Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 33. szám - A Nemzetközi Ügyvédúnió hágai kongresszusa [1. r.]

33. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 131 Nem mulaszthatjuk el tiltakozó szavunkat felemelni a statáriumot fenntartó rendelet intézkedéseivel szemben. Részint a háború, részint a kommunizmust követő zavaros idők indokolták akkor a rend fenntartását ultima ratióként megóvó statáriális rendszabályokat, de 12 évvel a forradalom után nem volt indokolt annak a fenntartása és még kevésbbé indokolható annak mai széleskörű kiterjesztése. A biatorbágyi embertelen merénylet vetette fel e kiterjesztés gondolatát abban a hiszemben, hogy azt kommunisták vagy más felforgató elemek követték el, de ez a feltevés utóbb nem bizonyult valónak. Kifogásoljuk tehát azt is, hogy a rendelet taxációja túlterjed a szükségesen, mert csak a közrendet általánosan veszélyeztető vagy felforgató motívumú bűncselekményekre kellene fenntartani. A közhangulat figyelése alapján megállapíthatjuk, hogy az irreparábilis halálbüntetések a társadalomban inkább nyugtalanságot keltenek, mint megnyugvást. * * * Panaszoljuk, hogy kevés oly rendelet lát napvilágot, melyhez néhány nap múlva pótrendelet ne jelennék meg. Ez is csak a közönség bizalmatlanságának fokozására alkalmas, mert kételyeket támaszt a jogszabályt alkotó tényezők arra valósága tekintetében. Hírek a bíróságok köréből. Hanskarl Sándor budapesti kir. törvényszéki tanácselnök hirtelen elhalálozott. Érdemes, derék munkást vesztett benne a jogászközönség. Igen jóindulatú, szeretetreméltó egyéniség volt ; előzékenységét, tudását, jó szívét és odaadását mindannyian fájdalmasan nélkülözzük. Utódjáról még nincs döntés. A tömegnapi felhívások a pesti és budai •oldalon nem egyformán zajlanak le. A budai oldalon a felhívások félóránként történnek, a pesti oldalon az óránkénti felhívások a divatosak. A félórás felhívások jobban beváltak. Ez természetes is, mert ezzel azt lehet elérni, hogy a megidézettek legkésőbb egy félórás várakozás után bírájuk elé kerülnek. Az órás felhívásnál a várakozás is lehet egy teljes óra. Vájjon mi akadálya van annak, hogy a Budán jól bevált rendszer Pesten is gyökeret verjen? Az ügyvédség örömmel üdvözölné az időt takarító reformot, a referensbírák ugyancsak kellemesebb helyzetben vannak a megosztott kiosztások mellett, egyedül a csoportfőnökök részére jelentene némi munkatöbbletet az, hogy nem két, illetve három, hanem négy, illetve hat időpontban kellene felhívást tartani. A többletmunka igen csekély, viszont a nagy tömeggel való bajlódás, zavar elkerülése még a többletmunka figyelembevétele mellett is nyereségként könyvelhető el. Ne zárkózzék el az ügyvédi vétívek útján való kézbesítések elől, mert ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló újítás. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédek Turista Egyesülete elhatározta, hogy a Máv. által indított filléres vonatok igénybevételével az ország másmás'részeibe is vezet túrát. Ezen túráknak a célja nemcsak az illető országrész megismerése, hanem az azon vidéken lakó kartársakkal való érintkezés felvételével a kari szolidaritás kifejlesztése. Az első ilyen túrát az elmúlt vasárnap Tatatóvárosra vizet le az egyesület. Az egyesület f. hó 13-án, kedden este 1j2l órakor tartja választmányi ülését az Ügyvédi Kamara kis tanácstermében. A választmányi ülés tárgysorozatán szert pel az egyesületnek a Magyar Turista Szövetségbe való felvételével kapcsolatos ügyek, az őszi és téli munkaprogramm, tagfelvételek és a többi folyó ügyek. Folyó hó 10. és 11-én az egyesület a következő túrákat vezeti : Szeptember 10. Holdvilágtúra. Pomáz— Csobánka—Solymárifal—Hűvösvölgy. Vezető : Kancuker Géza. (Tel.: 90-1-78.) Találkozás : !/24 órakor a Pálfy-téren. Szeptember 11. 1. Dorog—Kétágúhegy— Feketehegy — Klastrompuszta — Leányvár. Vezető: Pozsgai Andor. (Tel.: 17-1-17.) Találkozás : ^8 órakor a nyugati pályaudvar III. osztályú várótermében. 2. Ördögorom — Csillebérc — Lóhegy — Budaörs. Vezető : Loschitz Ferenc. (Tel.: 55-6-46.) Találkozás : 9 órakor a farkasréti villamos végállomás. 3. Keszthely (filléres vonattal). Vezető: Szóld Ferenc. (Tel.: 85-2-85.) Találkozás: 3/46 órakor a Keleti pályaudvar nagy pénztártermében. Csak előre jelentkezettek részére. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyvédi kamarai díjszabás 50%-ának kikötése. A fellebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapításként vette át az elsőbíróság ítéletéből azt, hogy a peresfelek között volt átalánydíjazás helyett az 1927. évi március havában az az új megállapodás létesült, hogy 1927. január 1. napjától kezdődően a felperes az alperes javára végzett ügyvédi ténykedések díját kész kiadásain felül a győri ügyvédi kamara által kibocsátott legkisebb díjszabás 50°/o^oan igényelheti tőle, és hogy ez alkalommal a jelzett díjszabás egy példányát tájékozódás céljából az alperesnek állandó rendelkezésére át is adta. Nem vitathatja tehát sikerrel az alperes, hogy e megállapodás irányadó voltának kezdőpontját a fellebbezési bíróság elmue kockáztassa eredeti okmányait. használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja V.,Vadász-u. 28 műhely Telefon235-30 lasztotta volna megállapítani, mint ahogy nem hivatkozhatik a marasztalás csökkentését indokoló körülményként arra sem, hogy a felperes elmulasztotta őt kellő módon tájékoztatni az új megállapodással járó kötelezettség lényegesen súlyosabb volta felől is. Az új megállapodás értelmében járó díjazás összege ugyanis nemcsak a megállapodásban meghatározott díjszabáshoz, hanem a felperes előtt ismeretlen ahhoz a körülményhez is igazodott, hogy az alperes érdekében hány esetben válik szükségessé a jövőben a felperes eljárása s az egyes eljáráshoz minő vagyoni érdeke fog fűződni az alperesnek. A nem vitás tényállás szerint a felperes az általányban való díjazástól való eltérés indokaként az eljárások számának bekövetkezett és még várható felszaporodását megjelölte az alperes előtt. Az alperes tehát ebből és az átadott díjszabásból külön felvilágosítás nélkül is kellően tájékozva volt a felől, hogy fizetési kötelezettsége a jövőben a szükséges eljárások számához képest és az ügyekben képviselt érdek nagysága szerint az addigi díjátalányként meghatározott 10 mm búza értékénél szükségképpen nagyobb lesz. Tudnia kellett ezt már azért is, mert mint nagyobb terjedelmű ingatlanon gazdálkodó biiíokosnak az eltérés további okaként a búza értékének fokozódó esését is ismernie kellett. Az alperes, a fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata szerint, a fellebbezésében felhozott egyéb kifogásainak elejtésével már egyébként is csak a felszámított díjak mérséklését kérte. Az ekként módosított fellebbezési kérelme m( llett helyesen indult ki a fellebbezési bíróság az ügy eldöntésénél egyedül abból az álláspontból, hogy az elsőbírói ítéletben az alperes terhére megállapított marasztalási összeg csökkentésének csak akkor lehetne helye, ha a felperesnek a győri ügyvédi kamarai díjtáblázat alapján 50 °/0-os levonással összeállított költségjegyzéke terhesebb kötelezettséget róna az alperesre, mintha a felperes munkadíja és kiadása az 1874. : XXXIV. tc. 54. §-ában és a Ppé. 18. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest állapíttatnék meg. Ehhez az állásponthoz képest a fellebbezési bíróság az 1874 : XXXIV. tc. 54. §-a és a l'pe. 1*. §-a értelmében figyelembe veendő összes körülmények szem előtt tartásával állapította meg azt, hogy a felperes a nem vitásan elvégzett ténykedéséért bírói megállapítás esetében mely ügyekben igényelheti a költségjegyzékben foglalt felszámítással egyenlő összeget és mely tételeknél mutatkozik többlet felszámít ás ahhoz az összeghez képest, amelyhez a felperes bírói megállapítás esetén jutna. A fellebbezési bíróságnak ez az eljárása nem eshetik kifogás alá az alperes által felhozott abban az esetben sem, ha a kereset alapjául vett megállapodás joghatálya megállapítható nem is lenne. Ugyanis az általánydíjazásra való megállapodás az alperes szerint is kölcsönös elállás következtében már megszűnt ; újabb megállapoelás nélkül tehát a felperes munkadíjának megállapítását költségjegyzék alapján és bírói meg-