Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 17. szám - Neveket kérünk

II. évfolyam. 17. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. ápr. 23. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr.Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Neveket kérünk vagy elégtételt. Az ügyvédség jó híre nem Csáky szalmája. Senki sem turkálhat benne kényére-kedvére. Mentül előkeló'bb a kéz, amely feléje nyúl, annál több feleló'sség terheli, ha méltatlanul illeti. Magas helyről harsant a közvélemény fülébe a vád, hogy az ország gazdaközönségét az ügyvédek viszik romlásba költségeik szaporításával. Arra volt már példa, hogy az ügyvédek ellen feleló'tlen kiszólások, hordóról hirdetett frázisok, szenzációt hajszoló riportok fújták a követ, de miniszteri expozéból, ország-világ színe előtt, a miniszteri tekintély felnagyító súlyával most volt szerencsénk először hallani, hogy az ügyvédség valamely társadalmi osztályunknak veszedelme. Az elmúlt tíz év politikai demagógiája hozzászoktatott bennünket az általánosításhoz. Eomló korszellemnek ez a legsúlyosabb átka. Szegényedő társadalomban elégedetlen elemek éhesen kutatnak bűnbak után, s a bosszú lihegő vágya az általánosításban talál a tömegre, mert nem egyeseken, hanem tömegeken akarja kedvét tölteni. Az általánosítás sohasem volt sem a magasabbrendű judiciumnak, sem a magasabb szempontokat követő közéletnek tulajdonsága. Ezt a műfajt mindig az alacsonyabb mozgalmak résztvevői űzték s a kormányzat magasságába sohse tudott betolakodni. Kínos csodálkozással hallottuk tehát, hogy egy ellenünk irányított, létünk alapjába vágó általánosítás olyan kormányférfi ajkáról hullott a gyűlölettel amúgyis túltelített közélet atmoszférájába, akinek higgadt és előkelő gondolkodása mindenki előtt tiszteletet parancsolt. Fel kell tételeznünk, hogy a pénzügyminiszter urat, aki példátlan igazságtalansággal fordult ellenünk a törvényhozás előtt, a bajaikban ostromlottak súlyosan megtévesztették, s a feléje áramló elkeseredés egy nem éppen szerencsés elragadtatásba sodorta. Az első pillanatban vagy józan megfontolás után egyaránt képtelennek látszik, hogy a birtokos osztályt az ügyvédi költségek \ ÜGYVÉDI HETIREND. : ÁPRILIS 25 -MÁ.IUS 1. |25 : Hétfő Vi7. Az Országos Ügyvédszovetség j konyvviteltani tanfolyama a köz- • ponti egyetemen. ! V2 7. Az Ügyvédi Közlöny szerk. biz. J ölese. • 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső • Köre» heti összejövetele. " |26 : Kedd Va7. A «Eibáry-csoport» heti össze- • jövetele. ! [27 - Szerda 7. Gazdasági és gazdaságjogi tovább- • képző tanfolyam előadása. Vámossy ! Károly: Ipari üzemek organizá- Z ciőja. (Ügyvédi Kor.) ; |28 - Csütörtök Vi7. A Budapesti Ügyvédúnió raoiona-1 lizálási ankétje. Cégjogi, osőd és Z kényszeregyességi eljárási rész." (Ügyvédi Kör.) 8. Az «Ügyvédi Köm heti társas-1 vacsorája. J 129 : Péntek Vs7. Az lÜgyvédek Beformszövetsége» I heti összejövetele. 7. Gazdasági és gazdaságjogi tovább- • képző tanfolyam előadása. Katona ' Lajos: Bankszanálás. (Ügyvédi Z Kór.) ; Í3Ö Z Szombat Va7. Az Országos Ügyvédszövetség Z könyvviteltani praktikuma az J ügyvédi körben. • Május 1 1 ; Vasárnap Az «Ügyvédek Turista Egyesületen ! társaskirándulása Dobogókőre. * vagy általánosságban : az ügyvédek taszították volna romlásba. A birtokosok egy részét a lezüllött termelési viszonyok s a velükjáró adósságok vitték a tönk szélére. Állítjuk, hogy az ügyvédi költségek nem teszik a gazdák adósságának 2 %-át sem, s természetes, nem pedig erkölcstelen vagy gaz következményei annak, hogy az adósok nem fizettek, a hitelezők pedig követeléseikhez akartak jutni. Lehet indokolt vagy tetszetős az a törekvés, mely a közhangulat hatása alatt a gazdákból nebántsvirágokat akar nevelni, de a tartozások és perlések, valamint ezek perrendszerű következményei alól menlevelet egy másik dolgozó osztály : az ügyvédség rovására nem lehet nekik adni. Távol legyen tőlünk, hogy egyes kisiklások vagy az emberségbe ütköző lépések lehetőségét ügyvédek részéről tagadnék. Köztünk is van konkoly, amint a társadalom' nak egyetlen rétege sem tiszta búza. Ám a magyar ügyvédség mai sanyarú helyzetében, egy világégés kellős közepén is régi erkölcseihez makacs ragaszkodással őrzi nevének becsületét és szándékai tiszta fényét. Történelmének lapjain messzire világít az az igazság, hogy a mai viszonyok gyilkos egymásra hatásában fegyelmi ügyeink csökkenő vonalat mutatnak. Ha pedig megtéved köztünk valaki: hagyományos erkölcsi színvonalunkat kettőzött éberséggel óvjuk tőle. s változatlan eréllyel vetjük ki magunkból, aki az ügyvédi névre méltatlannak bizonyul. Neveket kérünk tehát : neveztessenek meg azok az ügyvédek, akik nem átallják embertársainkat tönkretenni. Van bennünk erkölcsi erő, amellyel lesújtsunk reájuk. De általánosítani: nem lehet, nem szabad, nem illik és nem is vagyunk hajlandók elviselni. Megvédjük az ügyvédséget belső ellenségei ellen, de tessék nekünk ezeket kiszolgáltatni. És megvédjük az ügyvédséget az általánosító rágalmak ellen is, bárki szórja azokat szerte a világba, mert a magyar ügyvédség becsülete nem lehet sem elkeseredett adósok sártörlője, sem politikai hadjáratok legázolt áldozata. Neveket kérünk — és elégtételt! Mezey Sándor. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből. A jelenlegi helyzetben a legaktuálisabb kérdés : a fizetésképtelenségi jog gyakorlati megvalósítása, illetőleg megoldása megfelelő munkát biztosíthatna az ügyvédségnek. Elsősorban az OHE előtti eljárásra gondolunk. Ez az eljárás azt jelenti, hogy az ügyvédeknek egy igen kis csoportja hasítja ki magának azt a munkaterületet, amely az összügyvédséget illetné, és ha az OHE ügyészei helyett a törvényszék által úgyis kirendelt vagyonfelügyelő intézné el bizonyos ellenőrzés mellett, esetleg a hitelezők ügyvédjeiből alakult választmány közreműködésével az OHE jelenlegi munkakörét, úgv kisebb költse