Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 3. szám - Bíró és ügyvéd, ügyész és védő között [...]

I. évfolyam. 3. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. okt. 10. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. TARTALOM. Bíró ós ügyvéd. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Országos Ügyvédszövetség. — Magyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesületek. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Indítványok az ügyvédi kar érdekében. — Külföldi ügyvédség bírei. —• Az ügyvédi élet kuriózumai. — Szemle. — Sajtószemle. — Törvények. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. Bíró és ügyvéd, ügyész ( és védő között gyakran merül fel felfogásbeli különbség és ez kifelé azt a látszatot kelti, mintha az igazság érdekében az értelem fegyvereivel folytatott küzdelem nemcsak formailag, hanem a valóságban is ellenfelek gyanánt állítaná ó'ket egymással szembe. Ez azonban csak látszat, mert az ellentétek feloldódnak abban a harmóniában, amelyet az igazság eszménye képvisel és akiket ellenfeleknek gondol a közfelfogás, azokat mi a közös nemes cél érdekében együttesen, de nem egymás ellenében, hanem fegyverbarátságban küzdő harcosoknak tekintjük. Ennek így is kell lenni, mert az Igazság nemcsak a szakértelemnek, a tudománynak és a jognak, hanem a legnemesebb emberi érzelmeknek is eredője és éppen az emeli művészetté az igazságszolgáltatást, ha abban az emberi lélek legmagasabb erkölcsi, érzelmi és esztétikai megnyilvánulásai is egyaránt érvényre jutnak. Az ügyvédi kar mindenkor átérezte azt, hogy az igazságszolgáltatás összes tényezői között a kölcsönös tisztelet és megbecsülés külső megnyilvánulását is jelentő harmonikus jó viszonyt kell teremteni, fenntartani és ápolni, mert e nélkül az igazságszolgáltatás eszményi céljai sohasem lesznek tökéletesen megvalósíthatók, őszintén örülünk tehát, ha azt látjuk, hogy ez a gondolat az elmúlt idők hagyományaihoz híven a lelkekben most is tovább él. Különösen is ékes szavakban adott kifejezést e gondolatnak Lukáts Jenő, a budapesti kir. törvényszéknek közbecsülésben álló elnöke, amidőn 1928. évi május hó 3-án tartott székfoglaló beszédében a következőket mondotta : «Bá kell még térnem egy körülményre, JiiiiiiiiianBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiieBMiiiit. = ÜGYVÉDI HETIREND. = • m : OKTÓBER 12 18. Z Hétfő i/*7. Az (Országos Ügy védszövétség* központi tisztikarának ülése az Ügyvédi Körben. Va7. Az uÜgyvédi Közlöny» szerk. biz. ülése. 7. A «Jogtudományi Közlöny* szerk. •biz. ülése. 7. Az ((Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre. heti összejövetele. 13 Kedd Ví7. Ügyvédjelöltek gyakorlati, összejövetele a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Beck Salamon előadása: Jelzálogj, kérdések. Va7. A öEibáry-csoporti) heti összejövetele. 14 Szerda 15 Csütörtök Va7. A «Budapesti Ügyvédúniós valuta jogi ankétjának folytatása az Ügyvédi Körben. Előadó: Görög Frigyes. 8. A «Budapesti Ügyvédi Köm heti túrsasvacsurája. 16 Péntek 17 Szombat 6. A Budapesti Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlése. 7. A ((Budapesti Ügyvédúnió.) racionalizálási ankétját előkészítő bizottság ülése az Ügyvédi Körben. 16 Péntek 17 Szombat 18 Vasárnap Va4. A a Budapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele az Országház kávéházban. 'SlIIIIIIIIIUlIIIIIIIMIIIIIIIIIIIRIIIIIIIIIIP amely az igazságszolgáltatás nagy érdekei, az ítélkezés gyors ós alapos keresztülvitele tekintetében szükséges és ez az a viszony, amely a bírói és ügyvédi kar között kell hogy fennálljon. Nagy súlyt helyezek arra, hogy ez a viszony megértő, egymást kölcsönösen tisztelő viszony legyen.' Gondoljon a bírói kar arra a küzdelemre, amelyet a rendkívül nehéz megélhetési viszonyok között az ügyvédi kar egzisztenciájáért folytat. Ez a küzdelem az idegekre megy s ezért legyen a bírói kar megértő és elnéző addig a határig, ameddig az a bírói tekintélyt nem érinti, annak rovására nem szolgál.» Mindig örömmel és megnyugvással tapasztaltuk, hogy a budapesti kir. törvényszék elnöke nemcsak szavakban, hanem tettekben is azt a felfogást vallja, amelyet székfoglaló beszédében hangoztatott, a magunk részéről mi is szívesen megteszünk tehál mindent annak érdekében, hogy ez a gondolat necsak a mi körünkben, hanem a bírói, ügyészi és közjegyzői kar legszélesebb rétegeiben is őszinte megértésre találjon. Ennek a gondolatnak gyakorlati megvalósítását kívánja szolgálni a Budapesti Ügyvédi Kör választmányának az az elhatározása, hogy úgy, amint az a boldog béke időszakában szokásban volt, a társas érintkezést külön e célból rendezendő havi összejövetelein újból felelevenítse és nemcsak az Ügyvédség, hanem az igazságszolgáltatás többi tényezői részére is olyan találkozóhelyet teremtsen, amely a belőle kisugárzó kölcsönös megbecsülés és összhang révén áldásos hatását az igazságszolgáltatás egész szervezetére állandóan éreztethesse. A székesfőváros ügyvédtársadalma meleg vendégszeretettel és a hivatás közösségéből folyó igaz nagyrabecsüléssel várja tehát a Budapesti Ügyvédi Kör falai között a bírói, ügyészi és közjegyzői karnak minden tagját, és át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy az a harmónia, amelyet a maga részéről minden erejével előmozdítani kíván, az igazságszolgáltatás szent ügyének, a köznek ós az ezzel mindég egybeforrott ügyvédségnek a tőle várt eredmények teljességét csakugyan meg is fogja hozni. (G. E.) Budapesíi Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1931. október 5-ón déli 12 órára pártközi értekezletet hívott egybe az ügyvédi segélyalap létesítése kérdésében, amelyen Kövess Béla, majd Baracs Marcel elnökölt. A főtitkár ismertette a választmány által kiküldött bizottság javaslatát, amelyet a pártok „kiküldöttjei elvileg egyhangú helyesléssel fogadtak, mindazonáltal azon módosítással tették magukévá, hogy az ügyvédi segélyalap javára az ügyvédek ne egyformán 10°/0-al adóztassanak meg, hanem progresszíve olykép, hogy 200 pengőig terjedő tagdíj után 10% 200—300 « « « ' « 12 % 300—400 « « « « 14 % 400—500 « « « « 16 % 500—600 « « « « 18% és 600 pengőn felüli « « .20 %