Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

I. évfolyam. í szam. Budapest, 1931. szept. 15. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr, Teiler Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 T AKTA LOM. Dr. Kövess Béla: Beköszöntő. — Az Országos Ügyvódszövetség Miskolc— lilla­füredi vándorgyűlése. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köré­ből. — Országos Ügyvódszövetsóg. — Magyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesületek. — Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. — Külföldi ügy­védség hírei. — Szemle. — Sajtószemle. — Tör­vények. — Igazságügyi vonatkozású rendeletek. Beköszöntő. A magyar jogi szaklapok száma nem kevés, sőt talán több is annál, mint ameny­nyit a gazdaságilag nagyon megtépázott jogászközönség és különösen a száklapok legszorgalmasabb olvasója, a magyar ügy­védség fenntartani képes. Ha ezzel a két­ségbevonhatatlan ténnyel szemben az «Ügy­védi Közlöny» első számával ma mégis a magyar ügyvédtársadalom elé lépünk, úgy érzem, hogy ennek a lépésünknek magyará­zatával tartozunk. A jogi szaklapok eddig is szívesen foglal­koztak olyan kérdésekkel, amelyek a magyar ügyvédséget közelről érdeklik és ezirányú működésüket mindannyian meleg figyelem­mel kísértük, az «Ügyvédi Közlöny» meg­indítását azonban a kar érdekében mégis szükségesnek találtuk, mert az ügyvédség­nek mai szomorú helyzete egyenesen meg­kívánja, hogy olyan sajtóorgánum álljon rendelkezésére, amely minden egyoldalúság­tól vagy ügyvédi pártpolitikától menten, egyetlen ós kizárólagos céljának csak d*z ügyvédi kérdések tárgyalását és előmozdí­tását tekinti. Az «Ügyvédi Közlöny»-nyel komoly és közérdekű célokat óhajtunk megvalósítani. Olyan új szaklapot kívánunk kartársaink kezébe adni, amely a törvényhozás, igazság­szolgáltatás, az általános jogélet, valamint a jogirodalom jelenségeit elsősorban az ügy­védség szemszögéből vizsgálja, azoknak ügy­védi vonatkozásaival foglalkozik, teljesen független minden partikuláris vagy személyi érdektől és csak az ügyvédi kar egyetemes érdekeinek megfelelő szellemben tárgyal minden kérdést. Kitűzött célunknak megfelelően állandóan napirenden fogjuk tartani a kari kérdéseket: és törekvéseket, igyekezni fogunk a kar közérdekű munkája és minden megmozdu­lása iránt a fokozottabb érdeklődést felkel­teni, hogy a testületi szellem ébrentartása révén a kari érdekvédelemmel járó önzetlen és céltudatos erőkifejtés számára a kar minél szélesebb rétegeit megnyerhessük. Lapunk a «Jogtudományi Közlöny» mel­léklete gyanánt fog hétről-hétre megjelenni, és mivel az «Ügyvédi K.özlöny» kizárólag csak az ügyvédi kart érdeklő híreket és té­nyeket fog közölni, ezért a főlap lesz az, amely régi tradícióihoz híven ezentúl még fokozottabb mértékben nyitja meg majd hasábjait olyan cikkek számára, amelyek az ügyvédkérdéssel és a kar gazdasági, etikai vagy egyéb hivatásbeli vonatkozásaival kí­vánnak foglalkozni. Nekünk, akik a Franklin-Társulat eléggé meg nem hálálható áldozatkészsége folytán az «Ügyvédi Közlöny»-t útjára bocsátjuk, az volt a szándékunk, hogy olyan hetilapot adjunk a kartársak kezébe, amely tájékoz­tassa őket az elmúlt és a legközelebbi hét ügyvédi szempontból minden jelentőséggel bírható eseményéről, mégpedig a legtelje­sebb tárgyilagossággal, távol minden egyéni vagy csoportérdektől. Azzal a hittel bocsátjuk hát útjára az «Ügyvédi Közlöny*) első számát, hogy kar­társaink meggyőződve szándékunk komoly­ságáról és az annak megvalósítására irá­nyuló törekvésünk őszinteségéről, támo­gatni fogják lapunkat az egyetemes ügyvédi érdekek elfogulatlan szolgálatában! Dr. Kövess Béla. Az Országos Ugyvédszövetség Miskolc—lillafüredi vándorgyűlése. Súlyos időkben ült össze az Országos Ügyvédszövetség miskolc—lillafüredi ván­dorgyűlése. Komoly aggodalmak előzték meg annak megtartását, tiszteletreméltó megfontolások alapján beható tanácskozás tárgyává tétetett, hogy a mai kritikus idők alkalmasak-e a vándorgyűlés megtartására. Az Országos Ügyvédszövetség tisztikara a vándorgyűlés megtartása mellett döntött, az ország minden részéből nagyszámban összesereglett kartársak szankcionálták a tisztikar döntéséi. A Werbőczy István serleglakoma volt a l><-vezetője a vándorgyűléssel kapcsolatos ünnepségeknek. Dr. Nagy Emil revíziós beszéde mély hatást keltei 1. Az ünnepélyes megnyitó ülés emelkedett hangulatban folyt le. Szeretettel köszön­tötte az egész gyűlés közönsége dr. Fiitler Dezsőt az elnöki szókben, szimpátiával köszöntötték az igazsagügyminiszter kép­viseletében megjelent dr. Kirchner Viktürt, bár megállapítható,, hogy a rokonszenv­nyilvánítás inkább a megjelent személyé­nek szólott, mint azon üzenetnek, amelyet az igazságügyminiszteri kiküldött magas megbízója nevében tolmácsolt. Megállapít­hatni véljük, hogy a miniszteri üzenet azt a kis reményt is eloszlatta, amellyel az ügyvédség sorsának jobhrafordulását a miniszteri segítségtől remélte. A megnyitó ülés igazi eseménye dr. Gerlóczy Endre ünnepi beszéde volt, aki mellett még dr. Vap József, dr. Szabó János és vitéz dr. Bielek István mondottak tetszéssel fogadott be­szédeket. A megnyitó ülés után azonnal munkába fogtak a bizottságok,, éspedig az I. számú bizottság az ügyvédi problémákat, a II. bizottság a jogalkotási problémákat, a III. bizottság a hitelező védelmének kérdését, a IV. bizottság az aktuális valutáris kérdése­ket tárgyalta. Különösen az I. és IV. számú bizottságok tárgyalásai keltettek érdeklő­dóst, az utóbbi keretében dr. Görög Frigyes és dr. Kollár László tartottak nagy érdek­lődéssel fogadott előadást. * Külön előadást tartottak dr. Deutsch Maurus, a bécsi magy. kir. követség jog­tanácsosa cMit kell tudni a magyar ügyvédnek az ausztriai jogból) címen, dr. Király Ferenc a gazdasági jogról, dr. Auer Pál a nemzetközi szerződések revíziójáról, dr. Nyulászi János valutáris és devizakérdésekről, dr. Varannai István a részvénytársasági jogbani reform­törekvésekről, dr. Geöcze Bertalan a nemzet­közi jog új 'problémáiról, dr. Kramer Emil

Next

/
Thumbnails
Contents