Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 27. szám - Országos Ügyvédi Értekezlet

108 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. szÁM. el kell kerülni, amit azelőtt követtünk és nem egy dolgot kell követnünk, amit azelőtt elkerültünk. Én valahogy azt tapasztalom ma, hogy ezek a kérdések, amelyek ezelőtt húszon . . . évvel — mint Molnár Ferenc mondja — még teljes ellenszenvet, gyűlöletet és visszautasítást váltottak ki, ma azonhan mindenki elismeri, hogy a mai ügyvédi helyzetben ezekről a dolgokról komolyan kell tárgyalni. Az emberi intézmények sorsa mindig azoktól az emberektől függ, akik az intézményt irányítják és kezelik. Attól függ ezeknek a kérdéseknek sorsa és erkölcsi — mondjuk meg őszintén, ma már nem szégyen kidomborítani — gazdasági hatása, hogy ezeket az intézményeket milyen szabályozások alapján teremlik meg, hogy vájjon igazsággal, szabadelvűséggel, szerzett jogok tiszteletbentartásával, a kar autonómiájának a megőrzésével akarják-e végrehajtani, vagy pedig a hatalom önkényének akarják-e odaengedni, hogy belenyúljon az ügyvédi szám kérdésébe. A bifurkáció kérdése szintén nehéz életkérdése az ügyvédségnek. A nyugdíjintézet vagyonát elvesztettük, hazafiságból, mert az ügyvédi kar erején felül hadikölcsönbe fektette, s most az öreg ügyvédeknek és öregedő ügyvédeknek egész sorával találkozunk, akiknek nyugdíjakat nem tudunk adni és tragédiába illő jeleneteket látunk nap-nap után, jönnek nagy történelmi neveknek özvegyei, akiknek pénzt adunk. És jönnek főleg ügyvédek, hogy szánalom és szégyen nézni, mert nostra res agitur, amikor rájuk tekintünk. Kell valamit nyújtanunk a nyugdíj helyett, hogy az öregeknek legyen végre valami előnyük is. Mondhatom, mélyen tisztelt kartársaim, nem sok előnye van, ha az ügyvéd megöregszik. Valamikép össze lehetne kapcsolni esetleg a fiatalabb és öregebb ügyvédeket társasirodával, úgyhogy ne történjen igazságtalanság s ez az irodai kiadásokat csökkentené. Ezek nyers elgondolások még, de nem volnék őszinte, ha elhallgatnám ebben az illusztris társaságban, hogy hivatalos helyen komolyan szóbakerültek ezek az elgondolások. Már pedig az ügyvédség érdeke, hogy a létesítendő intézményeket tegye minél jobbá, megfelelőbbé, és töltse be okossággal, gyakorlati célszerűséggel. Azt azonban hangsúlyozom, hogy az elméletekért ne áldozzuk fel az élet gyakorlati előnyeit. És tegyük el az elméleteket boldogabb, szebb és jobb időkbe, amikor újra felvehetjük a régi boldog Magyarország ügyvédségének ünnepi köntösét ; addig pedig hétköznapi ruhában dolgozzunk a mai napért és dolgozzunk a szebb és jobb holnapért. A mai értekezlet és az adott miniszteri válasz jogos alapot és biztosítékot nyújt arra, hogy a magyar ügyvédségre szebb és jobb napok fognak következni. Az a reform, amelyről szó van, nagyon mélyreható reform lesz. Az első dolog a jogi oktatás reformja, nem tudom, hogy a Magyary-féle javaslat a maga egészében fog-e keresztülmenni az ankéten. Szeretett Beck Salamon barátunknak nagyon okos és bölcs felszólalása is rámutatott számos dologra, ami hiba, hogy benn van a javaslatban és más körülményre, amely hiba, hogy nincs benne. Az egyetemi karok, valamint a minisztérium és szerény személyem és remélhetőleg ügyvédbarátaim közreműködésével oda fogunk hatni, hogy az ügyvédség szerves összefüggésben való szempontjait már a jogi oktatásnál intézményesen megvalósítjuk. Ezt a szempontot fogjuk követni végig az ügyvédjelölti státus kérdésében. Azt akarjuk, hogy aki ügyvéd akar lenni Magyarországon ma, számoljon azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az ügyvédi sors és hivatás gyakorlása közben ma Magyarországon meg kell küzdenie, viszont a kart mentesítse attól a túlterheléstől és hanyatlástól, amit a felesleges ügyvédképzés az egész vonalon jelent. Nem lehet érdekünk, hogy a kar színvonala sülyedjen, hanem, hogy azt minél magasabbra emeljük. Bele kell nyúlni a fegyelmi szabályzat kérdésébe is. A mai elavult és sok tekintetben elévült szabályzat a maga idejében megfelelő lehetett, de a mai igényeket nem elégíti ki, úgyhogy kénytelenek vagyunk juris analógiával, néha legis analógiával dolgozni. Szükségünk van az új fegyelmi szabályzatra, nem az ügyvédek ellen, hanem elsősorban az ügyvédek érdekében. Ugyancsak érinteni kell az ügyvédi nyugdíjkérdést is, hogy megfeleljen a mai gazdasági, szociális viszonyoknak, a kar anyagi helyzetének, szóval a reformnak fel kell ölelnie az ügyvédi kar minden szellemi, erkölcsi és anyagi vonatkozását. Természetes dolog, hogy ez a munka egy embernek a munkabíró képességét messze túlhaladja, azért ismétlem meg alázatos kartársi kérésemet és esedezem, — nem a magam munkájának a megkönnyítése érdekében, hanem mert a munka ki fog hatni a messze-messze jövőbe, hosszú évtizedekre és a magyar ügyvédség sorsát jól, vagy rosszul, de érdemlegesen befolyásolni fogja — arra kérem szeretett és nagyrabecsült kollégáimat, legyenek kegyesek : foglalkozzanak komolyan, lelkiismeretesen és szeretettel az ügyvédi rendtartás kérdésével. Ez nem egy alkalmi törvényjavaslat, hanem a mi sorsunk, a mi jövendőnk, a mi életünk. Legyünk végre egyszer önzők és törődjünk magunkkal, védjük meg egyszer az ügyvédség ügyét is és az ügyvédség jogát is, az ügyvédség kenyerét, az ügyvédség sorsát és az ügyvédség jövendőjét. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya a néhai Kollár László halálával megüresedett ügyvédvizsgálóbizottsági tagsági helyre Varannai Istvánt választotta meg. Sajtószemle. österreichische Anwalts-Zeitung. Július 15-i száma közli Steplian Brassloff profeszszornak terjedelmes cikkét «Das Eücktrittsrecht des Kaufers beim Ratenkauf» címen. Megállapítja, hogy a jelenleg érvényben levő jog csak kismértékben adja meg a részletüzlettől való visszalépés lehetőségét. Eddig az áru átadásától számított 24 órán belül kellett a vevőnek nyilatkoznia, visszalép-e vagy sem.. Ezután a levél kézhezvételétől számított három nap áll a vevő rendelkezésére. Alfréd Antal «Devisenverordnung und Rechtsprechung» címen Klang professzor cikkére válaszol és fejtegetése során nem teszi magáévá a professzor megállapításait. Július Ullmann «Die Vereinfachung der Fusion von Gesellschaften m. b. H.» című cikkében fejtegeti, hogy a mindenütt érezhető gazdasági válság következtében a különböző törvényhozások bizonyos kedvezményeket nyújtanak a részvénytársaságoknak (alaptőkeleszállítás, tartalékok felhasználhatása, stb.), azonban a korlátolt felelősségű társaságok helyzetén seholsem segítenek. Ezt felismerte az osztrák Legfelső Bíróság és döntésével némileg segített a visszá« helyzeten. Internationales Anwaltsblatt. Júniusi száma első helyen közli Friedrich Kübl-nek «Das Problem der Justizreform» című cikkét. Bizonyos újításokat követel, így a bírák személyére, az egyesbíróság intézményére vonatkozólag, igyekszik a perek elhúzását meggátolni stb. Richárd Pressburger (dleform der Beteiligung des Laienelementes an der Rechtsprechung*. Ismerteti nagy vonásokban a laikusok részvételének történetét a bíráskodásban és fejtegeti a laikusok bíráskodásának előnyeit. Max Weiser «Der Entwurf einer deutsch-österreichischen Ausgleichordnung» című cikkében ismerteti a címben jelzett javaslatot, amely azonban formális vonatkozásaiban közelebb áll a német, mint az osztrák joghoz. A lap júniusi száma Márkus Ettinger «Die Selbsthilfe als Advokatur» című érdekes cikkével végződik. Törvények. 1932. évi VIII. tc. az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 14,000/1932. I. M. sz. rendelet a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930 : V. tc. végrehajtása tárgyában 45,000/1931. I. M. sz. alatt kibocsátott rendelet kiegészítéséről és módosításáról (Bpesti Közi. 137. szám). 91,600/1932. P. M. sz. rendelet a behozatali forgalomban fizetendő vámforgalmi adóra és forgalmi adóváltságokra vonatkozószabályokról (Bpesti Közi. 136. szám). 92,000/1932. P. M. sz. rendelet a textiliák forgalmi adóváltságát szabályozó rendeletek kiegészítése tárgyában (Bpesti Közi. 136. szám). Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Or. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9S.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : (Jéczy Kálmán.