Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1932 / 36. szám - Mi hát a teendő? Válasz Ribáry Gézának
142 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 36. SZÁM. azt jelentené, hogy a jegyzőknek az a joga, ami eddig csak mintegy abususként alakult ki, korlátozva bár, de törvényes szentesítést nyerne. Alulírott kamara bizton reméli, hogy a közhangulat idővel mégis csak követelni fogja a köztisztviselői összeférhetetlenséget az egész vonalon, azzal pedig a jegyzői magánmunkálat nem fér össze; addig a fenti megoldást mint átmeneti állapotot és a megvalósítandó tervhez vezető első lépést elfogadhatónak tartja. Azonban szükségesnek tartja, hogy a «fél képviseletére jogosult személy» helyett kifejezetten a (ibejegyzett ügyvéd» legyen megnevezve, vagy pedig ki kellene emelni, hogy a Pp. 95. §-ban említett meghatalmazottakat ez a jog nem illeti meg. A jelenlegi szövegezés könnyen úgy volna magyarázható, hogy ezek a meghatalmazottak is jogosultak a beadványok ellenjegyzésére. Annyival is inkább szükséges verbis expressis kiemelni a «bejegyzett ügyvéd)) jogosultságát, mert a közjegyzők külön meg vannak említve, holott az 1874 : XXXIV. tc. szerint perenkívüli ügyekben szintén a delek képviseletére jogosultak)) fogalma alá tartoznak. Kérjük továbbá, hogy a «megyei város» után tétetnék még hozzá «valamint minden olyan községben, amelyben telekkönyvi hatóság székhelye van». Mindazok az indokok, amelyek a megyei várost illetőleg megállanak, a telekkönyvi hatósági székhelyre is vonatkoznak, ezekben is elég ügyvéd áll a felek rendelkezésére. A 2-ik §-ra az a kitétel, hogy «első bejegyzését tárgyazó kérvényét*, ellentmond annak a következő mondatnak, amely szerint «minden beadványát ellen kell jegyezni)). Helyes szöveg volna nézetünk szerint akkor, ha a 2. § első 11 szavát elhagyjuk. Az 1. és 2. §-ra vonatkozólag ajánljuk a következő szövegezést: 1. §. ((Telekkönyvi bejegyzés jogügylet alapján a felek kérelmére csak a telekkönyvi rendtartás szabályainak megfelelő alakban kiállított és a következő bekezdés szerint készített okirat alapján engedhető meg: Bejegyzés elrendeléséhez — törlés kivételével — törvényhatósági vagy megyei város és olyan község területén fekvő ingatlannál, amely telekkönyvi hatóság székhelye, szükséges, hogy úgy a bekebelezés alapjául szolgáló okiratot, valamint a bekebelezést kérő beadványt bejegyzett ügyvéd vagy kir. közjegyző készítse és ellenjegyezze. 2. §. Bészvénytársaságnak, szövetkezetnek és korlátolt felelősségű társaságnak a cégbírósághoz intézett minden beadványát kir. közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátni. Nem szükséges az ellenjegyzés az olyan beadványhoz, amelyet a kincstár vagy egyéb közintézmény vagy a törvény alapján illetékmentességet élvező intézet törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy készített és ellenjegyzett. (Folytatjuk.) Ügyvédi propaganda. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának 1932. szeptember 21-i ülésén Pályi Gyula indítványt terjesztett elő aziránt, hogy a kamara gondoskodjék arról, hogy a népművelődési tanfolyamokon rendezendő jogi természetű előadások a kamara irányítása mellett tartassanak, hogy ilyként az ügyvédi kar érdekei a propagandisztikus előadások keretében megóvassanak. Ezen indítvánnyal kapcsolatban Bibáry Géza rámutatott az ügyvédi propaganda fontosságára. Utalt arra, hogy ha valamely sorsjátékon vagy lóversenyen egy szegényebb ember nagyobb nyereményt üt meg, a sorsjegyelárusítók és totalizatőrök hamarosan gondoskodnak arról, hogy a nyerőt ért szerencse a lapokban minél nagyobb részletességgel tárgyaltassék, hogy ezáltal a közönséget a további játékban való részvételre animálják. Szükségesnek találja tehát, hogy ha valamely ügyvédi munka által rendkívüli eredmény éretik el, úgy az ügyvédség egyeteme gondoskodjék arról, hogy ez az eredmény a lapokban megfelelően publikáltassék és a laikus közönség állandóan figyelmeztetve legyen arra, hogy minő előnyökhöz juthat akkor, ha ügyvédi segítséget vesz igénybe, és minő károkat szenvedhet, ha ezt elmulasztja. Utalt a Németországban most meghonosított ú. n. kollektív ügyvédi reklámokra, amelyekkel a nagyközönség figyelme felhívható az ügyvédi közületek által pl. arra, hogy az adóvallomások benyújtásának határideje lejárt és ezzel kapcsolatban az adózók figyelmeztethetek lennének, hogy az adóvallomásnak helyes elkészítése minő fontossággal bír és ennek folytán a saját legjobban felfogott érdekükben fekszik, ha ezen munkánál ügyvédi segítséget vesznek igénybe. A kollektívpropaganda teljesen mellőzi az egyes ügyvéd reklamírozását, tehát ügyvédetikai szempontból sem kifogásolható, annak helyes megvalósítása viszont az ügyvédség munkalehetőségeit jelentékenyen szaporíthatja. A kamarai választmány elvileg magáévá tette az ügyvédi kollektívpropaganda tervét és elhatározta, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel ezen kérdéssel az egyik legközelebbi választmányi ülésén fog behatóan foglalkozni, (rg.) Az ügyvédi kamara menzája. A Budapesti Ügyvédúnió még a nyár előtt tárgyalta az ügyvédi menza megvalósításának tervét, melynek célja, hogy ügyvédek és családjaik olcsó áron jussanak ebédhez. A Budapesti Ügyvédi Kamara szeptember 21-én tartott választmányi ülésén a Budapesti Ügyvédúnió megbízásából Bibáry Géza előterjesztette ezen tervet és rámutatott arra, hogy a kamara által újból kivetni szándékolt ínségadó sokkal nagyobb segítséget fog jelenteni a támogatásra szoruló ügyvédeknek, ha az ínségadó eredménye legalább részben az olcsó ügyvédi ebédek megvalósítására fordíttatik, mintha a kamara csakis készpénzbeli segélyezésre fordítja az ínségadó bevételeit. A megejtett számítások szerint 60 fillérért igen kitűnő ebéd volna kiszolgáltatható, amelyért a családos ügyvédek elküldhetnének, egyébként pedig az ebéd a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségeiben, tehát méltó keretben lenne felszolgálva, amely ebédeken a terv szerint felváltva részt venne a kamara vezetősége és résztvennének rendezett vagyoni viszonyok között élő kartársak is annak érdekéből, hogy a kamarai társasebédek kifogástalansága és társadalmi színvonala biztosíttassék. A javaslat szerint az ebédek minden résztvevő által kizárólag ebédjegyekkel lennének kifizetendők, amely ebédjegyet a kamara a nélkülöző kartársaknak teljesen ingyen, kevésbbé rászorult kartársaknak féláron adná, viszont a teljes ár fizetése mellett bárki résztvehetne az ebédeken. Számítva már most arra, hogy a kamara naponta 30 ebédjegyet teljesen ingyen osztana ki, annak a kamarát terhelő költsége kitenne 30x60 fillért, vagyis napi 18 P-t, e mellett kiszolgáltatna 40 ebédjegyet féláron, melynek költsége kitenne 40x30 fillért, vagyis napi 12 P-t, és számítva arra is, hogy az ebéden további 30 egyén résztvenne a teljes 60 filléres ár megfizetése mellett, összesen 100 kartárs volna naponta ebédben részesíthető, amivel kapcsolatban a kamara megterhelése napi 30 P-t, havonta tehát 900 pengőt tenne ki. Kétségtelen, hogy ezen havi 900 P kiadás sokkal nagyobb segítséget jelent a kamara részéről, mintha hat kartárs részesíthetnék egyenként 150 P készpénzsegélyben, aminő összegre az elmúlt évben a kiosztott pénzbeli segítségek átlagosan rúgtak. Figyelembe veendő, hogy az ínségadó címén az elmúlt évben kb 33,000 P folyt be a kamarához és így ha a kamarai ebéd céljaira ezen összegből 10,000 P ki is hasíttatik, még mindig marad kb 23,000 P a pénzbeli segítségek eszközlésére. A kamara választmánya az előterjesztést egyhangúlag magáévá tette és egy szűkebb bizottságot küldött ki a végből, hogy a terv megvalósításának részleteit sürgősen dolgozza ki úgy, hogy remélhető, miszerint ezen áldásos intézmény mielőbb megvalósulni fog. (rg.) Hírek a vidéki kamarák köréből. A Miskolci Ügyvédi Kamara választmánya most állapította meg az ügyvédjelöltek továbbképzésére szolgáló összejövetelek ügyrendjét oly módon, hogy a gyakorló órákat a miskolci és a vidéki ügyvédjelöltek számára külön-külön fogja megtartani. Az összejövetelek központi vezetésére Putnoky Béla miskolci ügyvéd, jogakadémiai magántanárt kérték fel és minden órára három előadó ügyvédjelöltet választottak ki, akik az illető összejövetel előtt 4—5 nappal a további utasítások átvétele végett az azon összejövetel vezetésére felkért előadásvezetőnél jelentkezni kötelesek. A helybeli ügyvédjelöltek közül azok, akik a háromévi joggyakorlatot már betöltötték, írásbeli feladatot is kapnak — teljesen az ügyvédi vizsgához hasonlóan — a helyszínen kiosztandó tényállás alapján. A feladatot kitűnően kidolgozó jelölt lajstromlapján ez a körülmény fel fog jegyeztetni. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara választmánya most terjesztette fel észrevételeit a zugírászatról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag és úgy a közérdek, mint az ügyvédség jogos magánérdekei szempontjából bírálta azt. Kifogásolta, hogy a községi jegyzők eddig tűrt magánmunkálatait quasi törvényesíti az 1. §, amely az ellenjegyzést csak törvényhatósági és megyei városoknál kívánja meg. A 2. §-sal kapcsolatban az egyéni cégek bejegyzésénél is a kötelező ügyvédi ellenjegyzést kéri. A 3. §-t törlendő-