Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 44. szám - Az Országos Ügyvédi Értekezlet

171 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 44. S7.ÁM. megbízatásokból eredő díjak meghatározandó hányadánál; az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet javára leendő beszolgáltatására kötelezze, egyben pedig intézkedjék aziránt is, hogy a kirendelések a kamarák által egybeállított olyan lajstromok alapján történjenek, amelyek összeállítása az igazságügyminiszter hasonló korábbi rendeletének elvi szempontjai alapján következzék be. Végül rámutatott az elnök az ügyvédségnek ama régi óhajára, amelyik a hivatali és erkölcsi inkompatibilitás megszüntetése céljából a községi jegyzők magánmunkálatainak megszüntetésére irányul. A belügyminiszter közvetlen és megértő szavakkal válaszolt a kamarai elnök előterjesztésére, kijelentette, hogy a közigazgatási bíróság átszervezésére és a középfokú közigazgatási bíróság felállítására vonatkozó törvénytervezete már csaknem teljei-en kész, úgyhogy az rövid idő múlva a parlament elé is kerül, a javaslat benyújtása előtt azonban fel fogja hívni a kamarát arra, hogy kiküldendő képviselői útján az előtte megtartandó értekezleten észrevételeit a javaslatra tegye meg. A közigazgatási közmegbízatásokból eredő díjak egy meghatározandó hányadának az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet juvára leendő átengedése kérdésében a miniszter oda nyilatkozott, hogy az igazságügyminiszter korábbi rendeletének szellemében szívesen fog abban az irányban intézkedni, amint azt az ügyvédi kar óhajtja, végül a jegyzői magánmunkálatokra vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy ennek a kérdésnek végleges megoldása az általános közigazgatási reform keretében részéről jóindulatú megfontolás tárgyát fogja képezni. A miniszter igen meleg szavakban adott kifejezést az ügyvédi kar iránt érzett szimpátiájának, kijelentéseihez a kamara elnökén kívül Blauner Mór főtitkár, vitéz Pétery Aladár főpénztáros, Gerlóczy Endre kamarai ügyész és Szegő Ferenc titkár fűztek reflexiókat és végül is a küldöttség őszinte örömmel és megnyugvással vette tudomásul a belügyminiszternek nagy tárgyismeretre valló, meleg szívtől sugalt közvetlen, értékes és megértő nyilatkozatát. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke által megvalósított havonkénti ügyvédi értekezletek mind nagyobb érdeklődés mellett tartatnak meg. A második ilyen értekezleten — november 12-én — Fuchs Lajos nyíregyházi ügyvéd tartott előadást a korlátolt felelősségű és csendes társaságokról, ismertetve ezen társasági formának külföldi fejlődését, a vonatkozó hazai jogszabályokat és gyakorlatot, valamint az ügyvédi érdekeket védő rendelkezéseket. Az érdekes és tartalmas előadásért a kamara elnöke mondott köszönetet. Ezután az értekezlet különböző kari érdekeket érintő kérdésről tárgyalt. Ne felejtse el az ügyvédi vét ívet a bírósághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2., 3. számú rovatok). Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség ezúton is felhívja kartársaink ügyelmét arra, hogy a kötelező költségelőlegkérés tárgyában az igazgatótanács által hozott határozatát tartalmazó figyelmeztél ő táblát mindenki vegye meg és látható helyen függessze ki irodájában, mert csak úgy fogja az ügyvédi kar ennek az akciónak kétségtelen anyagi előnyeit élvezni, ha ebben a kérdésben minden ügyvéd szolidáris. A Wienben megjelenő Internationales Anwaltsblatt októberi száma is nagy jelentőséget tulajdonít az OÜSz ezen mozgalmának és német fordításban közli a figyelmeztető tábla szövegét. A táblákat az OÜSz kasírozva darabonként, egy pengőért, keretezve 2'50 P-ért árusítja. A rendelések teljesítéséről Ribáry Géza ugyvódi irodája (VI., Andrássy-út 2.) gondoskodik. Az Országos Ügyvédszövetség szombathelyi osztálya november hó 19-én tartotta meg az osztály tagjainak nagy érdeklődése mellett tisztújító osztályülését, amelyen elnökké Országh László Szombathelyi ügyvédet választották meg, aki nagy programmbeszédében — amelyről részletesebben legközelebbi számunkban fogunk beszámolni — általános helyeslés közben az ügyvédség legsürgősebb teendőivel foglalkozott. Az osztály titkára : Schleiffer Sándor szombathelyi kartársunk lett. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya f. év november 12-én Benedek Sándornak, a közigazgatási bíróság másodelnökének elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgya Nagy Dezső Bálint ügyvéd előadása volt : Kívánatos-e a törvénykezési illetékek lerovási rendszerének reformja ? Az előadó az egy évvel ezelőtt kibocsátott 5800/1931. I. M. számú rendeletből indult ki, amely az ügyvédeknek a törvénykezési illetékekért való elsősorbani felelősségét felfüggesztette, de hozzáfűzte, hogy ezt abban a reményben teszi, hogy a törvényhozás a törvénykezési illetékek befolyásának biztosítása céljából a Pp. rendelkezéseit módosítani fogja. Ebben az irányban azután egyes ügyvédek részéről több irányban történtek kísérletek, előadmányok és tervezetek készültek, amelyeket az előadó ismertetett. Majd ismertette a német rendszert, amely a peres eljárást három fázisra (idézés, bizonyítás, határozat) osztja s amely szerint a bíróság az egyik fázisból nem mehet át a másik fázisba addig, amíg az egyes fázisok után megállapított illeték leróva nincsen. Ezután bemutatta az általa és Horváth László budapesti ügyvéd által a Budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából készített tervezetet. Hangsúlyozta, hogy a tervezet készítésénél a fenti rendelet utasításszerű rendelkezését és azt tartották szem előtt, hogy a nagy adminisztrációt és hatalmas apparátust igénylő leletezési rendszert a tervezet a lehetőségig kiküszöbölje. Ezt a tervezet az 1914 : XLIII. tc. rendszerének egyébkénti fenntartása mellett oly módon véli elérhetőnek, hogy az illetékhiánnyal beadott beadványokat, amennyiben az illetékhiányt felhívás dacára nem pótolják, visszautasítani, illetve azt rendeli, hogy a beadványok addig az iratokhoz ne csatoltassanak, amíg az illetékhiány pótolva nincsen. A határozati illetékek lerovásának biztosítására pedig az szolgálna, hogy a bíróság az elsőbírósági határozatot addig meg nem hozhatja, amíg a határozati és az eljárás folyamán felmerült egyéb (jegyzőkönyv, mellékleti stb.) illetékeket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban és egyes más esetekben — mint pl. pergátló kifogás, igazolás stb. esetében — azonban az eljárás visszaélések lehetővététele nélkül nem volna alkalmazható, miért is ezekben az esetekben a leletezési rendszert meg kellett hagyni. Az előadó végül részletesen foglalkozott a tervezettel szemben felmerült aggályokkal és kifogásokkal, azokat részben megcáfolta, részben pedig maga is rámutatott arra, hogy a tervezet igen sok tekintetben adott esetben lényeges javításokra és tökéletesítésekre szorulna. Az előadás nyomán keletkezett vitában Doroghy Kálmán és Giskan Jakab ügyvédek vettek részt, végül az elnök tette meg észrevételeit és rámutatott arra, hogy a német perrendtartás simán és zökkenés nélkül vitte keresztül ezt a rendszert olyformán, hogy a pénzügyi hatóságoknak a törvénykezési illetékek körül semmiféle teendőjük nincsen. Ügyvédi Egyesületek. Az elmúlt héten megtartott előadások közül igen nagy érdeklődés kísérte Markos Olivér kir. ítélőtáblai bírónak a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályában ((Törvényes kamat, késedelmi kártérítés, kamatelévülés» címén megtartott előadását, amely a ma annyira aktuális témát minden vonatkozásban élesen és rendkívül nagy készültséggel világította meg. A Civiljogászok Vitatársaságában Görög Frigyesnek az új gazdavédelmi rendeletről megtartott előadását hallgatta nagy élvezettel és érdeklődéssel a nagyszámban megjelent jogászközönség. Előadó egyrészt a 6300. számú rendelet előzményeinek politikai és gazdasági vonatkozásaira mutatott rá, amelyek a rendeletnek ilyen formában történt megjelenését indokolták, másrészt ismertette és kritikával kísérte a rendelet egyes szakaszait. A Magyar Jogászegyletben f. hó 19-én a Nemzetközi Jogi Egyesület oxfordi kongresszusáról tartott beszámolóról, valamint Külley Rhorer Viktor kir. ítélőtáblai tanácselnök úrnak ((Életbiztosítási joggyakorlati) címmel megtartott, végül a Budapesti Ügyvédi Körben Simon Mihály Pálunk a hitbizományok új jogszabályairól megtartott értékes előadásáról legközelebbi számunkban fogunk megemlékezni. Karácsonyi utazás. Az «Ügyvédek Turista Egyesülete* 1932. december 24. és 1933. január l-e között kezdő-, haladó- és túrasíelők részére kirándulást vezet Bad Ausseebe. A résztvevők úgy Magyarországon, mint Ausztriában vasúti kedvezményben