Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 35. szám - A racionalizált iratminták [1. r.]

140 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 35. SZÁM. (Mulasztási Ítélet.) A butlat>rsti központi kir. járnsbirösá'j Felperes : í!*?*!£Í¥f<É! képv Dr. Eszes János ügyvéd Budapest, V.. Allcotmány-u. 20. Alperes: I- Préda Pál és II. Préda Pálné szül. Fehér lto Kereseti kérelem : Köteleztess enek alperesek egyetemlegesen &0JP_ tőke, e tőke után [932. évijúnius hó t. napjától járó 5 %-OB kamat és a perköltség megfizetésére, 15 napi teljesítési határidő mellett Mulasztási ítélet: A Magyar Szent Korona nevében! A bíróság a kereseti kérelem értelmében határoz. Perköltség : .«>. P Budoges^ \§%2 év szeptember hó jtó napján. B. Ü. U. mintája. 3i. ny. sz. mulasztási ítélet. Az Országos Gyám- és Nyugdíjintézet és a közmegbízatásból származó díjak. A m. kir. minisztérium 1050/1932. M. B. számú rendelete— a közmegbízatásban eljáró ügyvédek és egyéb személyek részére a bíróság eló'tti eljárásokban megállapított díjak egy részének ügyvédi jóléti céltikra fordítása és a kapcsolatos intézkedések tárgyában — címmel nem fedi azt a célt, melyet a cím ígér. A rendelet módosítandó és kiegészítendő', mert az mai tartalmával nem funkcionál. Ezúttal csak a szembeötlő hiányokra utalok : 1. Az első szakasz a közmegbízatásban eljáró ügyvédek és személyek körét «a csődtömeggondnokra, vagyonfelügyelőre, ügygondnokra, zárgondnokra és házasságvédőre szorítja. Ez a felsorolás nem meríti ki az ügyvédi közmegbízatások körét. 2. Ugyanezen szakasz szerint a megbízásnak bíróságtól kell származnia. Kiegészítendőnek tartom ezt a rendelkezést azzal, hogy a megbízás származhat közigazgatási hatóságtól is. Itt elsősorban gondolok azokra a gondnoki kirendelésekre, melyeket a gyámi törvény és az örökösödési eljárás ír elő. Például az árvaszékek által kirendelt gondnokok díjainak egy része tekintélyes összegekre rúg. 3. Ugyancsak e szakasz csak (iMegállapítotb) és übefólyU díjak egy részének befizetésére kötelezi az ügyvédet. A rendelet készítője nem gondolt a következő esetekre : Dr. Serény István sk. bíró. A kiadmány hiteléül: Kis Péter sk. sh. tisztviselő. Ha az eljárás perenkívüli egyességgel végződik, az eljárás szünetel vagy azt a felek megszüntetik, a bíróság díjat megállapító határozatot nem hoz. Ha a bíróság díjmegállapító határozatot hoz, de az ügyvéd azt bármi oknál fogva nem szorgalmazza vagy azok egy részét anyagi megszorultságában elengedi. Megannyi kérdés vetődik fel e ponttal kapcsolatban. Ezekre azonban helyszűke miatt nem térhetek ki. Fundamentális elvként állítom azonban fel azt, hogy a díjak «egy része» olyan szolgáltatás, melyről az ügyvéd nem mondhat le. Szerény véleményem szerint azonban még a ma fennálló rendelet keretén belül is lehetne sok üdvöset cselekedni s ezzel nem szabad késlekedni, mert minden elmulasztott nap súlyos károkat okoz az összügyvédség érdekeinek. Meitner Hugó. Sajtószemle. Kincstári magánjog címen mélyen szántó tanulmány jelent meg Ballá Ignác tollából a Polgári Jog utolsó számában. A szerző a jogellenes jogot ismerteti. A kincstár helyzetét vizsgálja adósi hitelezői minőségben s arra az eredményre jut, hogy sem jogilag, sem etikailag nem indokolható az az elő* nyös helyzet, melyet a kincstárnak minden jogviszonyában részére a ((kincstári magánjog* teremt. A részvényjogi hűtlenség kérdésével foglalkozik Szenté Andor a Kereskedelmi Jog legutóbbi számában. A némít hiteijogi gyakorlat ismertetése kapcsán muíat reá azokra a kérdésekre, melyek a társaság érdekeivel ellent ét es részvényesi külön érdek érvényesülésével kapcsolatban előállanak. Az idegen kézrekerülés veszélye tárgykörében kialakult német bírósági gyakorlatról ugyancsak beszámolót ad. Csehszlovák Jog augusztus 25-i száma Reichard Ernő kassai ügyvéd «Az állam és a bírák felelőssége a szindikátusi törvény értelmében* címen egységes képét adja a szindikátusi törvény rendelkezéseinek és az ennek alapján kifejlődött joggyakorlatnak. Ismerteti az 1871 : VIII. tc. rendelkezéseit, amely a bíró vagy bírósági hivatalnok által szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett kötelességszegésből eredő és perorvoslattal el nem hárítható kárért csak akkor jiette felelőssé az államot, ha a kárt hivatalos minőségben elkövetett sikkasztás okozta. Ezen a rendelkezésen lényeges változtatást eszközölt az 1920. évi 270. sz. törvény azzal, hogy ilyen károkozás esetén a vétkes bírói tisztviselőt mint főadóst, az államot pedig mint készfizető kezest tekinti. Szerző ezután részletesen ismerteti a szindikátusi jogigény anyagjogi feltételeit, a törvénynek a bírósági tisztviselőre vonatkozó meghatározását, továbbá a kártérítési érvényesítésére vonatkozó alaki jogszabályokat, melyek szerint a Pp. 600. §-ának analógiájára a kárigény a területileg illetékes felsőbíróságnál nyújtandó be. Oesterreichische Anwaltszeitung szeptember 8-i száma Bobért Earplus «Zur Eeform der Gewerbeordnung» című terjedelmes cikkében számot ad a készülő ipartörvényreformról, amelynek az összes hivatalok tehermentesítése lenne a célja. Néhány újítás bevezetését indokolja, illetőleg javaslatait ismerteti az új törvényre vonatkozólag. Leo Martius «Der Beweis durch Sachverstándig bei strafbaren Unfállen» című cikkében a szakértő szemszögéből világítja meg a kérdést. Deutsch Maurus ismerteti a magyar ügyvédekre vonatkozó új rendelkezéseket, így a 31,600/1931. I. M. sz. rendeletet, mely cikkében a magyar viszonyok alapos ismeretéről tesz tanúságot. Harry Herz-Frankel dKanganmerkung und Hypothekarkredit» című nagyon érdekes cikkében részlet esen foglalkozik a rangfeljegyzés intézményének nagy jelentőségével és ismertetése során sokban ráismerni a magyar jelzálogtörvény (1927: XXXV. tc.) rendelkezéseire. A racionalizálási ankét határozata, szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9Ő.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.