Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

1. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3 A Vándorgyűlés kívánja, hogy az egy­séges oklevél elnyerése után az ügyvéd még három évig ne tárgyalhasson a felső­bíróság előtt és ne legyen ítélőbíróvá ki­nevezhető ezen idő eltelte előtt. Aggoda­lommal állapítja meg az ügyvédjelöltek je­lenlegi súlyos helyzetét és ezért magáévá teszi az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége által a joggyakorlat és ügyvédkérdós re­formja tárgyában készített felterjesztést. Nem tart helyesnek olyan kamarai adó­politikát, amely már egy ügyvédjelölt tar­tásához a forgalmi adóalap és tagdíj emelését fűzi. A Vándorgyűlés kimondja, hogy a ter­vezett Országos Ügyvédi Értekezletek rend­szeres megtartása intézményesen biztosít­tassák. II. Jogalkotási kérdések. A magyar ügy­védség kezdettől fogva aggodalommal látta és következetesen óvó tiltakozással is kí­sérte a jogalkotásnak az utóbbi évtizedben mindinkább nyilvánuló azon irányát, amely az egyéni szabad rendelkezés jogát elvi igazolás nélkül fokozatosan háttérbe szo­rította és az állami mindenhatóság érvénye­sülésének célzatával kezdte ki a történelmi fejlődés szilárd alapján nyugvó jogi ren­dünket . — Megállapít]a, hogy a magángazda­ság területén az állami beavatkozásnak ingatag, múló alkalomszerűségekből és öt­letekből fakadt kísérletei általában kárral, a gazdasági élet megzavarásával és jog­rendszerünk állandóságának megbontásával jártak és egyes esetekben a forgalomnak már-már megállásszerű megakadályozását eredményezték. — A helyes utat nem ennek az iránynak folytatásában, hanem az egyéni gazdasági szabadságot már áttekinthetetlen tömegben korlátozó jogszabályoknak sürgős hatályon kívül helyezésében és abban látja, hogy a jogalkotás szelleme a klasszikus történelmi jog hagyományaihoz, annak el­veihez térjen vissza. III. A hitelező védelme. A Vándorgyűlés a hitelező jogi védelmet érdemlő érdekeinek az eddiginél hatékonyabb és intézményes megvédését sürgősen szükségesnek tartja. A Vándorgyűlés, mint a hitelező és adósok jogi összeütközésének pártatlan figyelője, ezt nem egyoldalú hitelezői érdekből, hanem a kötelezettségeit teljesíteni akaró adós és a közhitel érdekében is fontosnak tekinti. Az idevonatkozóan felmerült gondolatojj: tekintetében az érdekelt körök figyelmébe ajánlja a bizottsági üléseken felmerült és a Vándorgyűlés naplójában közzéteendő anyagot, amelyből elvi tartalmuknál fogva egyhangú kívánságokként a következőket emeli ki: Kívánatosnak tartja a Vándorgyűlés a hitelbiztosítékok jogi lehetőségének intéz­ményes kiépítését, ideértve a tulaj donjog­fenntartás és ingó-jelzálog intézményes szabályozását is, — egy korszerű kamat­törvény megalkotását, — a végrehajtási eljárás reformját és ezzel kapcsolatban a bírósági végrehajtók államosítását, — a bírósági és közigazgatási végrehajtási el­járások összhangbahozatalát, — az ingat­lan árveréseknél a kikiáltási árnak hivatal­ból, a tényleges forgalmi értéknek meg­felelő megállapítását, — a bírói árverési vételárnak a mainál lényegesen gyorsabb felosztását és a bírói letétek gyümölcsöz­tetését, — a végrehajtási eljárásra vonat­kozóigényperekjogszabályainak a forgalom biztonsága érdekében való reformját, — a fizetésképtelenségi jog egységesítését oly­képpen, hogy annak súlypontja a sür­gősen reformálandó csődeljárásra helyeztes­sék át. Módosítandónak tartja a Vándorgyűlés mindazokat a törvényes intézkedéseket, amelyek az adós által vétkesen előidézett fizetőképtelenség büntethetőségét a formális és materiális csőd eseteire korlátozzák, il­letve a kényszeregyesség esetén a bűnös fizetésképtelenséget csak az esetre rendelik büntetni, ha a kónyszeregyességi eljárás az egyesség jóváhagyásával nyert befejezést. — Szükségesnek tartja, hogy kényszeregyesség esetében büntethető legyen a fizetőképtelen adós akkor is, ha cselekményével csak a vétkes bukás tónyálladékát valósította meg. — Megvalósítandónak tartja a kényszer­egyességeknél a szuperkvóta elfogadásának a hitelezőkkel szembeni pönalizálását is. IV. Valutáris kérdések. A Vándorgyűlés felkéri az Országos Ügyvédszövetség elnök­ségét, hogy az aranypengővel és a külföldi fizetési eszközök forgalmával kapcsolatban lefolytatott tárgyalás anyagát emlékiratban dolgozza fel és azt juttassa el illetékes helyre, — egyszersmind lépjen haladék­talanul érintkezésbe az érdekelt egyesüle­tekkel, hogy a jelen alkalommal még eléggé le nem tárgyalt kérdéseket azokkal együt­tesen megtartandó szaktanácskozásokon tegye megvitatás tárgyává. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara a nyári szünet alatt a beállott pénzügyi korlátozá­sok folytán felmerült, az ügyvédi irodák forgalmára káros intézkedésekkel szemben igyekezett — kellő igazolás után — tagjai részére olyan indokolt bizonylatokat ki­állítani, amellyel bel- és külföldi ügyfeleik­kel szemben kötelezettségeiknek eleget tud­tak tenni. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény végrehajtása tárgyában a ki­bocsátandó rendelettervezethez a miniszter felhívására a kamara módosításokat és ki­egészítéseket javasolt, amelyekkel főként az ügyvédeknek hites könyvvizsgálói sze­repe által jutó új munkakört kívánta a kar részére minél biztosabb alapokra fektetni. A közmegbizatások igazságos elosztása tárgyában folyamatban van a jelentkezők adatainak feldolgozása, úgyhogy nemsokára elkészülhet a jelentkezések felülbírálása és az alaplajstrom, valamint a méltányos szolgálati lajstrom elkészítése. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége a legközelebbi napokban fel fogja keresni Juhász Andort, a kir. Kúria elnökét a kir. Kúria sérelmes költségmegállapításainak or­voslása kérdésében. A Kamara legközelebbi választmányi ülé­sén tárgyalni fogja a sürgős segélyre szoruló ügyvédek intern akció keretében való támo­gatásának kérdését. * Mit szabad az ügyvédi kamarák beléletéről közölni? (A Budapostí Ügyvédi Kamara választmányának határozata.) A (Jogtudományi Közlöny» (1931. évf. 31. 1.) hírt adott a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának határozatáról, amely az ügyrend 41. §-át akként értelmezte, hogy az Ügyvédi Kamara választmányi ülésének sem lefolyásáról, sem az ott el­hangzott indítványokról ós felszólalásokról, sem a hozott határozatokról az egyes vá­lasztmányi tag a választmányon kívül álló személyeknek közléseket — a választmány vagy a Kamara elnökének engedélye nél­kül — nem tehet. Több választmányi tag indítványa folytán a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya közvetlenül a nyári szünidő előtt újból tárgyalás alá vette a kérdést és előző határozatát következő­képpen módosította : «A választmány megállapítja, hogy a szó­banlevő határozat a választmányi ülések le­folyásáról teendő közlések tárgyában eddig követett gyakorlaton nem kívánt változ­tatni. Ennélfogva, jóllehet a választmányi ülések az érvényben levő ügyrend 41. §-ának rendelkezése szerint nem nyilvánosak, mind­azonáltal a választmány tagjait egyszers­mindenkorra felhatalmazottaknak tekinti, hogy a teljes-üléseken tárgyalt közérdekű kérdésekről közléseket tehessenek. A választ­mány azonban elvárja tagjaitól, hogy oly közlésektől tartózkodni fognak, amelyek a választmány eredményes működése céljából szükséges teljes szólásszabadságtól való tar­tózkodásra indíthatnák a választmány egyes tagjait. A Kamara választmányának mint fegyelmi bíróságnak működésére nézve a törvényes rendelkezések továbbra is érin­tetlenek maradnak.» Örömmel vesszük tudomásul ezt a ha­tározatot, amely lehetővé teszi, hogy a Kamarák választmányi ülésein tárgyalt köz­érdekű kérdésekről olvasóinkat tájékoz­tassuk. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. Debrecen. A Debreceni Ügyvédi Kamara választmánya a 81,600/1981. I. M. rendelet alapján augusztus 31-ón tartott ülésében megalakította a gondnoki és vagyonfel­ügyelői tisztségek' betöltésénél alapul szol­gáló alaplajstromkószítő bizottságot. A bi­zottság tagjai lettek : dr. Hegedűs Jenő kamarai helyetteselnök, dr. Maugner Artúr kamarai titkár ós dr. Schwarcz Arthur vá­lasztmányi tag. A bizottság működését megkezdte. * Eger. A Szombathelyi Kamara által a numerus clausus kérdésében felvetett akció keretében az Egri Ügyvédi Kamara tagjai titkosan megszavaztattak. A Kamara 123 tagja közül leszavazott 84 ügyvéd, és pedig 39-en a numerus clausus mellett, 45-en a numerus clausus ellen. Az Egri Ügyvédi Kamara választmánya a Te. alkalmazása során észlelt tapasztala­tokról véleményes jelentést terjesztett az

Next

/
Thumbnails
Contents