Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 6. szám - Az első halvány reménysugár csillant fel a keddi közgyűlésen [...]

Ü. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27 yitójában vázolta a társaság jelentőségét a magyar jogtudomány és jogélet terén. Meszlény Artúr egyetemi tanár «A magánjog int szervezetjog» címen tartott előadást, melyben kifejtette, hogy a jog a társadalmi együttműködés rendje és az egyén, mint ennek az együttműködésnek szerve, jön tekintetbe. A közjog csak egy részét tartal­mazza ama szabályoknak, amelyek az egyén imkcionális tevékenységét irányítják. E sza­bályok tekintélyes része a magánjogban "oglaltatik. A nagyszámú és előkelő' jogász­vözönség lelkesen ünnepelte Meszlény Artúrt 's Beck Salamont, a társaság vezetőit. A vitában ifj. Nagy Dezső és Blau György vettek részt. A Budapesti Ügyvédek Gazdasági Pártja któber 28-án este a lioyal-szálló fehér­termében igen népes gyűlést tartott, ame­lyen az ügyvédség aktuális problémáiról Nagy Emil, Opjpler Emil és Laufer József tartottak előadást. A gyűlést társas vacsora követte, amelyen Blauner Mór, Szegő Fe­renc, Tanbner Géza és Vekerdy Géza szólal­tak fel. Úgy a gyűlés, mint a vacsora szó­nokait a nagyszámban összegyűlt vendégek meleg ünneplésben részesítették. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédi költségmegállapítások indokolása. Érdeklődéssel olvastam Perl László ugyan­zen című közleményét. A mi különleges helyzetünkben — sajnos — igazán haszon­talan erőlködésnek látszik minden olyan irányú törekvés, amely az ügyvédi költ­ségeket az ügyvéd által kifejtett tevékeny­séggel akarja összhangba hozni. De ha bíró­ágainknál néha ilyen irányú törekvést lá­tunk is, igen gyakran megtörténik, hogy az ellenfél ügyvédje az általános díjszabásra hivatkozással sokallja a költséget ós erre perorvoslatában rá is mutat. Vannak azonban sokszor a bíróságainknál is olyan súlyos tévedések, amelyek nem a bíróság szűkmarkúságát bizonyítják, hanem olyan elnézését, amelynek következtében egyik fél méltánytalanul súlyos anyagi hát­rányt szenved. Pár nappal ezelőtt kaptam meg a kir. Kúria feloldó végzését egy 26,080 P és jár. iránt indított perben. Alperes képviseleté­ben felülvizsgálati kérelmet terjesztettéiül elő, azt igen részletesen megindokoltam, 146-34 P bélyeggel elláttam s a kir. Kúria előtt a felülvizsgálati tárgyaláson megjelen­tem, felszólaltam s mindezekért meg van állapítva részemre 200 P, azaz kettőszáz pengő. Felperes válasziratot sem adott, csupán megjelent a felülvizsgálati tárgya­láson, ött felszólalt s részére meg van álla­pítva 550 P. Kétségtelen, ha bíróságaink legalább a nagyobb vagyoni érdekű perekben indokol­nák a költsógmegállapítást, ilyen feltűnően súlyos tévedések nem fordulhatnának elő. Kiss Károly. Ügyvédi értesítési idő. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság és I—III. kér. kir. járásbíróság telekkönyvi hivatalában, vala­mint a budapesti kir. törvényszék cég­hivatalában az értesítés az ügyvédek szá­mára lassanként tűrhetetlenné válik. A cég­hivatalt a tudakozó irodák ügynökei való­sággal ellepik, mindegyikük 4—5 cég után is tudakozódik, viszont a telekkönyvi hiva­talokban valósággal rajzanak az ingatlan­közvetítő irodák tulajdonosai és ügynökei. Ennek következménye, hogy a céghivatal­ban rendszerint egy negyedórát kell az ügyvédnek eltöltenie, aki egy cég után tuda­kozódik, a telekkönyvi hivatalban pedig ezenfelül az ingatlanügynökök lökdöséseit el kell szenvednie, lévén ezen hivatal ál­landóan túlzsúfolt. Kívánatos lenne, ha a budapesti kir. törvényszék elnöke és a buda­pesti kir. járásbíróságok vezetői külön érte­sítési időt jelölnének ki az ügyvédek szá­mára, amely értesítési időben csakis kamarai igazolványaikat felmutató ügyvédek és ügy­védjelöltek kapnának értesítést. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Ügyvédi sérelmek. Évek hosszú során ke­resztül mosolyogva hallgattam azokat a panaszokat, amelyek az ügyvédséget mél­tánytalanul súlyosan érintő sérelmeket tár­ják fel. Mosolyogva olvastam azokat a köz­leményeket, amelyek a sérelmek orvoslásá­nak útját-módját igyekeznek megjelölni. Kérdezhetné valaki, hogy mi van ezen mosolyognivaló? Egyszerű a válasz : min­den megmozdulás haszontalan erőlködés mindaddig, amíg a sokszor hangoztatott ügyvédi erkölcsöt magok az ügyvédek férfias fellépésükkel a gyakorlati életben meg nem valósítják. Az ügyvédség, minthogy a hatalom előtt tekintélye nincsen, törvényes intézkedések­kel nemcsak újabb működési területet nem kap, hanem még a régi működési területeiről is erélytelen magatartása következtében le­szorul. A megyei városokban a megürült ügyészi állásokat már mintegy hét év óta betölteni nem szabad, hanem az ügyészi teendőket tb. ügyészek látják el — tisz­teletből. Amikor az államhatalom és egyéb közüle­tek :— megyék, városok — sine cura álláso­kat igen szépen fizetnek, ha valóban van ügyvédi erkölcs, ha valóban van ügyvédi nyomor, ha valóban van az ügyvédségnek súlya, nagyon furcsa és erőtlen színben tűnik fel az az ügyvédi erkölcs, amely a legna­gyobb ügyvédi nyomorban eltűri, hogy tisz­tességesen díjazandó munkát ügyvéd puszta címért végezzen el. Amíg az ügyvédség anyagi érdekeibe ütköző ilyen törvényes intézkedések hét éven keresztül hatályban tudnak maradni, s amíg az ügyvédek összessége az ilyen törvényes intézkedések ellen mégcsak til­takozni sem kíván, haszontalan szófecsérlés a panaszkodás és semmi remény nincs arra, hogy az ügyvédség anyagi helyzete a most rendelkezésre álló eszközökkel gyökeresen megjavítható. Kiss Károly. A nyíregyházi kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Tk. 22,716/1931. sz. ügyben az 1930. évi XXXIV- tc. 63. §-a alapján benyújtott telekkönyvi úgyneve­zett. «végrehajtás foganatosítása iráni i» kér­vényért költséget nem állapít meg, mert a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtató ezen ténykedése is figyelembe vétetett. A fel­folyamodás folytán pedig a nyíregyházi kir. törvényszék a Járásbíróság végzését indokai alapján helybenhagyta Ezek- szerint nem­csak a munkadíjtól, hanem a bekebelezési illetéktől is elesünk, amelyet a telekkönyvi kérvényért leróttunk. Portómentes ügyvédi vétívek illetéktelen megportózása miatt beérkezett panaszok alapján az OÜSz haladéktalanul eljárt az illetékes postahivatalnál és megállapította, hogy a, jogtalan megportózásért nem a pos­tát terheli a felelősség, hanem egyes bírósá­gokat, amelyek érthetetlen módon áthúz­ták a ^Hivatalból. Díj átalányozva» szöve­get ós a kézbesítési értesítés szelvényét ((Hivatalból. Portóköteles» jelzéssel látták el. Megtörtént az intézkedés annak érdeke­bői, hogy hasonló visszásságok a jövőben megelőztessenek, mindenesetre azonban fel­kéretnek t. ügyvédkartársaink, hogy min­den hasonló jogtalanságot azonnal közölni szíveskedjenek Eibáry Gézával (Budapest, VL, Andrássy-út 2.), miután a m. kir. igazságügyminisztérium és az OUSz kö­zött létrejött megállapodás értelmében az ügyvédi vétívek portómentessége biztosítva van. Az ügyvédi munka megbecsülése. A Buda­pesti I—III. ker. kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 23,370/1931. tkvi sz. alatt egy budapesti ügyvéd 22,500 pengő tőke és jár.-nak végrehajtási zálogjog be­kebelezését kéri. A bekebelezési illetékkel együtt készkiadásai kb. 400 peügőt tesznek ki. A bíróság a végrehajtási zálogjog be­kebelezési kérvényért 15, mondd és írd tizenöt pengő munkadíjat állapít meg. A skála 288 pengő. A bíróság ily alacsony költségmegállapítással a nemfizető adós­nak egyenesen prémiumot juttat, mert hi­szen a jelenlegi kamatviszonyok mellett önmagának ellensége az az adós, aki fizet, ugyanis a végrehajtási eljárás ilyen költség­megállapításai mellett a kamatdiferencián ilyen nagyobb összegnél egész tekintélyes haszna mutatkozik. Még mindig 40 fillér az órtesítőlap díja, amely békében 10 fillér volt. Mintha bizony az igazságszolgáltatást azért űzné az állam, hogy magának hasznot szerezzen, bár a valóság tényleg az, hogy az igazságszolgál­tatásból az állam már eddig is jelenté­keny hasznot húzott ós meghatványozott hasznot fog húzni az illetékemelési rende­let hatálybalépése esetén. Mégis legfőbb ideje, hogy az értesítőlapok díja 40 fillér­ről 10 fillérre leszállíttassék, mert az értesí­tésadás a bíróságoknak nem lehet nyerész­kedési célja, hanem kötelessége. Külföldi ügyvédség hírei. A Nemzetközi irodalmi és művészeti szö­vetség (Association litteraire ét artistique internationale), mely a szerzőjogi kérdések tudományos művelésével foglalkozik, f. évi december 28-a és 31 -e között tartja kon­gresszusát Athénben, melyen a magyar csoport tagjai is résztvesznek. Jelentkezni lehet Palágyi Róbert ügyvédnél (V., Csáky­utca 14.).

Next

/
Thumbnails
Contents