Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 3. szám - A meggyilkolt ügyvéd

3. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11 és hivatkozott arra, hogy a törvényszék határozata a védelem szabadságát sérti, mert ilyen felfogás mellett az ügyészségnek, sőt még a sértettnek is bármikor módjában állna, hogy a választott védő működését lehetetlenné tegye, hiszen csak tanuként kell rá hivatkoznia. A törvényszéknek tehát előbb dönteni kellett volna a felett, hogy a védőt a mentességi jog tényleg megilleti-e. A törvényszék a felfolyamodást semmiségi ok bejelentésnek tekintette. A korszerű Budapesti Közlöny. A világ minden lapjánál az a szokás, hogy a. lap igazodik a hirdető ízléséhez és kívánalmaihoz, ha pedig ? hirdető takarékoskodni kíván, számára a kiadó a szerényebb keretek közt való hirdetést is lehetővé teszi. A kiváltságos helyzetet élvező Budapesti Közlöny kiadóhivatalánál más a gyakorlat : a hirdetőnek nem szabad egyéni kiró tuti mukkal fellépnie, nem szabad a boldog békeidőkből maradt konzervatív közlési formáktól eltérő gazdaságosabb hirdetési formát kívánnia, és főleg nem szabad takarékoskodnia. Ennek következménye, hogy a vállalatok olyan mérleghirdetései, amelyek lényegileg csupán formalitás okából tétetnek közzé a Hivatrlos Értesítőben, mert hozzájuk egyébként már semmiféle közérdek nem fűződik ; a vállalatok gazdasági helyzetével arányban nem álló, sőt a mei nehéz viszonyok közt egyenesen horribilisnak mondható hirdetési díjért jelennek meg a hivatalos lap mellékletén. A mérlegek címeit hatalmas, üres terek beékelésével, feleslegesen nagy betűkkel szedik, a szöveget szintén feleslegesen nagy betűtípusok alkalmazásával közlik. Ha a hirdető «a szokásos formától eltérően* egy apróbb betűkkel, bekezdések nélkül, avagy üres terek hagyása nélkül való közlést kívánna, a kiadóhivatalnak jogában áll szerződése értelmében ( ?) a féltől külön dijat kérnú; a hirdetőnek tehát nincs megengedve, hogy a milliméter-hasábonként számított tarifa mellett hirdetését gazdaságosan a legkisebb papírterületen helyeztethesse el. Azt hiszem, hogy elkövetkezett az ideje annak, hogy revízióra szoruljon a Budapesti Közlöny kiváltságos helyzetéből fakadó ez a rendszer, amely nemcsak súlyos és felesleges terhet jelent a hirdetőkre, de egyúttal a papírral való takarékoskodás újból aktuálissá vált kívánalma mellett a közgazdasági közérdeknek is hátrányára van. A bírósági értesítőlapok kezelése. Legutóbbi számunkban szóvátettünk egy panaszt, amely szerint a szentesi kir. járásbíróság segédhivatala két értesítőlap beküldése dacára sem adta meg a kért felvilágosítást. Elégtétellel kell megállapítanunk, hogy a szentesi kir. járásbíróság elnöke a panaszra a következő választ adta : •5410/1931. szám alatt indított fizetési meghagyásos ügyében hozzám beadott panaszára értesítem Ügyvéd urat, hogy a központi iroda vezetőjét utasítottam, hogy jövőben a hasonló szabálytalanságoktól tartózkodjék.* Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. | Szemle. Báder József halálához. Hivatásának lett áldozata. Az igazságéri küzdőit és a legnagyobb igazságtalanság érte. Ahhoz már hozzászoktak az ügyvédek, hogy honoráriumuk a hálátlaríságban merüljön ki. Sok derek kartársnak e mellett alaptalan 'fegyelmi, sőt büntető feljelentés az önzetlen munkajutalma. És közülünk egy orvul kapott revolvergolyó éppen annak a nemes életét oltotta ki. akiben nem is volt más érzés, mini szeretet, szelídség, jóság és önzetlenség. Aki előtt a. legszentebb volt a jog érvényesítésének és ezzel is a gyengék, nyomorultak, kifosztottak érdekének szolgálata. Gonosz — vagy őrült — gyilkosát annak idején megmentette a börtöntől, feleségét a Iegyilkolástól, családját a nyomortól. Es ezért, csak ezért oltotta ki életét éppen az. akinek és családjának minden ügyvéd előtt követendő szívóssággal és. lelkesedéssel harcolta ki jogait. Az ügyvédség hősi halottja ő. Ezért őrizzük meg emlékét. Dr. Szőke Sándor. Az illetékkérdés. Lapunk karácsonyi szániában közöltük Klug Emil és Mezey Sándor közös indítványát a peres illetékek kérdésének megoldására. A pénzügyminiszter legutóbb kiadott rendeleté részben megfelel ennek az indítványnak. A rendelet szerint ugyanis az ügyvéd az illetékért másodsorban és akként lesz felelős, hogy a félen behajthatatlanság esetén az ügyvéd 15 napon belül csak az egyszeres illetéket köteles leróni s a bírságért csak 15 nap eltelte után szavatol. Ez a rendelki zés jelentős lépés ugyan az ügyvéd tehermentesítése felé, de valósággá az ügyvéd másodlagos felelőssége csak akkor lesz, ha a fél is jogosult lesz az ügyvéd által le nem rótt illetéket 15 napon belül bírság nélkül befizetni. A kötelező költségelőleg meghonosítása iránti mozgalom folyománya azon megállapodás, amelyet a tapolcai ügyvédek egymás közt létesítettek es az előlegkérést egymásközötti megállapodással kötelező erejűvétették : addig is, amíg idevonatkozókig az ügyvédi kamarák megfelelő szankcióval intézkedni fognak. Az alábbiakban szószerint közöljük azon köteli ző nyilatkozatot, amelyet a tapolcai ügyvédek 1931. november 22-én kiállítottak : ((Nyilatkozata Alulírottak kijelentjük, hogy a Tapolcán. 1931. évi november hó 22. napján megtartott értekezletünkön egyöntetűen megállapodtunk abban, miszerint alulírt naptól kezdődően az ügyvédi hivatás körébe tartozó megbízást csakis az esetben vállalunk, ha a megbízó fél a ténykedésekkel felmerülő készkiadások összegét előlegezi. Ezen megállapodásunk kiterjed mind a jogkereső fél közvetlen megbízásaira, mind pedig a helyettesítésekre. Az ügyek szempontjából kiteljed az összes peres, büntető, minden néven nevezendő perenkívüli és végrehajtási ügyekre is. Az előrelátható készkiadások összegének megállapítására nézve irányadó szabályul szolgál peres ügyekben : meghatalmazás, kereset, egyéb beadványi, két tárgyalás jegyzőkönyvi bélyege és határozati illetékek, — helyszíni tárgyalásnál a bíróság kiszállási költsége, fuvarköltség — székhelyen kívül teljesítendő ténykedésekórt az ezekkel felmerülő készkiadások; büntető ügyekben : meghatalmazás bélyege, esetleges beadványi illetékek, netáni egyéb készkiadások; perenkívüli ügyekben: az összes lerovandó, továbbá a készpénzben lefizetendő mindazon illetékek, melyekért a megbízott valamely jogszabály értelmében akár közvetlenül, akár közvetve felelősséggel tartozik, úgyszintén az ügy lebonyolításával felmerülő egyéb kiadások : végn ha jtási ügyekben : a bírósági végrehajtónak járó összes díjak és költségek, árveréskit űzési és hirdetési dí jak, fuvarköltségek és netáni egyéb készkiadások. Alulírottak kijelentjük, hogy az itt körülírt megállapodás betartását egymással szemben fennálló erkölcsi kötelességünknek tekintjük és hogy ettől eltérni nem fogunk, szavunkra fogadjuk ; de ezen megállapodásunk természetesen nem érinti egyik kartársunknak sem azon jogát, hogy egyes ügyekben belátása szerint magasabb összegű előleget igényeljen.)) Jogbizonytalanság a 25—100 pengős követelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásban. A nyíregyházi ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez intézett és az Ügyvédi Közlöny múlt hó 19-i számában ismertetett felterjesztése panaszolja, hogy egyes községi elöljáróságok a községi bíróság hatáskörébe utalt, de Pp. 762. §-a értelmében a járásbíróságnál fizetési meghagyás útján érvényesített követelésekre vonatkozólag a 25—100 pengő közötti ügyekben a végrehajtások foganatosítását azzal az indokolással tagadják meg, hogy a végrehajtás foganatosítása kizárólag a. járásbírósági végrehajtók hatáskörébe tartozik. Egyes községi elöljáróságok fentpanaszolt, eljárása a m. kir. belügyminiszter 1930. január 30-án kelt 99,368/1929. sz. körrendeletével ellentétben áll. Ennek a körrendeletnek szószerinti szövege a következő : <(A községi bíróság hatáskörébe tartozó polgári perekben a kir. járásbíróság által elrendelt végrehajtás foganatosítása. A m. kir. igazságügyminiszter közölte velem, hogy az 1911 :1. tc. 75b. §-a megengedi azt az értelmezést, hogy a községi bíróság hatáskörébe utalt kisebb polgári peres ügyek ezt a természetüket nem vesztik el azáltal, hogy azok az idézett § utolsó bekezdése alapján fizetési meghagyás útján a kir. járáshíróság előtt érvényesíttetnek. A törvénynek ilyen magyarázata alapján a kir. járásbíróságok gyakorlatában az a gyakorlat fejlődött ki. hogy az ilyen ügyekben elrendelt végrehajtások foganatosítása rendszerint szűkös anyagi viszonyok között élő felekre háruló költségek mérséklése végett a községi elöljáróságokra bízható. Félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy az ily ügyekben megítélt tartozás, éppen úgy, mint a községi bíróság által a kisebb polgári peres ügyekben megítélt tartozások, az 1911 : I. tc. 762. §-a. illetőleg az 1.917,100/1914. B. M. sz. rendelet 64. §-a értelmében s annak korlátai között közadók módjára hajtandók végre. A végrehajtást tehát a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szerint a 600/19217.