Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám

XXX telével kizárólag sertésekből áll. Minthogy alperest eredménytelenül hívta fel, hogy a közjegyzői minta alapján közös expertiset tartsanak, felperes 1940 július 20-án egyoldalú expertise megtartását kérte. Az expertisebizottság 999/1940. számú határozatával az árut romlottnak, darabosnak (összeállottnak), bűzösnek nyilvánította és ezen hibák miatt azt visszautasította. Minthogy alperes a visszautasított áru visszavételére nem hajlandó, felperes kénytelen volt peres expertise megtartását kérni. Kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a minta netáni újabb megvizsgálása után állapítsa meg, hogy az alperes által leszállított 150 q napraforgódara nem szerződésszerű, miért is az visszautasíttatik és alperes tartozik felperesnek a vételár fejében előrefizetett 2970 P tökét és járulékait megfizetni. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Alperes elsősorban azzal védekezett, hogy a mintavétel nem volt szabályszerű és szokványszerű. A bíróság alperesnek ezt a védekezését alaptalannak találta. Az F/3, alatt becsatolt közjegyzői tanúsítvány alapján ugyanis megállapította, hogy a minta vonás teljesen szabályszerűen és szokványszerűén történt, amit az is igazol, hogy az alperesnek jelen volt megbízottja a megtörtént mintavonás ellen nem tiltakozott. Epp ezért mellőzte a bíróság alperesnek azt a bizonyítási indítványát, hogy megbízottját a mintavonás szabályszerűtlen voltának az igazolása végett kihallgassa, mert e tanúnak mivel sem támogatott egyedülálló vallomása úgy sem volna alkalmas a közjegyzői tanúsítványban lerögzített tények megcáfolására vagy megerőtlenítésére. Alperes további védekezése az volt, hogy az állatélettani kísérleti állomás vegyelemzési igazolványa szerint az általa leszállított áru olyan napraforgódara és tökmagdara keveréke, mely a Magyarországba behozható ily keverékhez fűzött követelményeknek megfelel. A leszállított áru tehát jó volt, aminek az igazolása végett egyébként kérte a zsákoló munkások tanúkénti kihallgatását is elrendelni. Alperesnek ez a védekezése sem helytálló. Az általa becsatolt vegyelemzési bizonyítvány csak azt igazolja, hogy az árut Magyarországba be lehetett hozni, vagyis megfelelt azon minimális követelményeknek, melyek a Magyarországba való behozatalnak elengedhetetlen előfeltételei, de ez nem zárja ki annak igazolhatását, hogy az áru a behozatal tekintetében előírt minimális követelményeket meghaladó egyéb szerződéses feltételnek nem felel meg. Minthogy alperes a kérelmére közjegyző útján vont minta alapján közös expertisere menni hajlandó nem volt, ennélfogva a felperes jogosan tarthatott egyoldalú expertiset, amelynek eredménye az alperest is kötelezi. Tekintve, hogy a felperes kérelmére megtartott vegyelemzés az F/4, alatti szerint igazolta, hogy a leszállított áru durva héj tartalma miatt és dohos volta miatt nem felel meg a szerződéses feltételeknek, és e miatt a tőzsdei szakértőbizottság az árut visszautasította, alperes ennek folyományaként tartozik a már előre felvett és összegszerűleg nem vitás 2970 P vételárat a felperesnek visszafizetni. Alperes pervesztes lévén, őt kellett a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére is kötelezni. Budapesten, 1940. évi augusztus hó 16. napján. Dr. Domony Móric s. k., a választott bíróság elnöke, Káldor Sándor választott bíró, dr. Papp-Szász Tamás választott bíró, dr. Adorján Ferenc s. k., jogügyi titkár.