Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1931 / 6. szám - Az első halvány reménysugár csillant fel a keddi közgyűlésen [...]
Ü. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27 yitójában vázolta a társaság jelentőségét a magyar jogtudomány és jogélet terén. Meszlény Artúr egyetemi tanár «A magánjog int szervezetjog» címen tartott előadást, melyben kifejtette, hogy a jog a társadalmi együttműködés rendje és az egyén, mint ennek az együttműködésnek szerve, jön tekintetbe. A közjog csak egy részét tartalmazza ama szabályoknak, amelyek az egyén imkcionális tevékenységét irányítják. E szabályok tekintélyes része a magánjogban "oglaltatik. A nagyszámú és előkelő' jogászvözönség lelkesen ünnepelte Meszlény Artúrt 's Beck Salamont, a társaság vezetőit. A vitában ifj. Nagy Dezső és Blau György vettek részt. A Budapesti Ügyvédek Gazdasági Pártja któber 28-án este a lioyal-szálló fehértermében igen népes gyűlést tartott, amelyen az ügyvédség aktuális problémáiról Nagy Emil, Opjpler Emil és Laufer József tartottak előadást. A gyűlést társas vacsora követte, amelyen Blauner Mór, Szegő Ferenc, Tanbner Géza és Vekerdy Géza szólaltak fel. Úgy a gyűlés, mint a vacsora szónokait a nagyszámban összegyűlt vendégek meleg ünneplésben részesítették. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédi költségmegállapítások indokolása. Érdeklődéssel olvastam Perl László ugyanzen című közleményét. A mi különleges helyzetünkben — sajnos — igazán haszontalan erőlködésnek látszik minden olyan irányú törekvés, amely az ügyvédi költségeket az ügyvéd által kifejtett tevékenységgel akarja összhangba hozni. De ha bíróágainknál néha ilyen irányú törekvést látunk is, igen gyakran megtörténik, hogy az ellenfél ügyvédje az általános díjszabásra hivatkozással sokallja a költséget ós erre perorvoslatában rá is mutat. Vannak azonban sokszor a bíróságainknál is olyan súlyos tévedések, amelyek nem a bíróság szűkmarkúságát bizonyítják, hanem olyan elnézését, amelynek következtében egyik fél méltánytalanul súlyos anyagi hátrányt szenved. Pár nappal ezelőtt kaptam meg a kir. Kúria feloldó végzését egy 26,080 P és jár. iránt indított perben. Alperes képviseletében felülvizsgálati kérelmet terjesztettéiül elő, azt igen részletesen megindokoltam, 146-34 P bélyeggel elláttam s a kir. Kúria előtt a felülvizsgálati tárgyaláson megjelentem, felszólaltam s mindezekért meg van állapítva részemre 200 P, azaz kettőszáz pengő. Felperes válasziratot sem adott, csupán megjelent a felülvizsgálati tárgyaláson, ött felszólalt s részére meg van állapítva 550 P. Kétségtelen, ha bíróságaink legalább a nagyobb vagyoni érdekű perekben indokolnák a költsógmegállapítást, ilyen feltűnően súlyos tévedések nem fordulhatnának elő. Kiss Károly. Ügyvédi értesítési idő. A budapesti központi kir. járásbíróság és I—III. kér. kir. járásbíróság telekkönyvi hivatalában, valamint a budapesti kir. törvényszék céghivatalában az értesítés az ügyvédek számára lassanként tűrhetetlenné válik. A céghivatalt a tudakozó irodák ügynökei valósággal ellepik, mindegyikük 4—5 cég után is tudakozódik, viszont a telekkönyvi hivatalokban valósággal rajzanak az ingatlanközvetítő irodák tulajdonosai és ügynökei. Ennek következménye, hogy a céghivatalban rendszerint egy negyedórát kell az ügyvédnek eltöltenie, aki egy cég után tudakozódik, a telekkönyvi hivatalban pedig ezenfelül az ingatlanügynökök lökdöséseit el kell szenvednie, lévén ezen hivatal állandóan túlzsúfolt. Kívánatos lenne, ha a budapesti kir. törvényszék elnöke és a budapesti kir. járásbíróságok vezetői külön értesítési időt jelölnének ki az ügyvédek számára, amely értesítési időben csakis kamarai igazolványaikat felmutató ügyvédek és ügyvédjelöltek kapnának értesítést. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Ügyvédi sérelmek. Évek hosszú során keresztül mosolyogva hallgattam azokat a panaszokat, amelyek az ügyvédséget méltánytalanul súlyosan érintő sérelmeket tárják fel. Mosolyogva olvastam azokat a közleményeket, amelyek a sérelmek orvoslásának útját-módját igyekeznek megjelölni. Kérdezhetné valaki, hogy mi van ezen mosolyognivaló? Egyszerű a válasz : minden megmozdulás haszontalan erőlködés mindaddig, amíg a sokszor hangoztatott ügyvédi erkölcsöt magok az ügyvédek férfias fellépésükkel a gyakorlati életben meg nem valósítják. Az ügyvédség, minthogy a hatalom előtt tekintélye nincsen, törvényes intézkedésekkel nemcsak újabb működési területet nem kap, hanem még a régi működési területeiről is erélytelen magatartása következtében leszorul. A megyei városokban a megürült ügyészi állásokat már mintegy hét év óta betölteni nem szabad, hanem az ügyészi teendőket tb. ügyészek látják el — tiszteletből. Amikor az államhatalom és egyéb közületek :— megyék, városok — sine cura állásokat igen szépen fizetnek, ha valóban van ügyvédi erkölcs, ha valóban van ügyvédi nyomor, ha valóban van az ügyvédségnek súlya, nagyon furcsa és erőtlen színben tűnik fel az az ügyvédi erkölcs, amely a legnagyobb ügyvédi nyomorban eltűri, hogy tisztességesen díjazandó munkát ügyvéd puszta címért végezzen el. Amíg az ügyvédség anyagi érdekeibe ütköző ilyen törvényes intézkedések hét éven keresztül hatályban tudnak maradni, s amíg az ügyvédek összessége az ilyen törvényes intézkedések ellen mégcsak tiltakozni sem kíván, haszontalan szófecsérlés a panaszkodás és semmi remény nincs arra, hogy az ügyvédség anyagi helyzete a most rendelkezésre álló eszközökkel gyökeresen megjavítható. Kiss Károly. A nyíregyházi kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Tk. 22,716/1931. sz. ügyben az 1930. évi XXXIV- tc. 63. §-a alapján benyújtott telekkönyvi úgynevezett. «végrehajtás foganatosítása iráni i» kérvényért költséget nem állapít meg, mert a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtató ezen ténykedése is figyelembe vétetett. A felfolyamodás folytán pedig a nyíregyházi kir. törvényszék a Járásbíróság végzését indokai alapján helybenhagyta Ezek- szerint nemcsak a munkadíjtól, hanem a bekebelezési illetéktől is elesünk, amelyet a telekkönyvi kérvényért leróttunk. Portómentes ügyvédi vétívek illetéktelen megportózása miatt beérkezett panaszok alapján az OÜSz haladéktalanul eljárt az illetékes postahivatalnál és megállapította, hogy a, jogtalan megportózásért nem a postát terheli a felelősség, hanem egyes bíróságokat, amelyek érthetetlen módon áthúzták a ^Hivatalból. Díj átalányozva» szöveget ós a kézbesítési értesítés szelvényét ((Hivatalból. Portóköteles» jelzéssel látták el. Megtörtént az intézkedés annak érdekebői, hogy hasonló visszásságok a jövőben megelőztessenek, mindenesetre azonban felkéretnek t. ügyvédkartársaink, hogy minden hasonló jogtalanságot azonnal közölni szíveskedjenek Eibáry Gézával (Budapest, VL, Andrássy-út 2.), miután a m. kir. igazságügyminisztérium és az OUSz között létrejött megállapodás értelmében az ügyvédi vétívek portómentessége biztosítva van. Az ügyvédi munka megbecsülése. A Budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 23,370/1931. tkvi sz. alatt egy budapesti ügyvéd 22,500 pengő tőke és jár.-nak végrehajtási zálogjog bekebelezését kéri. A bekebelezési illetékkel együtt készkiadásai kb. 400 peügőt tesznek ki. A bíróság a végrehajtási zálogjog bekebelezési kérvényért 15, mondd és írd tizenöt pengő munkadíjat állapít meg. A skála 288 pengő. A bíróság ily alacsony költségmegállapítással a nemfizető adósnak egyenesen prémiumot juttat, mert hiszen a jelenlegi kamatviszonyok mellett önmagának ellensége az az adós, aki fizet, ugyanis a végrehajtási eljárás ilyen költségmegállapításai mellett a kamatdiferencián ilyen nagyobb összegnél egész tekintélyes haszna mutatkozik. Még mindig 40 fillér az órtesítőlap díja, amely békében 10 fillér volt. Mintha bizony az igazságszolgáltatást azért űzné az állam, hogy magának hasznot szerezzen, bár a valóság tényleg az, hogy az igazságszolgáltatásból az állam már eddig is jelentékeny hasznot húzott ós meghatványozott hasznot fog húzni az illetékemelési rendelet hatálybalépése esetén. Mégis legfőbb ideje, hogy az értesítőlapok díja 40 fillérről 10 fillérre leszállíttassék, mert az értesítésadás a bíróságoknak nem lehet nyerészkedési célja, hanem kötelessége. Külföldi ügyvédség hírei. A Nemzetközi irodalmi és művészeti szövetség (Association litteraire ét artistique internationale), mely a szerzőjogi kérdések tudományos művelésével foglalkozik, f. évi december 28-a és 31 -e között tartja kongresszusát Athénben, melyen a magyar csoport tagjai is résztvesznek. Jelentkezni lehet Palágyi Róbert ügyvédnél (V., Csákyutca 14.).