Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 9. szám - Grosschmid ünneplésében [...]

40 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. SZÁM. ságügyi kormányzat a bíróságokat a legszükségesebb törvénykönyvekkel és segédkönyvekkel, valamint a megjelenő' folyóiratokkal felszerelt könyvtárakkal lássa el és ezeket a bírák és ügyvédek rendelkezésére bocsássa. Nem kölcsönkönyvtárra gondolunk, hanem olyan kézikönyvtárra, mely az egész déleló'tt során, szükség esetén délután is, a bírák és ügyvédek rendelkezésére állana. A kérdés az igazságügyi kormányzat, az ügyvédi kamarák, a jogi könyveket és jogi szaklapokat hivatásszerűen kiadó cégek közös jóindulatával megoldható volna. Hányszor vándorolnak egész jogi szakkönyvtárak jelentéktelen ellenértékórt antikváriumba vagy kerülnek a papírselejt közé, holott ezeken a helyeken kitűnő szolgálatot tennének. Külföldi ügyvédség hírei. Ügyvédi továbbképzés Berlinben. Azon jogterületeken, melyeket a mindennapi élet nem okvetlenül érint és azon jogszabályok tekintetében, melyek a gazdasági válság óráiban szinte áttekinthetetlen tömegekben kerülnek felszínre, a legfontosabb és legelemibb érdekű jogterületeken is az ügyvédség nehezen nyer áttekintést. A kenyérkereső munka egésznapi üteme szinte lehetetlenné teszi a tudományos elmélyedést azon jogterületeken, melyeket a mindennapi munka fel nem ölel. De ennél •sokkal nagyobb jelentőségű még, hogy napnap után tömegesen felszínre kerülő új jogszabályok rendszerbefoglalása, tüzetes megtanulása és uralása annyi időt és fáradságot igényelnek, amennyi fölött a napi munkában elfáradt emberi szervezet már nem rendelkezik. Ezért rendezi a berlini ügyvédi kamara ós ügyvédi egyesület azokat a továbbképző tanfolyamokat, melyek a különböző jogterületek kevésbbé ismert vagy újonnan alkotott jogszabályait bizonyos áttekinthető rendszerben ismertetik és a mindennapi ügyvédi és bírói gyakorlat szempontjából jelentőségük súlyához képest szelektálva tárják a kartársak elé. Ifjúsági propaganda. A német egyetemekre belépő ifjúság olyan propagandafüzeteket kap kézhez, melyekben a legszükségesebb ismeretek a gyakorlati élet szempontjából össze vannak foglalva. Ezen ismeretek között szerepelnek — minden fakultás hallgatói számára — azok a legfontosabb fogalmak is, melyeket az állam alkotmánya, bíráskodása, közigazgatása szempontjából minden művelt embernek ismernie kell. Ezeket a propaganda-füzeteket a kormányzat készítteti és az igazságszolgáltatás körüli kérdések ismertetésénél nyomatékkal hívják fel az ifjúság figyelmét arra, hogy jelentősebb életviszony vagy jogviszony szabályozásánál soha a jogtudó ügyvédet el ne kerülje. Minden takarékoskodás az ügyvéd tevékenységének igénybevételénél később súlyosan megbosszulhatja magát. Figyelmezteti az ifjúságot arra, hogy mint testi egészségénél a kuruzslót, úgy jogviszonyainak szabályozásánál a nem ügyvéd jogi tanácsadót okvetlenül kerülje el. Idejekorán kerülnek tehát a német társadalom fiatal rétegei abba a helyzetbe, hogy az ügyvédi foglalkozás jelentőségót a társadalom ós az egyén szempontjából egyaránt kellően felismerhessék. Szemle. A kötelező költségelőleg kérdésében a budapesti ügyvédi kamara legutóbbi közgyűlése által elfogadott határozat úgy a fővárosi, mint a vidéki ügyvédség körében is élénk visszhangra talált. Eddig — értesülésünk szerint — a debreceni, nyíregyházai, szombathelyi és az egri ügyvédi kamarákhoz érkeztek már be hasonló tárgyú indítványok. Az Országos Ügyvédszövetség kecskeméti osztálya pedig Steyskál Ottó kecskeméti ügyvéd indítványára tagjai részére kötelezővé tette a következő szövegű hirdetménynek minden ügyvédi irodában jól látható helyen kifüggesztését és ennek követését : «Az ügyvéd köteles minden ügyben az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. tc. 54. §-ára figyelemmel előleget igényelni. Az előleg összegét minden tényállásfelvételben fel kell tüntetni. Csupán kószkiadások megtérítése ellenében az ügyvéd ügyeket nem-vállalhat. Értekezések és jogi vélemények díjazandók». Az osztály ezen határozat betartását tagjai számára a kari becsület kérdésévé tette, azonkívül megkereste a kecskeméti ügyvédi kamarát, hogy ezen határozat megszegését fegyelmi vétségnek minősítse. Bátor Viktornak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jogtanácsosának a kormányzó az állami hitelműveletek lebonyolítása körül fáradhatatlan munkássággal szerzett érdemei elismeréséül a magyar kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. Örömmel regisztráljuk ezt a hírt és a magunk részéről is őszinte szerencsekívánatainkat tolmácsoljuk. Gyakorlóügyvéd lehet-e ellenőrző könyvszakértő? Egy rendkívül bonyolult csalárdbukási ügyben a két törvényszéki könyvszakértő egybehangzó véleménye szerint a vádlott könyveinek alapján a budapesti büntető kir. törvényszék vádtanácsa vádhatározatot hozott. A védő a főtárgyaláson (Schirilla-tanács) ellenőrző szakértőként Illés Jenő budapesti ügyvédet nevezte be, kit is a törvényszék — alakszerű képesítésének hiánya okából — csak e tárgyban megtartott hosszas tanácskozás után hozott határozatával fogadott el. A főtárgyalás fejleményei azonban igazolták a határozat helyességét, amennyiben az ellenőrző szakértőnek a törvényszékiekétől eltérő véleményét a törvényszék, majd a kir. ítélőtábla is ítéletének alapjául volt kénytelen elfogadni. Ne zárkózzék el az ügyvédi vétívek útján való kézbesítések elől, mert/, ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló újítás. Ne dobja ki pénzét a méregdrága postai kézbesítésre, hanem rendeljen azonnal 100 darab ügyvédi vétívet. Sajtószemle. Törvénytervezet az ügyvédi hivatás védelméről. Bernhard Miksa budapesti ügyvéd az Országos Ügyvéd-Liga megbízásából törvénytervezetet készített, amely 29 szakaszban kívánja az ügyvédi rend érdekét a közérdekkel összhangban biztosítani. Az ügyvédeknek régóta hangoztatott kívánságait veszi figyelembe ez a törvénytervezet, midőn a mai jog hiányait három irányban tartja pótlandónak : hathatósabban üldözni a zugirászatot, védelmezni az ügyvédi immunitást, illetve büntetni az ügyvédet hivatása gyakorlása közben ért mindennemű támadást s végül az ügyvédi munkadíj, perköltség és más eljárási költség tekintetében az eddigi jogállapottal szemben kiépíteni az ügyvédi hivatás magánjogi védelmét. A tervezet világos szerkezetével, tárgyilagosságával alkalmas volna rá, hogy illetékes helyen azt minél előbb figyelembe vegyék és szándékait megvalósítsák. A munka mint az Országos Ügyvéd Liga kiadványainak első füzete jelent meg. Magyar Jogiszemle. November havi szám. Nyulászi János a szemle élén Grosschmid Béni professzor működését és munkásságának hatását méltatja a nagy tudós 80-ik születésnapja alkalmából. Szászi "István egy. m. tanár a «Nemzetközi Magánjog helye a jogrendszerben* című rendkívül alapos tanulmányában szembeállítja e kérdésben az internacionalista felfogást a nacionalista felfogással és arra a megállapításra jut, hogy egyik felfogás sem tartható helyesnek, a bíró szempontjából mindig csupán a belső kollíziós normák jönnek tekintetbe, neki a nemzetközi jogi természetű kollíziós normákkal csak akkor kell törődnie, ha azokat a törvényhozó a belső jogba bekebelezte. Mezei István «Egy jognélküli ország joga» címen folytatja Szovjet-Oroszország magánjogi rendszerének ismertetését. Balogh István főügyészhelyettes a «Te. és a sajtójogi felelősség áthárításáról)) értekezik. Illetékügyi Közlöny november havi számában Szautner Ottó a törvénykezési illetékek egyszerűsítése címen úgy a kincstár, mint az ügyvédség szempontjából valóban hasznos gondolatokat vet fel. Kevésbbé tudjuk osztani Felszegi Béla álláspontját a telekkönyvi bejegyzés illetékkérdésében szegényjogos per esetén. E kérdésben a közigazgatási bíróságnak az egyoldalú fiskálisi érdekek fölé emelkedő álláspontja nem vitatható. Csehszlovákiai Jog november 5. és 12. számaiban Tenzer Hugó és Hamvai Lajos ügyvédek az új cseh-szlovák perrendtartás tervezetének a nóvumok kérdésében elfoglalandó álláspontjáról írnak. E kérdésben már hónapok óta folyik a szlovákiai jogi sajtóban és ankéteken a vita. Felemlítjük még «10 év a szindikátusi perek múltjából*), valamint «Mennyiben befolyásolhatja a földreform a haszonbérlő kártérítési kötelezettségét» című cikkeket. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.