet a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában ; a 6100/1933. M. E. számú rendeletet a mezőgazdaságnak az 1933—34. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában ; az 1300/1933. P. M. számú rendeletet a szénadóról; a 87,000— 1933/VII. számú P. M. rendeletet a társulati adó alá tartozó vállalatoknak a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap javára megállapított hozzájárulása tárgyában ; a 86,100/1933. P. M. számú rendeletet a forgalmi adóváltság és szerződési illeték együttes alkalmazásának elhárításáról. Királyi Közjegyzők Közlönye. Júniuis száma bevezető helyén közli a balatonfüredi vándorgyűlésen történteket. Rónay Károly folytatja «Bészvényjogunk vajudása», Krenner Zoltán pedig «Magyar nemzetközi magánjog és jogsegély örökösödési ügyekben» című cikksorozatokat. Tőzsdei Jog. 7—8. szám. Kende Ernő «A Tőzsdebíróság hatásköre nem-kereskedő által vállalt kezesség esetén» címen ismerteti a Tábla döntését, amely szerencsés összeegyeztetése az anyagi és perrendi szabályoknak. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.