Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 30. szám - Programmokban

II. évfolyam. 30. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. alig. 13. OGYVEDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság; Elnök dr. Kövess Béla: dr, Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Procjrammokban és eszmékben soha nem volt hiány a magyar ügyvédség kebelén belül akkor, amikor arról volt szó, hogy hogyan lehetne az ügyvédség s egyúttal az igazságszolgáltatás érdekében is a magyar ügyvédség anyagi és szellemi nívóját emelni. ígéretekben is volt bó'ven részünk s az ú. n. illetékes tényezők sem a múltban, sem a jelenben nem fukarkodtak hangsúlyozni az ügyvédség iránt érzett jóakaratukat, szimpátiájukat s készségüket az ügyvédség bajain segíteni. Azt sem kell bővebben taglalnunk, hogy az ígéretek az esetek túlnyomó részében csak ígéretek maradtak s ha meg is valósítottak belőlük valamit, úgy abban sem volt sok köszönet. Érdekes, hogy az ügyvédi rendtartás megalkotása óta az ügyvédség érdekében életrehívott egyetlen nagyszabású és jelentős intézmény Polónyi Géza nevéhez és igazságügyminiszterségéhez fűződik. Nemrégiben mondotta el egy ügyvédi társaságban egy közismert neves kollégánk, hogy mikor Polónyi Géza igazságügyminiszter lett s nála a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége tisztelgő látogatást tett, túláradó boldogsággal és meleg szeretettel fogadta a küldöttséget, majd kijelentette, hogy szeretne valami nagyot és szépet alkotni az ügyvédség érdekében. Terjesszék eléje az ügyvédek, hogy mit kívánnak s ő azt az ügyvédség érdekében a lehetőség szerint meg fogja valósítani. Jellemző az ügyvédség akkori helyzetére, de egyúttal idealisztikus gondolkozására is, hogy a megjelent ügyvédek a maguk részére nem kértek semmit, hanem intézményese^ kívántak gondoskodni az ügyvédárvákról, özvegyekről, valamint az elaggott és munkaképtelenné vált kartársaikról. Ez a története az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet megvalósításának, amit Polónyi Géza igazságügyminisztersége alatt rövidesen tető alá is hozott. Kétségtelen dolog, hogy az intézményt ért súlyos anyagi veszteségek ellenére szociális szempontból a nyugdíjintézet ma is egyik legfontosabb intézménye a magyar Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. ügyvédségnek, s megalkotásának idejében valóban nem is volt ennél aktuálisabb intézmény, mert akármityen rossz is volt az ügyvédség anyagi helyzete már Polónyi Géza iga zságügyminisztersége idejében, olyan ügyvéd akkoriban nem volt, aki annyit sem keresi tt volna, hogy abból magát és családját nem tudta volna eltartani. Pontos csak az volt, hogy a munkaképtelen ügyvédről, az ügyvéd özvegyéről és árvájáról történjen intézményesen gondoskodás. Ma, sajnos, megnehezült az idők járása felettünk. Még a legkiválóbb, legképzettebb ügyvéd is kerülhet, különösen Budapesten, abba a helyzetbe, ha családi vagy más nexusai nincsenek, hogy a létminimumot sem tudja megkeresni. Valahogyan, valami módon gondoskodni kellene tehát intézményesen arról, hogy az önhibáján kívül kereselnélkülivé vált vagy megélni nem tudó ügyvéd létminimuma legalább bizonyos átmeneti időre s bizonyos pontosan megállapított feltételek fennforgása mellett biztosittassék. Nem akarnék most messzemenő eszmékkel előhozakodni vagy újabb ügyvédi munkaalkalmak után bogarászni. Ügy vélem, hogy ezen a téren az eszmék eléggé tisztázva vannak, s reméljük, hogy az illetékes tényezők jóindulata, az ügyvédség egységes elszánt akarata s végül hazánk közgazdasági viszonyainak remélhető javulása jobb helyzetet fognak teremteni. Arra gondoltam azonban, hogy az alkalmi segítség, valamint az ügyvédi kamarák és intézmények karitatív tevékenysége helyett nem lehetne-e valahogyan a nyugdíjintézet tevékenységét kiterjeszteni és bizonyos pótdíj fizetésével lehetővé tenni űz), hogy az önhibáján kívül teljesen kereset nélkül álló vagy a létminimumot sem megkereső ügyvéd részére bizonyos kautélák mellett a létminimum valamilyen keresetnélküliség esetére szóló biztosítási intézmény keretében biztosittassék. Kelényi Jenő. Ne tévessze szem elől, hogy (sközönségcs kézbesítésekhez)) az 1. sz. minta, «keresetkézbesítésekhez» a II. sz. minta, delekkönyvi kézbesítésekhez)) a III. sz. minta használandó. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből közlünk néhány szemelvényt : Kamaránk különösen az ügyvédi kar túlzsúfoltságának megszüntetésében és az ügyvédi munkakör kiterjesztésében látja a hathatós segítséget, azért az ügyvédi zártszám bevezetését és a jegyzői magánmunkálatoknak telekkönyvi ügyekben való megszüntetését az ügyvédség megsegítésére hathatós és célravezető eszközöknek tekinti. A jegyzői magánmunkálatoknak telekkönyvi ügyekben való megszüntetését és ezekben az ügyekben az ügyvédi kényszer behozatalát az összes kamarák felterjesztéseikben évtizedek óta sürgették. Kifejtették álláspontjaikat, kimutatták a jegyzői magánmunkálatokban jelentkező morális összeférhetetlenséget, de a kérdést ezidáig nem tudták előre vinni. Az utóbbi évek gazdasági bajai mindjobban előtérbe hozták a numerus clausus kérdését. Az összes kamarák állást foglaltak legnagyobbrészt mellette, kevés kivétellel ellene. — Ez a kérdés pro és contra kimerítően meg van vitatva. — Ezt a vitaanvagot itt megismételni fölöslegesnek tartjuk. Csak arra akarunk rámutatni, hogy sem a numerus clausus, sem a jegyzőknek a magánmunkálatokból való kizárása nem új dolgok. Nem a magyar ügyvédi kar óhajtja ezeket, mint sohase hallott újításokat bevezetni. A modern nyugati államokban van már numerus clausus. — Ezekben az államokban képtelenségnek tartanák azt az erkölcsi összeférhetetlenséget, amely megnyilvánul abban a helyzetben, hogy a mi községi szervezetünk szerint az állampolgárok összes hivatalos ügyeit hatóságilag intéző jegyző ezeknek magánügyeit díjazásért intézze el. * * * Legújabban olvasunk híveket arról, hogy Romániában új ügyvédtörvényt alkottak, amelynek célja, hogy az ügyvédség tekintélyét és méltóságát emelje, hogy a testületet megszervezze, hogy biztos alapot teremtsen a munkaképtelen ügyvédek, ügyvédi özvegyek és árvák nyugdíjellátásához. Ebből a célból több korszerű intézkedést tesz. Többek között megnehezíti az ügyvédi karba való bejutást, amit mi a numerus clausus által akarunk elérni és elrendelni,