Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 14. szám - Angol "Inn" hírek [...]

62 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 14. SZÁM. törvénykezési illetékeket 1932. február 15-ig befizetik, az ezekkel az illetékekkel kapcsolatos kamatok és bírságok engedtessenek el. Ha az illeték befizetésének elmulasztása 1931. december 31. előtt történt ugyan, de a pénzügyi hatóság az illetéket és bírságot ez időpont után írja elő, az ügyvéd az illetéket bírság és kamatmentesen a meghagyás kézbesítését követő 30 nap alatt fizethesse meg. 5. A jelenlegi lelet ezési rendszerben a. jutalékozást meg kell szüntetni, mert az ügyvédségre rendkívül súlyos terhet és sok esetben felesleges munkatöbbletet ró. A legújabb vagyonfelügyelők. Az igazságügyi kormány figyelmét felhívjuk arra, hogy sok vidéki törvényszék olyan egyéneket nevez ki vagyonfelügyelőnek, akik ezen tisztüket eílátni képtelenek. így' többek között a vagyonfelügyelők között látunk törvényszéki segédtiszteket, községi segédjegyzőket, sőt a miskolci kir. - törvényszék egy ügyészségi díjnokot és egy törvényszéki altisztet rendelt ki vagyonfelügyelőül (az utóbbiakat 1931. dec. 5-én kelt 7896/1931. és 7915/1931. számú végzéseivel). Meg kell jegyeznünk azt, hogy a miskolci kir. törvényszéken hasonló kirendelések már több ízben előfordultak. Mindehhez semmiféle kommentárt, nem fűzünk, mert a kirendelések önmagukban eleget beszélnek. Az adonyi kir. járásbíróságnak egy konkrét ügyben hozott költségmegállapítását tettük szóvá december 5-i számunkban egyik budapesti ügyvéd panaszára. A kérdéses ügyben ugyanis a kir. járásbíróság azzal az indokolással állapított meg aránytalaunl kevés költséget, mert a «községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyértókig a fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérvényért csak az ügyvédi díjszabásban meghatározott díjösszeg fele állapítandó meg». Közleményünkre az adonyi kir. járásbíróság elnöke volt szíves tudomásunkra hozni, hogy ez a — szerintünk sérelmes — szabály a székesfehérvári kir. törvényszék és székesfehérvári ügyvédi kamara által együtt esen megállapított ügyvédi díjszabásban foglaltatik és így az adonyi kir. járásbíróság a panaszolt ügyben is csak az irányadó díjszabás hivatkozott rendelkezése szerint járt el. Midőn ezt készséggel megállapítjuk, változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy az ügyvédi díjaknak ily okokból való csökkentését és díjszabásban történt kötelező megállapítását indokolatlannak tartjuk. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Az értesítőlapok reformja. Az írógép szolgálat nagyszerű megszervezése és as ügyvédi vétív kitűnő eszméjének megváló' sítása után Bibáry Géza az értesítőlapok reformja érdekében beadványt intézett Nelky Elekhez, a budapesti központi járásbíróság elnökéhez. A beadvány bevezető részében Bibáry reámutat a mai értesítési rendszer hibáira és azután következő javaslatot terjeszti elő : Javasolom, hogy az értesítőlapok jelen légi rendszerének a nem ügvvédek részére való változatlan fenntartása mellett, kizárólag ügyvédek használatára, kétféle új értesítési lap honosíttassák meg, ú. m. a) a «Tudakozódás» és b) az <<Iratbetekintés». Mindkét értesítőlap általam megtervezett mintáját mellékelem. Látható ezen mintákból, hogy mindkét értesítőlap alakja megfelel egy levelezőlapnak, amelyhez egy leszakítható szelvény tartozik, amely szelvény ugyanazon sorszámot viseli, mint maga az értesítőlap. Ezen új értesítőlapok tel iát forgalombahozatal előtt sorszámbélyegzővel látandók el úgy, hogy az értesítőapok benyújtásakor az ügyvéd saját maga l< szakítja a perforált szelvényt, mely az általa benyújtott értesítőlap sorszámát viseli, amely szelvény alapján tehát másnap minden keresés és külön igazolás nélkül visszakapja az általa benyújtott értesítőlapot. Ha pedig az ügyvéd az értesítőlap hátlapját megcímezi és portóbélyeggel is ellátja, akkor az értesítőlapot a benyújtás napján délben az ügyvéd címérc postán feladják, míg elleneset ben az értesítőlapért a benyújtás helyén Kell jelentkezni, éspedig legkorábban a benyújtást követő legközelebbi köznapon, mikor is az ügyvéd a sorszám szerint rendezett értesítőlapok özül a szelvény ellenében visszakapná az általa benyújtott órtesítőlapot.Ezen új értesítőlapok díja igen mérsékelten volna megállapítható, elgondolásom szerint a «tudakozódások» darabonként 10 fillérért, az ((iratbetekintések)) darabonként 5 fillérért olykép, hogy 1 pengős csomagolásban volna a «tudakozódó»-ból 10 darab, az «iratbetekintés»-ből 20 darab 1 pengőért beszerezhető. A fentebb már kifejtett okokon kívül ezen értesítések díjának ily alacsony megállapítását indokolja az a körülmény is, hogy az ügyvéd, aki pl. hétfőn reggel 1/210 órakor a «tudakozódást» benyújtja, az voltakép ugyanakkor díjmentesen is megszerezhetné a kívánt értesítést. Ha tehát ő módot nyújt a bíróságnak ahhoz, hogy az irat előkeresésével ne azonnal adja a felvilágosítást, hanem olyankor, amidőn ezen értesítés megadása a bírósági irodát a napi munkájában legkevésbbé zavarja, akkor semmikép nem indokolt, hogy az ügyvéd ezen előzékenységeért magas díjat fizessen. A becsatolt minta szerint úgy a «tudakozódás», mint az «iratbetekintés» című értesítőlapok tartalmaznák a felperes és alperes megjelölését, továbbá az ügy számát, amely rovatokat az ügyvéd benyújtás előtt kell hogy kitöltse. a) A «tudakozódás» című lapokon négyfajta kérdés volna feltehető, ú. m. : 1. valamely kézbesítés megtörtént-e? 2. valamely beadvány (letéti kérvény, végrehajtási kórvény, ellentmondás, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálat, előkészítőirat stb.) beérkezett-e? 3. a tárgyalási határnap ki van-e már tűzve, és ha igen, mikorra? 4. valamely határozat jogerős-e? Mindegyik <(tudakozódáson» az ügyvéd csak egy kérdést tehet fel, éspedig tartozik aláhúzni azt a kérdést, amelyre választ kór. A bírósági iroda viszont a kért választ a válaszrovatban a lehető legnagyobb tömörséggel adja meg. Amennyiben az ügyvéd a kapott válasz alapján további felvilágosítást igényel, úgy ezt az irat közvetlen betekintése útján fogja megszerezhetni. b) Az <<iratbetekintés» című értesítől; ]) voltaképpen azt célozza, hogy az ügyvédnek ne kelljen az iratot hajszolnia, hanem az a vonatkozó értesítési lap benyújtását követő második hétköznap számára betekintésre kikészíttessék, amennyiben pedig a betekintésnek valamely akadálya van, úgy ez vele közöltessék. Az esetek legnagyobb részében nem feltétlenül szükséges, hogy az ügyvéd rögtön aznap tekintse be az iratot, nincs tehát értelme annak, hogy az irat hajszolásával órák töltessenek el. E mellett az esetek legtöbbjében az ügyvéd megnyugvással fogja tudomásul venni, ha a benyújtott «iratbetekintési» értesítési lap alapján másnap azt a felvilágosítást fogja kapni, hogy az irat leírás alatt lévén, az iratbetekintés, csak tegyük fel, negyedik napon lesz módjában. Az <<iratbetekin1 é-» című értesítőlap alapján tehát az ügyvéd a benyújtást követő hétköznapon visszakapja az értesítőlapot, amelyen vagy az közöltettik az ügyvéddel, hogy a kért irat melyik irodában van számára kikészítve betekintés végett, vagy pedig a betekintés akadályának közlése mellett az ügyvéd arról kap értesítést, hogy az irat előreláthatólag mikor lesz betekinthető. Meggyőződésem az, hogy mindezen értesítési reformokkal az igazságszolgáltatás munkáját rendkívül megkönnyítjük. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a bírósági gépírószolgálat meghonosítása folytán az ügyvéd minden tárgyalási jegyzőkönyvnek és ítéletnek birtokában van, e miatt tehát ma már ritkán zavarják a bírósági irodákat értesítésekért. Az ügyvédi vétívek meghonosítása révén a kézbesítések felől kért értesítések is erősen redukálódtak. Ha tehát most a «tudakozódás» és ((iratbetekintés)) című értesítőlapok útján a. jelenlegi értesítési rendszert még továbbra is megreformáljuk, úgy meggyőződésem szerint a minimumra fog csökkenni azon esetek száma, amidőn az ügyvédek értesítésekért közvetlen zavarják a bírósági irodákat, ennélfogva a bírósági irodák munkáikat sokkal zavartalanabbul, a nekik legjobban megfelelő beosztásban fogják elvégezhetni. Külföldi ügyvédség hírei. ^Angol «Inn» hírek. A Londonban székelő négy Inn közül a legelőkelőbb vagy talán helyesebben a legexkluzívebb az Inner Temple, mert míg a többi Inn-nél a barrister az egyik Imiből a másikba átléphet, ez Inner Ternyié nem hajlandó más Innből barristert átvenni, továbbá például vendégeknek a Hallban levő ebédhez való bevezetése is szigorúan tilos. Ez év elején az Inn bencher-ei (a vezetőség tagjai) elhatározták, hogy kísérletképpen a barristerek vendégei részére egy estét fenntartanak, és ha ez beválik, akkor minden term time-h&n (tárgyalási időszakban) egy estet kijelölnek, amikor a barrister vendéget hozhat magával. Ezt a guest night (vendógest) a következő feltótelek alatt engedélyezték. Egyelőre a vendégek számát tizenkettőre