Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 14. szám - A párizsi stagiairek idei első conferance-a [...]

(VI A járásbíróság a vétel meghiúsulásának körülményeire elrendeli D.. Bálint vevő tanukénti kihallgatását, aki azonban idő­közben ismeretlen helyre költözvén, nem található fel. Erre a bíróság meghozza a következő végítéletet : A kir. járáshíróság végrehajtás terhével kötelezi alperest, hogy D. Bálintnak (per­ben nem álló személy!) 15 nap alatt 100 P tőkét stb. megfizesse. Indokolás : A kir. járásbíróságnak alpe­rest a rendelkező rész értelmében kellett marasztalni, mert a peres felek által csatolt okiratokból kitűnően felperes és D. Bálint között a/ adás-vételi jogügylet létre nem jött, felperesnek tehát az alperes kezéhez lefize­tett vételárelőleghez igénye nincsen. Minthogy tehát a fentebb előadottak sze­rint adás-vételi ügylet felperes és 1). Báliul között létre nem jött, alperesnek sincs igénye jutalékra egy meg nem kötött ügy­let után, s így a felperes részére, de az al­jaeres* kezéhez lefizetett 100 P-t az alperes sem tarthatta meg, hanem azt D. Bálintnak kell visszafizetnie. Ennek folytán, minthogy a vételárelőleget D. Bálint az alperes kezé­hez fizette le s így alperes ki van téve an­nak, hogy D. Bálint azt tőle követeli vissza, másrészt'mert felperesnek is érdeke, hogy a 100 P vételárelőleg sorsa eldöntessék, al­peresiem felperes kezéhez, hanem D. Bá­lint kezéhez való fizetésre volt kötelezendő. Alperes ugyanis nem-bizonyította D. Bá­lint hozzájárulását ahhoz, hogy alperes a 100 P-t a maga részére megtartsa. Mint­hogy felperes a maga kezéhez való fizetést nem követelhette, alperes pedig a 100 P-t pgttiaga részére meg nem tarthatta, s így mindegyik fél részben nyertes, részben per­vesztes, a költségeket a bíróság kölcsönö­sen megszüntette. Budapest, 1931. dcc. 5. Százpengős ügyről lévén szó, az ítélet jogerős. Baj azért remélhetőleg nem lesz, hacsak az ismeretlen helyen távol levő D. Bálint lapunkból nem értesül arról, hogy száz pengő erejéig végrehajtást kérhet al­peres ellen. Patvarista teadélutánok. Az ügyvédjelöl­tek az idén is megkezdték a hagyományos patvarista teadélutánjaikat, amelyeket min­den vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a Budapesti "Ügyvédi Kamara termeiben tar­tanak' meg. Á december 20-i első tea­délután nagyon szépen sikerült. A m. kir. munkásbiztosítási felsőbíróság ügyvédi költségmegállapításai ellen régi és általános á panasz. Az alacsony költség­megállapítás ezen bíróság részéről annál indokolatlanabb, mert rendszerint igen hosz­szú időt kell az ügyvédeknek ezen bíróság fűtetlen előszobájában eltölteniök. 1931. de­cember 10-én ezen bírósághoz nyolc ügy volt kitűzve, éspedig 10 órára a 170. és 299/1930., 10 V2 órára a 244. és 250/1930., 13 órára a 180. és 390/1930. ós 11 % órára az 50. 83/1930. számúak. Amikor pontban 11 1/2 órakor az ezen időpontra kitűzött tárgyalásra megjelentem, a tanács elnöke előzékenyen közölte, hogy egy órára egész nyugodtan elmehetek sétálni, mert még a 10 órás ügyeket tárgyalják. A séta kelle­messége nem változtat, azon körülményen, ÜGYVÉDI KÖZLÖNY hogy számomra az egész délelőtt munka szempontjából elveszett, amidőn azonban */2 1 órára visszatértem, még mindig csak a 10 és 1/2 órás ügyeket tárgyalták, úgyhogy 11 VÍÍ órás ügyemben a, tárgyalásra csak 2 órakor került a sor. A budapesti központi kir. járásbíróságnál alkalmazott irányadó ügyvédi díjszabás szerint 500 pengős ügyben, aminőről a jelen esetben szó volt, egy ténykedésért 29 pengő jár, az észrevételekért és tárgyalásért tehát a bélyegköltségen felül megállapítandó lett volna 58 pengő, ezzel szemben a munkás­biztosítási felsőbíróság a készkiadásokat is beleértve megállapított 30 pengőt. Azt hiszem, hogy a hosszú várakozásnak az ügyvédi költségek mérvére csak emelő hatással kell bírnia, nempedig csökkentő hatással, ós kívánatos volna, ha a m. kir. munkásbiztosítási felsőbíróság a dorottya­utcai palotának a világ zajától távol eső atmoszférájában is észrevenné, hogy az ügyvédség ma rettenetes terhekkel küzd, ennélfogva fokozottan jogos ahhoz való igéüye, miszerint az ügyvédi munka tisztes­ségesen honoráltassék és az időveszteség megfelelően kárpótoltasEék. A sportok iránt az ügyvédség is mind­nagyobb érdeklődést tanúsít. Legutóbb — mint erről október 31-i számunkban hírt adtunk — az Országos Ügyvédszövetség létesített tagjai részére a Nemzeti Vívó Klub vezetőségével kedvezményes megálla­podást ügyvédi vívótanfolyam létesítése érdekében. A liibáry-csoport kezdeménye­zésére pedig Oláh Gyula és Mándi Ernő kartársaink kezdték meg egy ügyvédi tu­ristaosztály megszervezését, amelynek ke­retében a Zell am See-be tervezett kará­csonyi síkirándulásra várakozáson felül nagy ügyvédtársaságot sikerült összehozniok. Örömmel üdvözöljük e téren az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre akcióját is, amely most kibocsájtott körlevelében az Ügyvédek Tu­rista és Sportegyesületének (röviden ÜTSE) megalapítását jelenti be és felhívja a kollé­gákat, hogy az új egyesületben megszerve­zendő : turista- és sí-szakosztály, vívó- és tennisz-szakosztály, végül evezős- és vívó­szakosztály működésében minél többen ve­gyenek részt. v ­Sajtószemle. Ügyvédi Kamarai Közlöny szeptember­decemberi száma Blauner Mór kamarai fő­titkár szerkesztésében tartalmazza a Buda­pesti Ügyvédi Kamara felterjesztéseit : I. Az 5100/931. M. E. számú rendeletnek a törvénykezési illetékekre vonatkozó III. cí­mével szemben tett előterjesztést. 2. Az 5800/931. M. E. számú rendelet 2. §-ának 2. pontjára vonatkozókig. 3. Az egyes hitel­jogi kérdések szabályozása tárgyában ki­bocsájtott 5610/931. M. E. számú rendelet egyes részeinek módosítása tárgyában. 4. Az inkasszó ipari üzleti kör szabályozása tárgyában. 5. Az idegenek örökbefogadása tárgyában kiszabandó illetékekre vonatko­zólag. 6. Korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény végrehajtási utasításának ren­N. .SZÁM. delettervezetére. 7. Kamarai szüksógadóra vonatkozó közgyűlési határozat megfellob­bezése tárgyában. 8. A bírósági vétívkezelés tárgyában. Az igazságügyminiszter leiratát az ügyvédi munkaalkalmak szaporítása tár­gyában, különböző hatóságok átiratait a ka i narához, a kamara közgyűlésének jegyző­könyvét és a Kúria ügyvédi tanácsának határozatait . Alig tartalmaz azonban olyas­mit, ami az ügyvédi karra nézve a legkisebb vívmányról számolna be, pedig célszerű volna, ha esetről-eset re az eredményekről is beszámolhatna. Illetékügyi Közlöny hó decemberi száma Nagy Dezső Bálint «A Törvénykezési illeték reformja* öfeaű cikkében fejtegeti, hogy ez a/, illeték tulajdonképpen a papírfogyasztási ­adóból származott és ezt a fogyasztási adó jellegét — é#épp azért rendkívül igazság­talan voltát — a mai napig is megtartotta. A cikkíró a fázisrendszer híve. Közli még a lap a korlátolt felelősségű társaságok adó­és illetékkötelezettségéről szóló törvényja­vaslatot és közli az utóbbi hetekben tar­tott különböző illetékügyi ankétok anya­gát, végül az Országos Ügyvédszövetség határozatát a törvénykezési illetékek tár­gyában. Csehszlovákjog december 3-i és 10-i számai Balassa Sándor «A pincék telek­könyvezésének legutóbbi szabályait)) ismer­teti. Singer József «A fuvarparit ásról» írt cik­keben a pozsonyi tőzsdeszokványok 34. §-át és a hozzáfűződő gyakorlatot ismerteti. Judex : «Csak ne siessünk» című cikkében ugyanazt panaszolja, amit a Te.-vei kap­csolatban mi is többször tettünk panasz tárgyává, hogy a bírói munka quantitásá­aak fokozása a, qualitás rovására történik és hogy a quantitativ szempontok szerint irányított jogszolgáltatási politika a jog­szolgáltatás és a jogfejlődésre nézve rend­kívül káros. Igazsárjücjyi vonatkozású rendeletek. 149,211/1931. P. M. sz. rendelet az 1914 : XLIII. tc. 54. § 1. bek. alkalmazásá­nak felfüggesztésére vonatkozó rendelkezé­sek meghosszabbításáról. (Illeték-lerovás.) (1931. dec. 4. Bpesti Közi.) Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kar­t ársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vét ív elő­nyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OÜSz kiadványa» jelzés­sel ellátva, mert : kézbesítési értesítés csak ezeken igényelhető. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalá­sait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolat okát állandóan igénybe veszi. Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Sz.ilay-u. 3. (Tel.: 20-3-9Ö.) Felelős kiadó: Vállas Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents