Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 32. szám - A látszatadó és az ügyvédi kar

126 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. SZÁM. mond referádáját Horváth Andor vette át, míg helyére a 30. számú tanácsba Medveczky László kir. törvényszéki bíró került. Az elhunyt Szalay Béla tanácsának vezetését most már végleges hatállyal Knoblauch Rezső tanácselnök vette át. Tóth László id iglenesen a beteg Petheö Kornél ügyeit viszi. Ügyvédi Egyesületek. Ügyvédi zenekar. A Budapesti Ügyvédi Körhöz indítvány érkezett, amely szerint a kör kebelében az orvosok zenekara min­tájára ügyvédekből álló zenekar szervez­tessék. A kör választmánya az indítvány megvalósításának munkájával Révay Bódog budapesti ügyvédet, a kör másodelnökét bizta meg, aki ezúton is kéri a kollégákat, hogy a kérdést érdeklő' minden bejelentéssel vagy indítvánnyal hozzá fordulni szíves­kedjenek. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyvédi iroda gondnoka a befolyt pénzt az ügyfélnek köteles kiadni, nem pedig az elhalt ügyvéd özvegyének. Az Ügyvédi Eend­tartás 48. §-a értelmében az ügyvéd köteles a fél megbízása folytán behajtott pénzt hí­ven őrizni, a behajtásról a felet rögtön érte­síteni és azt a fél kívánatára és annak utasí­tása szerint azonnal kiszolgáltatni vagy eset­leg letétbe helyezni (1912 : LIV. tc. 18. § 7. bekezdése). Ez a kötelesség nemcsak a megbízott ügyvédet, hanem az ő irodája ré­szére kirendelt gondnokot is terheli, ha a pénz a gondnok kezéhez folyt be ; mert a kiszolgáltatás vagy esetleg letétel köteles­sége az ügyvitelből is következik és össz­hangban van a gondnoki tisztből folyó kötel­mekkel is. Azt pedig a gondnoknak ügyvédi minősége (tiszte) hozza magával, hogy az ő eljárása miatt az Ügyvédi Bendtartás 66. §-a szerinti panasszal lehet élni. Ezek szerint a panaszlott ügyvéd a pana­szosokkal (az ügyfelekkel) szemben nem volt jogosítva a kezéhez befolyt fenti ösz­szeggel-aképpen rendelkezni, hogy azt az ügyfelek beleegyezése nélkül az ügyvéd öz­vegyének adta ki. Felelős tehát, a panaszo­sokkal szemben azért az összegért, amelyet a panaszosok özv. X-nétól még nem kap­tak vissza. (P. VI. 6312/1931. Elnök: Rácz, előadó : Koós.) Az ügyvéd felelőssége Írnokának mulasz­tásáért. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti megállapítása, hogy X. ügyvédi írnok alperest a szóbanforgó árverés foganatosítása körül — annak foly­tán, hogy a lefoglalt tehén helyett árverésen a felperes tehene adatott el — vétkesség terheli, miért is ezzel a jogellenes magatar­tásával a felperesnek okozott kárt saját sze­mélyében megtéríteni köteles. Az irányadó tényállás szerint nevezett X. a szóbanforgó árverés foganatosításánál Z. ügyvéd megbízásából járt el. Az 1874: XXIV. tc. 15. és 63. §-ai értel­mében az ügyvéd az őt helyettesítő ügyvéd vagy ügyvédjelölt ténykedéseiért és mulasz­tásaiért — a saját vétkessége nélkül is — felelős. Minthogy ebből nyilvánvaló, hogy a tör­vény az ügyvédnek hivatása gyakorlása körén belül való felelősségét fokozottabb mértékben akarta megállapítani, a kir. Kúria helyesnek fogadta el a fellebbezési bíróságnak álláspontját, amely szerint az ügyvéd az irodájában alkalmazott írnoknak az ügyvéd megbízásából ennek helyettese­ként végzett ténykedésénél elkövetett mu­lasztással másnak okozott kárért felelős — tekintet nélkül arra, hogy őt magát vétkes­ség terheli-e vagy sem. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság nem sértett eljárási szabályt, amidőn a másod­rendű alperes Z. részéről a saját szemé­lyében való vétkesség fenn nem forgására utaló és a felülvizsgálati kérelemben fel­sorolt tényeknek, mint a per eldöntése szempontjából közömbösöknek tisztázását mellőzte. (P. V. 1486/1930. Elnök: Hutás, előadó : Soós.) Ügyvédi költségek. Költségfelszámítási blanketták. Megemlé­keztünk arról, hogy az OÜSz Steinhausz Ernő indítványára ú. n. költségfelszámítási blankettákat készített, melyek célja, hogy az ügyvédek számára biztosítsa azt, hogy a bíró a per során felmerült minden tényke­dést és kiadást a költségek kiszámításánál figyelembe vegyen. A tárgyalás berekesz­tése alkalmával az ügyvédek benyújtanák a ténykedéseiket és kiadásaikat tartalmazó költségfelszámítási blankettákat, amelyek megfelelő rovatainak kitöltésével rögzítené a tárgyalóbíró a megítélendő perköltséget. Bírói részről ezen költségfelszámítási blan­ketták bevezetését igen szívesen fogadták, miután az a bíróság munkáját is megköny­nyíteni van hivatva. A költségfelszámítási blanketták gyakorlati bevezetését ezideig azok illetékmentességének biztosítása kés­leltette. Az OÜSz megbízásából Király Fe­renc és Nagy Dezső Bálint kartársaink el­jártak a pénzügyminisztériumban és sike­rült is biztató ígéretet nyerni arra nézve, hogy a pénzügyminisztérium ezen költség­felszámítási blanketták illetékmentességét körrendelettel elismerni fogja az esetre, ha azok csakis a perben előfordult tényke­désekre vonatkoznak. Amennyiben tehát az ügyvéd csak csupán azon költségeit szá­mítja fel, amelyek a bíróság előtt lefolyt eljárásból ismeretesek, úgy a költségfel­számítási blanketták illetékmentesen lesz­nek csatolhatok; ha azonban az ügyvéd a Pp. 424. §-ában biztosított jogánál fogva felszámítja egyéb felmerült költségeit is, i'igy a költségfelszámítási blanketták a ren­des mellékleti illeték alá esnek. Mihelyt a pénzügyminisztérium fenti ér­telmű kilátásba helyezett körrendelete meg­jelenik, az OÜSz haladéktalanul intézkedni fog a költségfelszámítási blanketták for­galombahozataláról. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időrabló, újbóli kézbesítésnek veszi ele­jét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbesítésekhez is használja. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A Budapesti Közlöny kedvezményes elő­fizetési díja elérése érdekében Ribáry Géza a következő indítványt terjesztette a Buda­pesti Ügyvédi Kamara választmánya elé : A mai súlyos gazdi sági helyzetben, ami­dőn az ügyvédség jövedelmeit, sajnos, fokozni nem lehet, mindenképpen arra kell törekednünk, hogy legalább a költsé­geket csökkentsük. Ennek érdekében ter­jesztem elő az alábbi javaslatot: Az ügyvé­deknek szinte nélkülözhetetlenül szükségük van a Budapesti Közlöny állandó olvasására és így járatására. Ennek előfizetési díja 1Ji évenként magánosoknak 9-60 P, ható­ságoknak 3'84 P. Kieszközlendőnek tartom, hogy az ügyvédek a hatóságoknak biztosí­tott előfizetési díj ellenében kaphatják a Budapesti Közlönyt és ezt a célt a követ­kező úton látom elérendőnek: 1. Járjon el a Budapesti Ügyvédi Kamara választ­mánya a Budapesti Közlönynél annak érdekében, hogy a kamara a hatóságok részére biztosított áron és megfelelő pél­dányban olykép is előfizethesse a Budapesti Közlönyt, hogy annak egyes példányai ne a kamarának, hanem a kamara által meg­adott címeken az egyes ügyvédeknek kézbe­síttessenek. 2. Mihelyt az idevonatkozó megállapodást a Budapesti Közlönnyel létre­hozni sikerült, közhírré teendő, hogy az ügyvédek a Budapesti Ügyvédi Kamará­nál is előfizethetik a Budapesti Közlönyt, éspedig olykép, hogy minden évnegyed első napját megelőzően 15 nappal beküldenek 4 pengőt az Ügyvédi Kamarának, melyből 3-84 P-t tesz ki a 1/i évi előfizetési díj, 16 fillér pedig kezelési költségre esik. 3. Mind­azon ügyvédek számára, akiktől az elő­fizetési díj kellő időben beérkezett, a Buda­pesti Ügyvédi Kamara a következő év­negyedre a Budapesti Közlönyt előfizeti. Ha tehát pl. december 15-ig a budapesti ügyvé­dek közül 285 küldötte be e célra a 4 P-t, akkor a Budapesti Ügyvédi Kamara 286 példányban rendeli meg a Budapesti Köz­lönyt, éspedig olyképpen, hogy egy pél­dányt, mint eddig, saját címére járat, a többi 285 példányt pedig azon ügyvédek címére, akik az előfizetési díjat előre be­küldötték volt. A kamara ilyként semmiféle rizikót nem vállal és az ügyvédek számára nagy megtakarítást eredményezne. Kérem javaslatom szíves megfontolását és meg­valósítását. Külföldi ügyvédség hírei. Az Internationales Anwaltsblatt egyes utóbbi számaiban a következő szövegű hir­detés jelent meg: <tVégrehajtási jogsegély a wieni, alsó­ausztriai és burgenlandi ügyvédek gazda­sági szervezete tagjainak. Wien, I, Boten­turmstrasse 13. Vezető : Braun Budolf dr. A végrehajtási iroda a gazdasági szervezet ügyvédtagjai részére közbenjár ingóvégre­hajtások foganatosításánál, gondoskodik le­foglalt ingóságok letétbehelyezéséről, sza­badkézből való eladásokról és vevők állí­tásáról árverések esetére, résztvesz bírói becsléseknél, zárgondnokok bevezetésénél,

Next

/
Thumbnails
Contents