Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 3. szám - Az ügyvédség elégtétele - A bírói és ügyvédvizsgáló bizottság teljes-ülése

12 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. szükséges lépéseket is megtette. Egyébként pedig ennek a váltónak az átvétele és át-, adása is a megbízás visszavonása előtt mintegy egy hónappal történt s az alperes a felperes ügyvédi ténykedését ebben az időközben minden felmerülő esetben kifogás nélkül — igénybe is vette. Ezekből kiindulva nem lévén megállapítható az, hogy a felperesnek az előbb írtakban körülírt eljárása miatt a megbízást jogosan vonta meg az alperes, helyesen járt el a fellebbezési bíróság akkor, amidőn a felperes munkadíj iránti igényét — nem a megegyezésből kiindulva, hanem — költségjegyzék szerinti felszámítás alapján bírálta el. P. VI. 8639/1930. Elnök : Bácz, előadó : Kerekes. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Az ügyvédi kartól munkaterületet vonna el «a védjegyügyekben követendő peres és nemperes eljárás szabályainak megállapítása tárgyában)) tervezett kereskedelmi miniszteri rendelet, ha tervezett 14. §-a szerint lépne életbe. Ezen 14. § szerint ugyanis a szabadalmi bíróság intézi a védjegyügyeket, éspedig úgy a peres, mint a nemperes ügyeket és «úgy peres mint nemperes ügyekben követendő eljárásra — ideértve a képviselet kérdését is — azokat a jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyek szabadalmi ügyekre és perekre fennállanab). Az 1895-.XXXVI. 1c. 27. §-a szerint a felek képviselésére csakis ügyvédek és szabadalmi ügyvivők vannak jogosítva, megsemmisítési és megvonási perekben azonban a felekre az ügyvédi képviselet volt kötelező. Ezt a forradalom utáni zavaros időkben — hogy miért volt érre akkor oly sürgősen szükség, ki tudja? — az 1920. évi XXXV. tc. 7. §-a odamódosította, hogy «ily — peres — ügyekben a felek ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő által kötelesek magukat képviseltetni)). Persze ez a rendelkezés odavezetett, hogy valóságban majdnem kizárólag a szabadalmi ügyvivők képviselik a feleket a peres eljárás során is most már a Kúria előtt is. Ha most megvalósulna a védj egyelj árási rendelet 14. §-a, akkor az ügyvédség körülbelül egészen kiszorul a védj egy ügyi perekből is. A szabadalmi ügyvivők pedig nemcsak a vódjegyügyi perenkívüli ügyek területét kapnák mintegy ajándékul, hanem a vódjegyügyi peres eljárás területét is. Elképzelhető, hogy a Kúria elnökének évnyitó beszéde* után egy. darabot lekanyarítanak az ügyvédség működési területéből? —ai. Szemle. Nyílt levél a Budapesti Közlöny kiadóhivatalához! Többízben kérelmeztem volt, hogy általam képviselt oly részvénytársaságoknak közgyűlési hirdetményei és mórlegei, amelyeknek anyagi ereje a Budapesti Közlöny drága hirdetési költségét nem bírta el, és arra csakis a törvény illetve alapszabályok kényszere folytán szorultak, lehető legkisebb terjedelemben, ú. n. petit betűkkel szíveskedjenek közzétenni. Ezen kérelmet Önök konzekvensen azzal hárították el, hogy lapjuk technikai berendezése ezt nem teszi lehetővé, és ilykép történt, hogy oly közgyűlési hirdetményeket, amelyeket azon kifejezett megbízással adtam fel Önöknek, hogy azt a lehető legkisebb terjedelemben tegyék közzé, Hivatalos Értesítőjükben tetemes költséget okozó terjedelemben tettek közzé. Megállapítom, hogy a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjének 1932. november 25-i számában a 11. oldalon a Putnoki Mezőgazdasági r. t. közgyűlési hirdetménye, úgyszintén az 1933. január 6-i Hivatalos Értesítő 8-ik oldalán a Somogymegyei Mezőgazdasági r. t. közgyűlési hirdetménye, mérleg- és eredményszámlája petit betűkkel jelent meg, tehát olyan alakban, aminő alakban való közzétételt én számtalan ízben eredménytelenül kérelmeztem. Bátor vagyok tehát tisztelettel azon kérdést intézni a t. Kiadóhivatalhoz, hogy : 1. a most említett két közzététel azon örvendetes jelenségnek tudható-e be, hogy a t. Kiadóhivatal eddigi elutasító álláspontját felhagyta, vagy esetleg a lap technikai berendezését megjavította annak érdekében, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben ne kényszeríttessenek a hirdető felek anyagi erejüket meghaladó hirdetések közzétételére? 2. Vagy pedig tulajdonítandó-e ezen most említett két közzététel annak, hogy az azokat feladó részvénytársaságok t. Cím részéről kivételes elbánásban részesülnek? Az ügyvédség közérdekből várja a t. Kiadóhivatal mielőbbi válaszát. Bibáry Géza. Sajtószemle. Mérleganalízis, mérlegrevízió. írta : Erdély Sándor, hites kamarai könyvszakértő. Előttünk fekszik Erdély Sándornak új könyve, mely a mérlegkészítés ós mérleganalízis problémáit tárgyalja. A könyvben rendszerbe foglalva és részletesen ismertetve van mindaz a sok ós nehéz kérdés, mely a kereskedői mérleggel kapcsolatban áll. A könyv nemcsak az alapvető kérdéseket, ú. m. évvógi zárlat, a mérleg részletezése, a veszteség- és nyereségszámla felállításának problémáit tárgyalja, hanem foglalkozik a mérlegtechnika legnehezebb és legelvontabb kérdéseivel, mint pld. a mérlegigazság és mérlegvalódiság kérdésével, az eredményforgalmi mérleggel, a hitelmérleggel és végül a mérleganalízis és gyakorlati revízió problémáival is. Erdély Sándor könyve oly világosan ós áttekinthetően tárgyalja a kereskedői mérleggel összefüggő legbonyolultabb kérdéseket, hogy könyvét mindenkinek, aki e kérdések iránt érdeklődik, még ha alapvető könyvelési ismeretekkel nem is rendelkezik, a legmelegebben figyelmébe ajánlhatjuk. Ügyvédi Kamarai Közlöny. «Pelterjesztés a m. kir. miniszterelnök úrhoz a nemzeti munkaterv tárgyában», továbbá ((Felterjesztések a m. kir. igazságügy miniszter úrhoz» című javaslatok a következő kérdésekkel foglalkoznak : 1. Törvényszékek és kir.. járásbíróságok törvénykezési szünideje tár-gyában, 2. konkrét ügyvédi sérelmek tárgyában. 3. az ügyvédség sürgős kívánalmairól, 4. az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törvénytervezet tárgyában, 5. a Te. rendelkezése szerint a postán való kézbesítéssel kapcsolatos visszásságok tárgyában, 6. az ügyvédellenes támadások tárgyában, 7. a földbirtokot terhelő adósságok rendezése tárgyában, 8. a rögtönbíráskodási eljárás során védői jogok megsértése miatti sérelmi bejelentés tárgyában, 9. a zugírászatról szóló törvényjavaslat előadói tervezete tárgyában, 10. az árverési jegyzőkönyveknek iratok közül való eltűnése tárgyában, 11. az alaplajstromok tárgyában írt felterjesztések. A közlöny tartalmazza továbbá a kamara átiratát a Magyar Nemzeti Bankhoz külföldi behajtások tekintetében szükségesnek mutatkozó reformokat illetőleg. Polgári Jog decemberi száma György Ernőnek a «Válságjog kialakulásáról)) a Civiljogászok Vitatársaságában tartott előadásának egy részletét közli. A jogszabályok gazdasági vagy szociálpolitikai háttérrel bírnak, amit a gazdasági válság különös nyomatékkal húz alá. Az adósvódelmi rendelkezések kapcsán kimutatja, hogy a válságban hozott jogszabályok tulajdonképpen elmélyítik a krízist, elnyomnak egyes kóros jelenségeket, de a betegség megmarad. Az adósvédelem is csak szűk rétegnek, a túladósodott adósoknak ad védelmet, de ugyanekkor veszélyezteti a többi adós helyzetét. Szászi István folytatja «A perköltség és ítéleti illeték biztosítása a magyar nemzetközi perjogban* című cikksorozatát. Jogalkotás rovatban : Sz—i.«A gazda védelmi intézkedések)); ifj. Szigeti László «A földteherrendezós jogi problémáiról)), Thein Alfréd «A szerzői jog konstrukciója az új osztrák tervezetben* címen cikkeznek. Deutsch Maurus wieni ügyvéd osztrák jogiszemlét közöl. Varannai István «Kamat és uzsora» című groteszk keretű cikkében az adósvédelmí intézkedésekről mondja el véleményét és arra az eredményre jut, hogy egyoldalú érdekeket, erkölcsi követelmények gyanánt fog fel a. törvényhozó. Magyar Törvénykezés december 3-i száma közli a 7200/1932. M. E. számú rendeletet a csődönkívüli kónyszeregyességi eljárásról szóló rendeletekben szabályozott bíróságonkívüli egyessógi eljárásra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. Kadosa Marcell «A numerus clausus akkor is rossz, ha jó» című cikkében kifejti, hogy a numerus clausus reakciós gondolat, amely akkor sem lehet az ügyvédek boldogulásának az eszköze, ha egyébként célra is vezetne. Drágább az iratok lemásolására fecsérelt munkaidő az iratmásolatok rendkívül mérsékelten megszabott díjánál. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa. V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.