Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 6. szám - A választás mérlegét

22 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 6. SZÁM. Á bevételek viszont forrás szerint : írat másolati jegyek bevétele 87,638-—P kamarai hozzájárulás 28,000-— « ügyvédi vétívek jövedelme . 15,188-11 « egyéb önkéntes hozzájárulások 490 — « Összesen 131,316-11 P Különösen figyelemreméltó, hogy az igénybevett íratmásolatok forgalma állandóan jelentékeny emelkedést mutat és az irat-másolati jegyek bevételeként előállott 87,638 pengőből 76,184.60 P esik a bíróságoknál már igénybevett írat másolatokra, amelyek forgalma az 1930. évben kitett...: 20,778-30 P, az 1931. évben kitett.... 55,406-30 P. A jelentés elégtétellel állapítja meg, hogy a jelenlegi bevételi források mellett a bevételek a kiadásokat túlhaladják, amely sufficit természetszerűen a megindulással kapcsolatban előállott deficit törlesztésére szolgál. Miután pedig 1932. márciustól kezdődőleg az amortizációs kötelezettség a megindulással kapcsolatban szolgálatba helyezett gépek tekintetében megszűnik, a kiadások ettől kezdve jelentékenyen csökkenni és így a deficit letörlesztésére szolgáló havi bevételi felesleg előreláthatólag jelentékenyen emelkedni fog, úgyhogy a kamarai hozzájárulás változatlan fenntartása esetén remélhető, hogy a jövő évben a bírósági gépírószolgálat deficitje teljesen eltűnni fog, sőt ettől fogva 100-nál több teljesen kifizetett írógép fog az OÜSz bírósági gépírószolgálata rendelkezésére állani. Pap József elnök bejelentette, hogy Ribáry Géza előadása alapján a bírósági gépírószolgálat kérdésével az elnöki tanács is foglalkozott, és a kamara elnöki tanácsa pártolólag terjeszti a választmány elé az Országos Ügyvédszövetség azon kérését, hogy a budapesti osztály által fenntartott bírósági gépírószolgálat javára az 1931. évi rendes közgyűlés által megszavazott havi 2000 P kamarai hozzájárulás változatlanul folyósíttassék, az elnöki tanács azonban kikötendőnek találta, hogy az OÜSz vállaljon kötelezettséget arra nézve, miszerint a kamara által folyósított és folyósítandó hozzájárulási összegek az ügyvédi kamarának visszafizettetni fognak, mihelyt a bírósági gépírószolgálat jelenlegi deficitje teljesen eltűnik az ennek megtörténtével jelentkező bevételi feleslegekből. Miután pedig az Országos Ügyvédszövetségtől idevonat kozólag bekért kötelező nyilatkozat beérkezett, amely kötelező nyilatkozat szerint a deficit ledolgozása után jelentkező havi feleslegek elsősorban és kizárólag a kamarai hozzájárulás címén folyósított összegek visszafizetésére fognak fordíttatni, ennélfogva elnök szavazásra teszi fel a kérdést, hogy hajlandó-e a választmány a havi 2000 P hozzájárulás további folyósítását engedélyezni. Erődi-Harrach Tihamér elismeréssel adózik ez intézmény megvalósítóinak, és amidőn indítványozza, hogy ezen érdemekért a kamara választmánya szavazzon jegyzőkönyvi köszönetet, megállapítja, hogy a bírósági gépírószolgálat a bírákat idegölő munkájukban jobban tehermentesítette, mint a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény intézkedései. A választmány a tett indítványok egyhangú elfogadásával elhatározta, hogy a havi 2000 P hozzájárulást a bírósági gépírószolgálatnak folytatólag folyósítja, egyben utasította a kamarai pénztárost, hogy ezen hozzájárulási összegeket a kamara rendes közgyűlése elé terjesztendő költségvetésbe is állítsa be. A kamarai választmány fenti határozata, úgy hisszük, az egész ügyvédség egyhangú helyeslésével találkozik. Ma már az ügyvédség minden tagja meg van győződve arról, hogy a kifogástalanul működő bírósági gépírószolgálatra az igazságszolgáltatás kifogástalan működése érdekében nélkülözhetetlen szükség van, és jóllehet a bírósági gépírószolgálat fenntartásával az ügyvédség óriási terheket vett magára, mégis ezen terheket az ügyvédség az állam mai súlyos helyzetére való tekintettel megadással viseli, annak dacára, hogy a bírósági gépírószolgálatból nemcsak- az ügyvédségnek, hanem ellenkezőleg legfőképpen a bíróságnak van haszna, hiszen e nélkül ma már a bíróságok zavartalan működése el sem képzelhető. Amikor a magyar ügyvédség rendkívül nehéz helyzete dacára a bírósági gépírószolgálat fenntartásával az igazságszolgáltatás segítségére siet, akkor bizonyságot szolgáltat a mellett, hogy alaposan kiveszi részét azon építőmunkából, amelyben egy szebb jövő megalapozására mindenkinek résztvennie kell. Remélhetőleg a bíróságok és az igazságszolgáltatás egyéb tényezői ezen áldozatkészséget mindenkor kellőképpen méltányolni is fogják. Érdekes statisztikai adatok. A Budapesti Ügyvédi Kamara tisztikara és választmánya tisztújítása alkalmából általános érdeklődésre tarthatnak számot, hogy az egyes funkcionáriusok mióta vesznek részt a kamarai közéletben. A tisztikar tagjai közül Pap József és Baracs Marcell 30 évvel ezelőtt, Blauner Mór 21 évvel ezelőtt, Kramer Emil és Melzer István 17 évvel ezelőtt, Pétery Aladár Szegő Ferenc 14 évvel ezelőtt, Kövess Béla, Grünhut Ármin és Ács Jenő 13 évvel ezelőtt és Lukács Imre 9 évvel ezelőtt kezdették meg kamarai pályafutásukat. A választmány tagjai közül Glasner Samu 20 év óta, Teller Miksa 23, Lőw Antal és Osvárth Ferenc 13, Bene Sándor, Bielek István, Brüll Dániel, Kertész Adolf, Osztern Lipót és Pollacsek Alfréd 12, Bartók Ferenc, Csillag Aladár, Erődi-Harrach Tihamér, Mátyásfalvy Erich, Háy Elek, Lakatos Gyula, Lukács Bernát, Orffy Imre 9. Bálint Artúr, Bródy Ernő, Kozma Jenő, Márton Imre, Medvigy Gábor, Perényi Zsigmond, Polák Géza, Pőzel István, Rendi Sándor, Spett Elek, Sztehlo Dezső 6, Berencl Béla, Boda Ernő, Gál Jenő, Geőcze Bertalan, Gerlóczy Endre, Gyulai Noé Hugó. Havas Károly, Kadosa Marcell, Káldor Imre, Király Ferenc, Kórody István, Lovas József, Miklós Gyula, Pajor Rezső, Steimr Antal, Szatmári Ferenc, Varannai István, Várkonyi Kálmán és Zbnray Gyula 3 év óta tagjai a választmánynak. A fenti kimutatásból látható, hogy a legutóbbi tisztújítás során 19 új választmányi tag került be a választmányba, vagyis a 48 választmányi tisztség közül ^g-adrész új tagokkal töltetett be, ami azon helyes elvnek gyakorlati megvalósítását jelenti, hogy kivételesen hasznos munkát teljesítő tehetségektől eltekintve, a tagok 3 ciklusban teljesített munkásság után friss erőkkel választásonként %-adrészben kicseréltessenek, amely elv helyes keresztülvitele egyaránt biztosítja a kamara életében szükséges kontinuitást, mint pedig azt a lüktető erőt, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kar jogos kívánságai harcos erőkkel megvalósíttassanak. Hírek a bíróságok köréből. A pestvidéki kir. járásbíróság elnöke szíves volt rendelkezésünkre bocsájtani ezen járásbíróság 1931. évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatását, amelynek alapján szívesen állapítjuk meg, hogy ezen járásbíróság a legkitűnőbben vezetett és működő bíróságaink egyike. Az 1931. évben a legnagyobb főlajstromszám 13,008 volt (1930-ban 11,573), feltűnő, hogy míg a vagyonjogi keresetek, váltó- és egyéb fizetési meghagyásra irányuló kérelmeknél csupán kb. 8 %"os emelkedés mutatkozik (5972-ről 6393-ra), addig a büntetőfeljelentéseknél az emelkedés majdnem 300 % (1182-ről 3090-re). Az év végén folyamatban maradt összesen 670 ügy, ami az öszszes beérkezésekhez viszonyítva kb. 5 °/0-ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy átlag az ügyek a beérkezéstől számított 18 nap alatt elintézést nyernek. Még kedvezőbb a helyzet a telekkönyvi iktatmányoknál, amelyeknél a beérkezett darabok száma 23,101 volt, ezzel szemben az év végén elintézetlenül maradt mindössze 206 darab, vagyis a beérkezéseknek nem is 1 %-a, ami azt jelenti, hogy a telekkönyvi darabok beérkezésüktől számított 3 nap alatt átlag elintézést nyernek. A budapesti ügyvédek már csak megszokásból is legtöbbnyire a budapesti közp. kir. járásbíróság illetékességét kötik ki. Jóllehet ez a bíróság is igen jelentékeny mértékben megrövidítette a néhány év előtt még elviselhetetlen hosszii terminusokat, ami a kitűnő elnök és elnökhelyettesen kívül főkép a gép írószolgálatnak köszönhető, mégis megfontolásra ajánljuk ügyvédkartársainknak, nem volna-e célszerűbb sürgős döntést igénylő ügyeknél a pestvidéki kir. járásbíróság illetékességét kikötni, amely valósággal versenyez a budapesti többi bírósággal a jogkereső közönség minél jobb és gyorsabb kiszolgálása érdekében. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség miskolci osztálya meghívására január 23-án este tartotta meg Beck Salamon, a kitűnő magánjogász az OÜSz budapesti osztályának társelnöke előadását «Jellegtartó és jellegvesztő követelések)) címen. Az előadáson megjelent a miskolci ügyvédi kamara és a szövetség helyi osztályának vezetősége, az ügyvédi és ügyvédjelölti kar csaknem teljes számban. Az illusztris előadó Hercz Ödön szövetségi osztályelnök üdvözlése után csaknem egy órán át ismertette nagy tu-