Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 1. szám - Az újesztendő

4 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1. SZÁM. szerepelt. Es a hagyatéki tárgyaláson az egyik örökös mégis megtámadta a végrendeletet. Mert az egyik ügyvédtanu az elhaltnak irodavezetője volt. Márpedig a közjegyzői törvény 72. § «j pontja szerint nem lehet tanú, aki valamelyik félnek (Szolgálatában áll». A legfurcsább, hogy ez a kizárási ok csak a közjegyzői végrendeleteknél forog fenn. A magánvégrendeleteket szabályozó törvény ezt a kizárási okot nem ismeri. Hogy az ügyvéd-irodavezető, aki az iroda jövedelmében is részesült. ((Szolgálatában áll»-e kollégájának vagy sem, hogy a törvény intenciója szerint ez a végrendelet érvénytelennek lett-e volna kimondandó, azt sohasem fogjuk megtudni, inni a konkrét ügy egyességgel nyert befejezést. De t. kolléga urak : nézzétek meg végrendeleteiket. Szemle. A külföldi helyettesítő ügyvéd jogi állása. A nemzetközi jogsegély egyik elhanyagolt terrénuma : a helyettesítő ügyvéd jogi állásának egyöntetű szabályozása. Mialatt a nálunk kifejlődött joggyakorlat es a kamarák állandó ítélkezése szerint a helyettesítő ügyvéd saját személyében is szavatol a helyettes díjai és költségeiért, sőt azok kifizetésének elmulasztása fegyelmi vétség gyanánt bíráltatik el, addig a külföldi, jelesül a német joggyakorlat szerint a helyettes költségeiért csak az ügyfél vonható felelősségre. Erre hivatkozott a berlini ügyvédi kamara a budapesti ügyvédi kamara, választmányának egy konkrét esetből kifolyólag hozzá intézett átiratára, melyben felelősségre kérte vonni azt a berlini kollégát, aki megtagadta a budapesti helyettes díjai kiegyenlítését. .V budapesti ügyvédi kamara ezt a választ a Kamarai Közlöny legutóbbi számában 599/1931. sz. értesítés kapcsán vette tudomásul, azt ajánlván tagjainak, hogy a német állásfoglalással szemben azonos álláspontra helyezkedve, a jövőben német kartárs helyettesítési megbízásainál a megbízó ügyvéd szavatosságát előzetesen kössék ki és kérjenek megfelelő előleget. Mi ezeket a konzekvenciákat természetesen le fogjuk vonni és ezzel legalább némileg kiegyensúlyozni azokat a hátrányokat, melyek jelenleg a helyettesítés terén anyagilag fennállanak. Ha ugyanis a német törvényhozás ma még azt is vitássá teszi, hogy a helyettesítő ügjrvéd a megbízás puszta fényénél fogva felel-e a helyettes költségeiért, akkor még kifejezett szavatosságvállalás esetében is még nagyon soká kell várnunk, míg az ilyen szavatosságból eredő kötelezettség nemteljesítése ügyvédetikai defektusnak fog számítani. Azonban a téma azzal, hogy a külföldi helyettesítő kolléga szavatosságot vállal esetről-esetre a helyettes költségeiért, még koránt sincs elintézve. A helyettes is tudni akarja, hogy kivel áll jogviszonyban, kinek felel cselekményeiért vagy mulasztásaiért, az ügyfélnek-e, a helyettesítő kollégának-e, avagy mindkettőnek. Nálunk az Ü. R. f>8. §-a világosan rendelkezik e részben és a helyettes felelősségét csakis abban az esetben állapítja meg, ha a fél értesítése és beleegyezése mellett történt a helyettes megválasztása. A Pp. 102. §-a ezen a rendelkezésen mitsem változtatott, amennyiben itt csupán a helyettes legitimálása Szempontjából határoztatott meg a meghatalmazásban foglalt jogok terjedelme. Azzal tehát, hogy a külföldi helyettesítő kolléga külön elvállalt szavatosság révén felelni fog a mi költségeinkért (akár peres, akár perenkívüli eljárásokban), még nem vált a helyettes megbízójává, neki tehát nem is felelünk semmiféle tekintetben, annál kevésbbé, mert a nőmet judikatúra szerini ő csuk a közvetítő szerepéi viszi. Ez az ő jogi állása. Léderer Aladár. Kettős zárlat egy város ellen. A napilapok híradásai folytán úgyszólván köztudomásúvá vált, hogy Kőszeg szabad királyi megyei város ellen egyik hitelezője, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szombathelyi fiókja végrehajtást vezetett és végrehajtási zárlat elrendelését kérte, amit a kőszegi kir. járásbíróság el is rendelt. Ez az eset, bár szomorúan tükrözteti vissza, a mai gazdasági helyzet képét, önmagában véve mégsem tarthatna számot arra, hogy a jogásztársadalom szempontjából itt vele foglalkozzunk s hogy ezt megtesszük, arra az a körülmény indított, hogy a, végrehajtási zárlat elrendelése után Vas vármegye alispánja a közigazgatási zárlatot is elrendelte. A közigazgatási zárlat elrendelése ugyanis, tekintettel a mái- elrendelt bírói zárlatra, egyrészről azon problémát vetette fel, hogy helye lehet-e párhuzamosan két zárlati intézkedésnek és rendelkezhet ik-e egyszerre két különböző zárgondnok a város vagyonkezelése felett, ezenkívül, hogy azon okból, hogy a közigazgatási zárlat is elrendeltetett és közigazgatási zárgondnoka is van a városnak, helye lehet-e a végrehajtási zárlat megszüntetésének. A közületek háztartását ugyanis tételes törvények szabályozzák, ezekben a törvényekben megállapított vagyonkezeléstől eltérni nem szabad. Ennek pontos őre és végrehajtója a közigazgatási zárgondnok, ám mi szerep jut, akkor a végrehajtási zárgondnoknak? Kőszeg városa mindezen szempontok tisztázása végett kérvényt is nyújtott be a kőszegi kir. járásbírósághoz a végrehajtási zárlat megszüntetése iránt. Ezen kérvényének mindenekfelett nyomós indokot az ad, hogy a közigazgatási zárlatot szabályozó 1886: XXII. tc. 117. §-a értelmében a közigazgatási zárlat a végrehajtási törvény 254. §-ában fenntartott, zárlatok hatályával bír. Ezen kérelem elbírálása kétségen kívül nehéz és a judikatúrában úgyszólván páratlanul álló jogi probléma és annak eldöntése igen nehéz feladat elé állítják az illetékes bíróságot. A bírói zárlat megszüntetését, Kőszeg városa a fentebb körülírt ok mellett még a végrehajtási zárlatot legújabban szabályozó 34,000/1931. I. M. sz. rendeletre való hivatkozás mellett is kérte, amely körülménynek a felemlítése szintén érdemes, mert ezen kérdésben hozandó határozat kétségen kívül hozzá fog járulni a rendelet, alkalmazása körül követendő helyes gyakorlat kialakításához. Háztulajdonos perreutasítása. A sorrendi tárgyalásokon naponkint előfordul, hogy a hitelezők a házt tilajdonofl bejelentett elsőbbségi követelését kifogásolják és ekkor a bíróság perre utasítja a háztulajdonost. A peri záros határidőn belül meg kell indítani. Ez a per azonban merev formasággá alakul át, mert a hitelezők a, perindításról értesítést nem nyernek, sőt ha fizetési meghagyás kibocsátását kéri a háztulajdonos, akkor még tárgyalási terminust sem tűz ki a bíróság és így a végrehajtást szenvedett minden további nélkül «elma kacsolt áthatja magát». A nélkül, hogy a háztulajdonosok ellen azt a vádat emelnők, hogy esetleg fenn nem álló házbértartozást perelnek, módot kellene adni arra, hogy a hitelezők a tárgyalásról és a beadott fizetési meghagyásról értesítést nyerjenek. Szükség van erre azért, hogy érdekeik megóvása végett ezen eljárás során a perbe beavatkozhassanak, illetve meg kellene adni azt a jogot, hógy a fizetési meghagyásnak is ellentmondhassanak. A mai jogállapot szerint az egész perreutasítás üres formaság. Ifj. dr. Gergely Ernő. Sajtószemle. Az ügyvéd: december hó 25-i -zárna Vezércikkében Gál Jenő felhívását közli, hogy a kamarai választásoknál a kisebbségi jogok is érvényesüljenek és hogy a budapesti kamara választmányának létszámát 100-ra emelje fel, lehetőleg még a februári kamarai választások előtt. Oppler Emil «tempora mutantur» címen hangoztatja, hogy a kamara érdekképviseletté váljék és az ügyvédség foglalkozzék tüzetesebben a gazdasági kérdésekkel. Ugyancsak éles hangon üzen háborút a kamarai választások közeledő terminusa alkalmából Bernfeld Imre «Fiatalok csatasorba* című cikkében a kamara jelenlegi vezetőségének. Ballagi Ernő «A kenyér, mely fogy» című cikkében az ügyvédi nyomorúság jelszavával agitál és programúiként az önérzetet és jogos érdeket írja zászlajára. Móra Zoltán Mendelényi Lászlónak az ügyvédség bifurkációja kérdésében megjelent cikkeivel foglalkozik. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 6900/1931. M. E. sz. rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetése tárgyában. (Transzfermoratórium.) (1931. dec. 23. Budapesti Közlöny.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., S»atay-u. 3. (Tel.: 20-3-9Ü.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : GéCEy Kálmán.